Miközben a miniszterelnök közjogi ötleteivel tartja izgalomban a politikai életet, a kormány nem terjesztette a Ház elé a kabinet és a parlament uniós kompetenciáit tisztázó törvénytervezetet. Ha az alkotmány által is előírt kétharmados jogszabály május 1-jéig nem születik meg, a parlament statisztaszerepre lesz kárhoztatva.

Kiss Péter kancelláriaminiszternek küldött levélben sürgette meg a múlt héten Szent-Iványi István, az Országgyűlés integrációs bizottságának szabaddemokrata elnöke annak a törvénytervezetnek a Ház elé terjesztését, amely a kormány és a parlament viszonyát szabályozná uniós ügyekben. Szili Katalin házelnök eredeti elképzelése az volt, hogy a már tavaly elfogadni kívánt jogszabály alapján az Országgyűlés 2004 első négy hónapjában "próbaüzemmódban" ellenőrzi a Brüsszelben egy ideje már aktív megfigyelői státussal rendelkező kabinet működését. A kormány által csak két hete tárgyalt parlamenti javaslatot - amelynek kidolgozása során jelen volt a kabinet képviselője is - a HVG értesülése szerint a miniszterek azonban elutasították.

A kudarc után Szekeres Imre miniszterelnökségi államtitkár a HVG-nek úgy fogalmazott: az új törvény uniós ügyekben sem vezethet be parlamenti kormányzást Magyarországon. Országgyűlési szakértők szerint az EU 25 jelenlegi és leendő tagállama közül Magyarország az egyetlen, ahol mindmáig nem sikerült tető alá hozni a csatlakozás utáni hatalmi viszonyokat tisztázó jogszabályt, noha annak kidolgozását 2002 decembere óta az alkotmány írja elő.

"A vita arról folyik, hogy ha a kormány Brüsszelben eltér a konkrét ügyekben kapott parlamenti felhatalmazástól, akkor azt utólag itthon köteles legyen megindokolni, majd erről a Ház integrációs bizottsága egyszeri többséggel foglaljon állást. E négypárti egyetértéssel még tavaly októberben kidolgozott javaslatot azonban a kabinet kategorikusan elutasítja" - jelentette ki a HVG-nek Szájer József, a Fidesz integrációs kabinetjének vezetője. Az ellenzéki politikus ebből arra következtet, a kormány nem biztos abban, hogy a ciklus végéig meg tudja őrizni parlamenti többségét. A kétharmados törvények által szabályozott kérdésekben (például médiaügyek, rendőrségi hatáskörök, adatvédelmi, letelepedési előírások) már szigorúbb procedúrát irányozna elő a tervezet: a kabinet ilyenkor csak a parlament előzetes felhatalmazásával térhetne el az eredetileg kapott mandátumtól. Az összességében középerős parlamenti kontrollt előirányzó javaslatot a kormány azonban Szájer szerint e ponton is opponálja, s kizárólag tájékoztatási kötelezettséget kíván vállalni integrációs ügyekben.

Arra a kérdésre, elérkezhet-e a pillanat, amikor a négy frakció maga terjeszti a Ház elé az uniós kompetenciákat tisztázó tervezetet, az alkotmányjogi bizottság szocialista elnöke a HVG-nek azt válaszolta: "Ez nyilván törést idézne elő a kormány és a képviselőcsoportok között, amit mi szeretnénk elkerülni." Vastagh Pál szerint olyan, hosszú távon működőképes egyeztetési rendszerre van szükség, amely nem változtatja meg a hazai közjogi viszonyokat. Szájer lényegében épp erre hivatkozva sürgeti az uniós ügyekben szerinte évek óta nem létező országgyűlési kontroll megteremtését. "Ha nem lesz érdemi parlamenti ellenőrzés, akkor egyedül az aktuális miniszterek lélekjelenlétén múlik, mennyire érvényesülnek Brüsszelben a nemzeti érdekek. A Miniszteri Tanácsban iszonyú nyomás alá kerülő kormánytagok nagyon könnyen engedékennyé válhatnak, ha még arra sem tudnak hivatkozni, amire például dán kollégáik, vagyis hogy meghatározott mandátummal rendelkeznek." Szájer abból indul ki, hogy az állami szuverenitás részleges elvesztéséből származó demokratikus deficitet ("a Magyarországon is érvényes gazdasági jogszabályok 70-80 százalékát májustól Brüsszelben hozzák") úgy lehet minimalizálni, ha az uniós mechanizmusokban nemcsak a végrehajtó hatalmat terheli felelősség, hanem a törvényhozást is. A döntési jogok monopolizálása hosszabb távon a kormánynak sem érdeke - állítja a Fidesz-MPSZ -, mert ez a konstrukció a mindenkori ellenzéket a kabinet és a brüsszeli adminisztráció folyamatos bírálatára ösztönözné.

A nemzeti parlamentek sokáig "veszélyes ellenségnek" számítottak az integrációs intézményekkel szemben. Az utóbbi másfél évtizedben azonban a tagállamok törvényhozásai maguk is bekapcsolódtak a brüsszeli döntéshozatali folyamatokba: a nemzeti parlamentek 1999 óta például legalább hat hetet kapnak az Európai Bizottság javaslatainak megvizsgálására. Szájer jelzésértékűnek tartja azt is, hogy az EU-ba 1995-ben belépett államokban - Ausztria, Finnország és Svédország - kivétel nélkül erőteljesebb parlamenti ellenőrzést érvényesítenek a kormány uniós politikája fölött annál, mint amit itthon a négy parlamenti frakció szorgalmaz. Az Országgyűlés integrációs nagybizottságában kidolgozott tervezetet, amely a kétharmados ügyek kivételével nem biztosítana vétójogot a magyar parlamentnek, ám kétségkívül rögzítené az integrációs politika közös meghatározásának a garanciáit, a Fidesz-MPSZ ellenzékben és kormányzati pozícióban is el tudná fogadni - derült ki Szájer szavaiból.

Miközben a parlament és a kabinet közötti egyeztetések három hónapja holtpontra jutottak, a Medgyessy-adminisztráció egy kormányhatározattal nemrég lezárta az uniós ügyekben illetékes kormányzati intézmények kiépítését. A 11 minisztérium képviseletében 55 diplomatát foglalkoztató brüsszeli állandó képviselet mellett az uniós egyeztetés hazai hídfőállása a "tesztüzemmódban" már tavaly óta működő Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) lett. A Juhász Endre tárca nélküli miniszter vezette, 19 tagú, kedd délutánonként a Külügyminisztérium Bem téri székházában ülésező testületnek várhatóan továbbra is meghatározó szerepe lesz a brüsszeli intézményekben képviselt magyar szakmai álláspont kialakításában. A miniszterelnökségi és a külügyi hierarchiához egyaránt kötődő 45 szakértői csoport munkájára támaszkodó EKTB adminisztratív teendőit a külügy integrációs és külgazdasági államtitkársága látja el.

A kérdés viszont az, kinek az irányítása alatt működik tovább a frissen kodifikált testület május 1-je után, amikor Juhász felölti az Európai Bíróság talárját. A magyar közjogban előzmények nélküli esélyegyenlőségi miniszteri tisztséggel ellentétben Medgyessy miniszterelnök egyelőre ugyanis nem nyilatkozott arról, a következő hetekben át óhajtja-e adni az integrációs miniszter bársonyszékét valakinek. Maga Juhász a HVG értesülése szerint a poszt fenntartását javasolja a kormányfőnek. Az uniós tagállamok gyakorlata különben eltérő: néhány országban (például Dánia, Olaszország) miniszter, máshol csak úgynevezett társminiszter (Görögország, Franciaország), illetve államtitkár (Belgium) látja el az Európa-ügyi reszortot. A magyar integrációs miniszter egyik lehetséges utódaként emlegetett Szent-Iványi István mindenesetre a tavaly hétfős stábbal működő tárca nélküli poszt jelentős megerősítését tartaná szükségesnek. A HVG úgy tudja: a szabaddemokrata politikus a külügy integrációs államtitkárságát és a brüsszeli állandó képviseletet is az "Európa-ügyi" miniszter irányítása alá vonandónak tartja, akárcsak a Juhász által jelenleg csupán felügyelt Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt, illetve a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt.

BABUS ENDRE

Üzembe helyezték a világ első opiátautomatáját

Üzembe helyezték a világ első opiátautomatáját

Egy belga turkálóban találtak egy fotóalbumot, benne Bruce Willis, Johnny Depp és egy ismeretlen nő

Egy belga turkálóban találtak egy fotóalbumot, benne Bruce Willis, Johnny Depp és egy ismeretlen nő

A kárpátaljai magyar gimnazistákon nem sokat segített a diplomáciai hadviselés

A kárpátaljai magyar gimnazistákon nem sokat segített a diplomáciai hadviselés

Demeter Szilárd nem akarja, hogy Aczél Györgynek nézzék

Demeter Szilárd nem akarja, hogy Aczél Györgynek nézzék

Radar360: Vizsgálat Ryanair-ügyben, hamarosan indul az űrturizmus

Radar360: Vizsgálat Ryanair-ügyben, hamarosan indul az űrturizmus

Jön a Pink Floyd dobosa, LP és Marcus Miller

Jön a Pink Floyd dobosa, LP és Marcus Miller