Tetszett a cikk?

Több milliárd forintot spórolhat az állami költségvetés a megszüntetésre, illetve fogyókúrára ítélt közalapítványok révén. A döntéssel az esetenként pazarlóan működő kuratóriumokat is "büntetni" akarta a kormány, az elvonás azonban jól teljesítő közalapítványokat is ellehetetleníthet.

Először vág, azután mér a kormány a közalapítványok ügyében. Az igazságügyi tárcánál legalábbis azt követően álltak neki felmérni, mi is a helyzet a kormány, a minisztériumok és az Országgyűlés által létrehozott 48 közalapítvánnyal - azaz milyen jogszabályi módosításokkal lehetne szervezeti és gazdasági szempontból racionalizálni a működésüket -, hogy a kabinet egy héttel korábban, a Draskovics-csomag keretében áldását adta 26 közalapítvány összességében mintegy 2,3 milliárd forintnyi költségvetési támogatásának elvonására. A kormány még az általa létrehozott, alig egy hónapja működő Beteg-, Ellátott- és Gyermekjogi Közalapítványt sem kímélte: a Csehák Judit korábbi egészségügyi miniszter vezette szervezet 350 millió forintos költségvetési támogatásából 50 milliót vettek vissza.

A kormánydöntés az Európai Unió Kommunikációs Közalapítványt (EUKK) megszűnésre ítélte, miközben a szervezetnek a kabinet tavaly ősszel még bizalmat szavazott, amikor pótlólagos forrásként 150 millió forintot bocsátott a Palánkai Tibor közgazdászprofesszor vezette kuratórium rendelkezésére. A múlt heti döntés viszont azt jelzi, a kormány azonosult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) álláspontjával. A számvevők korábbi vizsgálata ugyanis - amellett, hogy aránytalanul magasnak ítélte az EUKK működési költségeit (az elnök 300 ezer forintot, a kuratóriumi tagok 250 ezer forintot kapnak havonta, az alkalmazottak átlagjövedelme tavaly több mint 450 ezer forint, az időközben távozott titkáré bruttó 850 ezer forint volt) - azt is megfogalmazta, hogy a közalapítvány tájékoztatási feladatai jóval olcsóbban is elláthatók lennének más szervezeti formában, például valamelyik minisztérium részeként (HVG, 2003. december 6.).

Az EUKK június végi megszüntetésének hírére a kurátorok - április 30-ai határidővel - beadták lemondásukat, ám azt, hogy a közalapítvány feladatát átveszi-e valamelyik tárca, ma még senki nem tudja az EUKK-nál, ahol a jelek szerint már csak a padlás kiseprése maradt hátra. Három autóból kettőt meghirdettek eladásra, a kuratórium pedig már nem indít semmilyen újabb programot. Megjelentetnének viszont még egy, neves közéleti személyiségek nyilatkozatait tartalmazó, Magyarok a magyarokról munkacímen futó kötetet, amelyre januárban 20 millió forintot szavazott meg a kuratórium. A kötet szerkesztője egyébként az a Gerő András, aki maga is kurátor a közalapítványnál; az esetleges összeférhetetlenséget firtató kérdésünkre az EUKK-nál azt mondták, Gerő ingyen vállalta a szerkesztést.

Megszüntetésre ítélte a kormány a Bursa Hungarica Közalapítványt is. A felsőoktatási ösztöndíjakat folyósító Bursa - szemben például az EUKK-val, amely az államtól kapott 2,9 milliárd forint mellé mindössze 13 millió forint "külső" támogatást tudott összegyűjteni - viszonylag jelentős anyagi erőket tudott mozgósítani: tavaly az önkormányzatok 55 százaléka szállt be (közel 1 milliárd forinttal) az ösztöndíjak társfinanszírozásába.

A közalapítványok átszervezésének a kormány múlt heti döntésével még koránt sincs vége. A tárcák a következő hetekben határoznak arról, milyen további összevonásokat, megszüntetéseket kezdeményeznek a rájuk kirótt megtakarítási penzum végrehajtása során. Ilyen sors vár a jelek szerint például a nemzeti alaptanterv megvalósításának támogatására 1995-ben létrehozott, az Oktatási Minisztérium (OM) felügyelete alatt álló Közoktatási Modernizációs Közalapítványra. "Nagyon valószínű" megszüntetését Magyar Bálint miniszter azzal indokolta a HVG-nek, hogy "a közalapítvány által kiírt pályázati források többszörösét nyitják majd meg az érintettek előtt a nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó tenderek".

Aligha juthat viszont uniós pénzekhez a határon túli magyarok iskolai támogatására 1998-ban létrehozott Apáczai Közalapítvány, amelynek a sorsa szintén bizonytalanná vált. Különösen azóta, hogy elnökének nemrégiben történt lemondása miatt az OM-nek amúgy is módosíttatnia kell az Apáczai alapító okiratát, így egy kalap alatt az átalakítás is könnyen elintézhető. A határon túl élő magyarok kulturális szervezeteinek, programjainak támogatásával foglalkozó Illyés Közalapítvány (IKA) sem vonhatta ki magát a költségvetési szigor alól. Az IKA vezetői megsejthettek valamit, mert már néhány nappal a Draskovics-csomag részleteinek bejelentése előtt nyilatkozatban tették közzé, hogy az IKA 2001 óta változatlan - évi 1 milliárd forintos - állami támogatásának legkisebb méretű csökkenését sem tudják elfogadni, az ugyanis "megrendítheti a magyar állam támogatási stratégiáját és a kisebbségi magyar intézményrendszert". Ehhez képest közel 200 milliós elvonás sújtja az alapítványt; a kurátorok válaszlépése a lapzártánk után, csütörtökön esedékes rendkívüli kuratóriumi ülésen dől el.

A közalapítványok helyzetének reális felmérését nagyban megnehezíti, hogy a működésükkel kapcsolatos vitákban összemosódnak a gazdasági és politikai megfontolások. A közalapítványi nonprofit szervezeti forma létrehozásakor, 1994-ben még az volt az egyik fő szempont, hogy bizonyos, az állam által ellátandó közfeladatokat célszerűbb a kormányoktól független és a civil tőke bevonására alkalmas szervezetekhez telepíteni. Csakhogy mint az a viták során rendre elhangzik, a közalapítványi kuratóriumok nagyon hamar a politikai zsákmányszerzés részévé váltak - az alapítók nem szakértőket, hanem bizalmi embereiket juttatták pozíciókba -, s a másik cél sem teljesült: civil forrásokat sem igen sikerült bevonni a finanszírozásba.

A költségvetésből tavaly közvetlenül több mint 16 milliárd forint, áttételesen pedig mintegy 30 milliárd forint vándorolt a közalapítványokhoz. A HVG-nek a közalapítványoknak kiküldött körkérdésére érkezett válaszokból kiderült, hogy az államtól származó bevételek aránya nem csupán az EUKK-nál volt kirívóan magas: 99 százaléknál nagyobb részt tett ki az állami támogatás az olyan politikamentes, karitatív profilú közalapítványoknál is, mint amilyen a Magyar Koraszülöttmentő Közalapítvány, és a költségvetési pénzek aránya 90 százalék feletti volt a fogyatékkal élőket segítő - például a Fogyatékosok Esélye, illetve a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért - közalapítványok esetében is.

Az állami pénzek döntő része csak átfolyik a közalapítványokon. A sportolókat és sportegyesületeket támogató Wesselényi Miklós Közalapítvány (WK) például a sorsolásos játékok adójának 12 százalékát osztja tovább: ez az összeg tavaly 2,3 milliárd forintra rúgott. A holokauszt-túlélők életjáradékának folyósításával foglalkozó Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) bevételeinek többségét, 93 százalékát külföldi - német, svájci és osztrák - kártalanítási alapok fedezik. A húsztagú kuratórium tagjai - hasonlóan a WK 14 kurátorához - nem vesznek fel tiszteletdíjat. Az ÁSZ közelmúltban lezárult vizsgálata viszont összeférhetetlennek találta, hogy a Mazsöknél olyan szervezeteknek is szavaztak meg támogatást, amelyek vezetői a kuratóriumban is helyet foglaltak.

Saját munkaszervezetük működtetésére a közalapítványok általában a kiadások 4-6 százalékát költik, de ez az arány esetenként - például a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnál (NGYIK), a Biztonságos Magyarországért Közalapítványnál, a Mező Ferenc Közalapítványnál - a 15-16 százalékot is elérheti. Az NGYIK-nél - amellyel kapcsolatban az ÁSZ vizsgálatai szerint korábban előfordult, hogy a kuratórium tagjai közül többen "személyes szükségleteik kielégítését szolgáló, pazarló és valótlan költségeket" számoltak el (HVG, 2000. március 4.) - a kurátorok ma már nem kapnak tiszteletdíjat. A Biztonságos Magyarországért Közalapítványnál a mindenkori minimálbér 75 százaléka a tiszteletdíj, a Fogyatékosok Esélye Közalapítványnál a kuratórium elnöke a minimálbér 140, a tagok a 120 százalékát kapják. Kuratóriumi ülésenként fizetnek például a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Közalapítványnál és az Apáczai Közalapítványnál: előbbinél bruttó 46 ezer forint, utóbbinál 25 ezer forint az "üléspénz", amit az évi öt-nyolc alkalommal megtartott tanácskozások után kapnak a kurátorok.

Társadalom

Erdélyi tévéterv

A Draskovics-csomag keretében a magyar kormány mintegy másfél milliárd forinttal kurtította meg a határon túli...

Sok budapestit húztak már le százezrekkel, ezzel az új trükkel

Sok budapestit húztak már le százezrekkel, ezzel az új trükkel

Levélben kéri Orbán Viktort a PDSZ, rendelje el a teljes digitális oktatást

Levélben kéri Orbán Viktort a PDSZ, rendelje el a teljes digitális oktatást

Szijjártó: Márciusban újabb 500 ezer kínai vakcina érkezik

Szijjártó: Márciusban újabb 500 ezer kínai vakcina érkezik