Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
[{"available":true,"c_guid":"157f7f3f-e788-4233-8a6f-e1386d07dbbc","c_author":"hvg.hu","category":"tudomany","description":"Azt szerettük volna megtudni, hogy 2012 óta kikkel kötöttek szerződést, mikor és mire.\n","shortLead":"Azt szerettük volna megtudni, hogy 2012 óta kikkel kötöttek szerződést, mikor és mire.\n","id":"20210226_zsarolovirus_tamadas_bkik_szerzodes_kozerdeku_adatigenyles","image":"https://img4.hvg.hu/image.aspx?id=157f7f3f-e788-4233-8a6f-e1386d07dbbc&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b","index":0,"item":"f0e004db-d2d2-41d1-a234-5c2e492bdc69","keywords":null,"link":"/tudomany/20210226_zsarolovirus_tamadas_bkik_szerzodes_kozerdeku_adatigenyles","timestamp":"2021. február. 26. 18:07","title":"A BKIK zsarolóvírus-támadásra hivatkozva hárította el a hvg.hu adatigénylését","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2875b68b-8cec-4463-afae-a99e609e66d8","c_author":"HVG","category":"360","description":"A fejlett világban egyre többek problémája, hogy mit egyen a macska vagy a kutya, ha vele ellentétben a gazdi nem húsevő, és vegetáriánusként ellenzi az állatok ennivalóvá alakítását. ","shortLead":"A fejlett világban egyre többek problémája, hogy mit egyen a macska vagy a kutya, ha vele ellentétben a gazdi nem...","id":"202108_muhus_haziallatoknak_csapolt_hus","image":"https://img4.hvg.hu/image.aspx?id=2875b68b-8cec-4463-afae-a99e609e66d8&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b","index":0,"item":"0f5f4d4f-dbc3-420c-b8d7-a8bfed86cc87","keywords":null,"link":"/360/202108_muhus_haziallatoknak_csapolt_hus","timestamp":"2021. február. 26. 16:00","title":"Jön a műhúsos állateledel","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"13f1d81c-5d4e-4870-9417-cadfc3d0874a","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Az igazgató szerint vélhetően a személyzettől kapták el a vírust.","shortLead":"Az igazgató szerint vélhetően a személyzettől kapták el a vírust.","id":"20210225_Koronavirusos_lett_a_pragai_allatkert_egyik_gorillaja_es_ket_oroszlanja","image":"https://img4.hvg.hu/image.aspx?id=13f1d81c-5d4e-4870-9417-cadfc3d0874a&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b","index":0,"item":"6691b342-58db-4751-a725-5700a344364c","keywords":null,"link":"/vilag/20210225_Koronavirusos_lett_a_pragai_allatkert_egyik_gorillaja_es_ket_oroszlanja","timestamp":"2021. február. 25. 21:24","title":"Koronavírusos lett a prágai állatkert egyik gorillája és két oroszlánja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"af6eccf8-7e5b-41f1-8fae-44d8ebbe04a5","c_author":"Windisch Judit","category":"360","description":"Erős az ellenérzés a kínai Sinopharm vakcinával szemben, amellyel a héten oltanak be több mint 200 ezer embert Magyarországon. Nincsenek például arra vonatkozó tömeges eredmények, hogy a 60 évesnél idősebbeknél mennyire hatásos, itthon mégis őket oltják vele. Mennyire biztonságos ez így számukra? Hogyan viselkedjen az, akit már beoltottak? Mennyire hiányzik az OGYÉI vizsgálat, illetve mire elég az NNK-é? Erről kérdeztük Falus András Széchenyi-díjas immunológust, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját. ","shortLead":"Erős az ellenérzés a kínai Sinopharm vakcinával szemben, amellyel a héten oltanak be több mint 200 ezer embert...","id":"20210226_Falus_Andras_interju","image":"https://img4.hvg.hu/image.aspx?id=af6eccf8-7e5b-41f1-8fae-44d8ebbe04a5&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b","index":0,"item":"a72c867c-5cc4-461d-b2b8-b7332d0c6626","keywords":null,"link":"/360/20210226_Falus_Andras_interju","timestamp":"2021. február. 26. 06:30","title":"\"Nincs az a kínai vakcina, ami nagyobb rizikót jelentene, mint a vírus okozta betegség\"","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d6fb57e2-a05c-4982-820e-75073c9fef12","c_author":"Bihari Ádám - Kacskovics Mihály Béla","category":"itthon","description":"Tanulhatunk mások hibáiból, sőt még a sajátjainkból sem késő. Kérdés például, hogyan fogja elmagyarázni az állam a magyaroknak, hogy a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha a tömeges oltás alatt mindenki bezárkózna. Ez nehezen fog menni, ha továbbra sem indul be a tisztességes, tudományos adatokra támaszkodó, széles körű tájékoztatás.","shortLead":"Tanulhatunk mások hibáiból, sőt még a sajátjainkból sem késő. Kérdés például, hogyan fogja elmagyarázni az állam...","id":"20210226_harmadik_hullam","image":"https://img4.hvg.hu/image.aspx?id=d6fb57e2-a05c-4982-820e-75073c9fef12&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b","index":0,"item":"a5e3b3f0-0beb-4dd7-a857-65dee0c6f382","keywords":null,"link":"/itthon/20210226_harmadik_hullam","timestamp":"2021. február. 26. 16:40","title":"Elkerülhettük volna a harmadik hullámot?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a9473ff7-9728-47c5-a486-918918f4fa18","c_author":"MTI","category":"tudomany","description":"A Pentagon PRAM nevű fejlesztése 2020 májusa óta van a világűrben, a tesztek pedig igen biztatóak.","shortLead":"A Pentagon PRAM nevű fejlesztése 2020 májusa óta van a világűrben, a tesztek pedig igen biztatóak.","id":"20210226_pentagon_pram_napelem_fejlesztes_elektromos_aram","image":"https://img4.hvg.hu/image.aspx?id=a9473ff7-9728-47c5-a486-918918f4fa18&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b","index":0,"item":"4a3f3562-6aab-4bae-bb38-260b5641e353","keywords":null,"link":"/tudomany/20210226_pentagon_pram_napelem_fejlesztes_elektromos_aram","timestamp":"2021. február. 26. 18:03","title":"Működik az amerikai napelem, ami az űrből küldene áramot a Földre","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"01bf7898-339b-4c27-b1bc-4ed8fc9af475","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Tóth Endre, a párt elnökségi tagja még február 5-én, Orosz Annával együtt üzent Szijjártó Péternek.\n","shortLead":"Tóth Endre, a párt elnökségi tagja még február 5-én, Orosz Annával együtt üzent Szijjártó Péternek.\n","id":"20210226_Beideztek_kulugyminiszterium_jachtparkolo_Momentum","image":"https://img4.hvg.hu/image.aspx?id=01bf7898-339b-4c27-b1bc-4ed8fc9af475&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b","index":0,"item":"efbf988d-a778-40d0-a88a-a9725d839ca3","keywords":null,"link":"/itthon/20210226_Beideztek_kulugyminiszterium_jachtparkolo_Momentum","timestamp":"2021. február. 26. 18:44","title":"Beidézték a rendőrségre a külügy elé jachtparkolót festő momentumost","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"24fb7a43-9b9d-488a-98b0-962be5d9719e","c_author":"hvg.hu","category":"kkv","description":"Megint kiderült, jó Magyarországon nemzetközi nagyvállalatnak lenni. ","shortLead":"Megint kiderült, jó Magyarországon nemzetközi nagyvállalatnak lenni. ","id":"20210225_multik_nemet_cegek_kormany_gazdasagi_akcioprogram","image":"https://img4.hvg.hu/image.aspx?id=24fb7a43-9b9d-488a-98b0-962be5d9719e&view=ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b","index":0,"item":"8fb074d1-f028-45a3-a086-52da34187cf3","keywords":null,"link":"/kkv/20210225_multik_nemet_cegek_kormany_gazdasagi_akcioprogram","timestamp":"2021. február. 25. 14:50","title":"Leginkább a multik és német cégek örülhettek a kormány gazdasági akcióprogramjának","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A szegénység mélyülése miatti társadalmi elkeseredés Magyarországon is bármikor előidézhet egy, a szlovákiaihoz hasonló megmozdulást - legalábbis ezt állítja több szakértő, és ezt látszik alátámasztani néhány friss szegénységkutatás is. Abban viszont továbbra sincs konszenzus, hányan is tartoznak az ínséget szenvedők közé.
A szegények 90-95 százalékának helyzete az elmúlt években stagnált, illetve romlott - derül ki a Gyorsjelentés a szegényedésről 2000-2003 című, a közelmúltban megjelent kutatásból. A Ferge Zsuzsa vezette Szociális Szakmai Szövetségnek hatszáz, az ország különböző részein tevékenykedő szociális munkás tapasztalatai, beszámolói alapján közzétett - következésképp, ha nem is reprezentatív, mégis "terepközeli" - vizsgálatából kiderül: a legsúlyosabb fejlemény, hogy olyan jelenségek vannak terjedőben, amelyek következtében a magyarországi szegények számára egyre kilátástalanabbnak tűnik a visszaút, a megkapaszkodás lehetősége.
Az "új feudalizmus" jelei látszanak kialakulni egyes magyarországi falvakban - állítják a gyorsjelentés szerzői, arra alapozva állításukat, hogy tízezrek áldozzák fel önálló egzisztenciájukat, láncolják "kényurakhoz" magukat a napi megélhetést fedező, uzsorakamatra felvett hiteleik miatt. A szegénység vámszedői 100 százalékos vagy még ennél is magasabb éves kamatra adnak kölcsönt a családi pótlék terhére, illetve az egyéb pénzbeni ellátások megterhelésével, akár több évre előre. Az eladósodottak pedig egyre-másra kénytelenek eladni házukat, lakásukat, ami az utóbbi években egyre nagyobb kényszervándorlás előidézője lett.
A rezsijüket fizetni képtelen városlakók (a kutatók szerint több mint félmillióan vannak ilyen okokból eladósodva) olcsó házakat vásárolnak a korábban elnéptelenedésnek indult falvakban. Ezek a települések - például olyan cserehátiak, mint Csenyéte, Felsőgagy, Alsógagy - a beköltöző nincstelenek nyomán amolyan szegénygettóvá válnak, ahonnan jószerével nincs esély a kitörésre. Az amúgy is erősen korlátozott munkalehetőségek tovább szűkülnek, a gyermekek iskoláztatási helyzete romlik, mivel nincs pénz olyan járulékos költségekre, mint az utazás vagy a magas kollégiumi díj megfizetése. Így öröklődik tovább aztán a szegénység több generáción át - amint arra egy másik tanulmány, Darvas Ágnes és Tausz Katalin szociológusok 12-14 éves gyerekek körében készült legújabb gyermekszegénység-vizsgálata is rámutat.
Miközben a szegénység összetevőiről, mibenlétéről egyre többet és többet tárnak fel a különböző kutatások, arról, hogy az mekkora méreteket is ölt a mai Magyarországon, egymástól nagyságrendileg eltérő számok olvashatók a szakirodalomban. Ez elsősorban abból adódik, hogy a kutatók nem definiálják egységesen magát a szegénység fogalmát. Ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított létminimumértéket vesszük alapul - bár a KSH 1995-ben beszüntette ennek közlését, a korábbi számítási metódus alapján ez a tavalyi adatokból kiszámítható, s így egy főre mintegy 37 ezer forint adódik -, az ország lakosainak mintegy 25-30 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Általában ebből indulnak ki azok a - rendszerint politikus - megszólalók, akik a múlt század húszas-harmincas éveit idéző 3 millió koldus országáról szoktak beszélni. A szakértők többsége azonban egyetért abban, hogy jóval hitelesebb képet fest a valóságról az a szegénységi mutatószám, hogy a népesség mintegy 12-15 százaléka él az átlag fele alatti, azaz 40 ezer forintnál kevesebb jövedelemből.
Hasonló szegénységi arányszám szerepel a Gyorsjelentésben is. A tanulmány a családok egytizedét - közel 400 ezer családot, azaz 1,1 millió embert - sorolja a halmozott nyomorban élők közé; ilyennek tekintve azokat a háztartásokat, amelyekben a rezsi kifizetése után egy főre durván 3400 forint marad. Ferge Zsuzsa e csoporton belül mintegy 600 ezerre becsüli a súlyos szegénységben élők számát, ami lényegében megegyezik a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) vizsgálataiban szereplő számmal: Spéder Zsolt, a Tárki kutatója ugyanis 570 ezerre teszi a tartósan (hat vizsgált évből négyszer vagy többször) szegények számát.
A nagymértékű jövedelmi-vagyoni polarizálódást Várhegyi Éva sem vitatja, de mint a Mozgó Világ januári számában megjelent tanulmányában írja, azt is figyelembe kell venni, hogy a leszakadók pozíciója a rendszerváltás előtti helyzetükhöz képest is romlott-e vagy sem. Szerinte ugyanis az élethelyzet rosszabbodásáról az emberekben kialakult szubjektív kép sokszor erősebb, mint a valóság, és a megkérdezettek általában nem saját múltjukhoz, hanem a náluk jobban élők mai helyzetéhez viszonyítanak életkörülményeik változásának megítélésekor.
Ladányi János és Szelényi Iván tavaly végzett kutatása abból indul ki, hogy a szegénység megszűnt pusztán jövedelmi egyenlőtlenségi terminusokban leírható társadalmi jelenség lenni. Ők olyan integrációsprobléma-halmazként kezelik a szegénységet, amely csak úgy ragadható meg pontosan, ha számba vesszük mindazokat, akiknek a társadalmi leszakadásuk révén esélyük sincs arra, hogy "normális" munkát kapjanak, s gyermekeiket megfelelően iskoláztassák. Ebbe a szegénységszámításba tehát bekalkulálták azt is, hányan vannak azok, akik a "lakóhelyi, iskolai, munkaerő-piaci kirekesztődés szenvedő alanyai". Az így kapott szám - 700 ezer fő - kicsit magasabb, mint a más kutatóknál megjelenő, tartós szegénységben élőkre vonatkozó adat, a Ladányi-Szelényi kettős szerint azonban ténylegesen ennyien vannak azok, akik a társadalomból tartósan és többféle módon is kirekesztett - más szóval reménytelenül - szegények (a kutatók egyébként még azt is kiszámították, hogy ebbe a körbe az összes háztartás 6,2 százaléka, míg a roma háztartások 37,2 százaléka tartozik).
A szegénységről napvilágot látott legújabb - sokszor egymással is vitázó - kutatások mindenesetre alkalmat adtak arra, hogy a politika is értelmezze a szakértők által mondottakat. Harrach Péter (Fidesz-MPSZ) például alkalmasnak látta a Gyorsjelentés adatait az Orbán-kormány politikájának igazolására és a Medgyessy-kabinet bírálatára, mondván, míg az előző kormányzati ciklusban a szegények helyzete az alkalmazott politikának köszönhetően javult, a kormányváltás óta a szegénység szélesedik és mélyül. Ezt az olvasatot azonban határozottan visszautasítja a Szociális Szakmai Szövetség, nem csupán azért, mert - mint a közelmúltban megjelent nyílt levelükben kifejtik - "a szegénység túlságosan komoly és szomorú ügy ahhoz, hogy politikai konccá váljon", hanem azért is, mert szerintük tényszerűen sem igaz a nyilvánosságot kapott ellenzéki értelmezés: a mai helyzet kialakulása ugyanis kormányokon átívelő politikai hozzáállások - és tétlenkedések - következménye is.
A Ferge Zsuzsa vezette szövetség szerint a szegények helyzetének sanyarúbbra fordulása az előző két ciklusban is több vonatkozásban kifejezetten kormányzati cselekvéshez volt köthető: a kilencvenes évek közepén a Bokros-csomag a magasabb jövedelműek juttatásai korlátozásának retorikájával éppúgy az alacsony jövedelműek helyzetét súlyosbította, mint az Orbán-kormány, amelyik viszont a középosztály erősítésének hangoztatásával - és az ennek sok tekintetben megfelelő gyakorlattal - tette ugyanezt. 1998 és 2002 között például négy éven át nem emelkedett a családi pótlék, megszűnt a jövedelempótló támogatás, és a segélyküszöb relatív csökkentése legalább 200 ezer embert, felnőttet és gyereket szorított ki a szociális ellátásokból. S míg 1998-ban még a GDP majdnem 1 százaléka ment segélyezésre, négy évvel később már csak a fele. A Medgyessy-kormánytól ugyanakkor átfogóbb és hatékonyabb szegénységkezelési politikát várna el a szövetség, amelynek tagjai egy előnyét azért mindenképp látják a kialakult polémiának: a szegénység és kirekesztés kérdése évtizedek óta először vált ismét fontos közéleti és politikai témává, amiből előbb-utóbb talán azok is profitálnak valamit, akikről a történetnek szólnia kellene.