Képtelen befejezni az átvilágításokat a törvényben meghatározott június 30-ai határidőre a közéleti személyek múltját vizsgáló három átvilágítóbizottság. Nem elképzelhetetlen, hogy másodszor is meghosszabbítják az eredetileg 2000 nyarán lezárni kívánt ügynöktelenítési procedúrát Magyarországon.

Az ügynökbírák folytatnák. A 2000-ben egyszer már meghosszabbított, s ez év június 30-án másodszor is lejáró átvilágítási eljárások további prolongálását szorgalmazzák a besúgómúltat vizsgáló bizottságok tagjai. A testület soros elnöke a ciklus végéig javasolta meghosszabbítani az ellenőrzéseket egy, Szili Katalin házelnökhöz nemrég intézett levélben. Gondos Imre a HVG-nek úgy nyilatkozott: az 1200 fős ügyészi kar feddhetetlenségi vizsgálata még el sem kezdődött. A politikusok, az állami vezetők, az újságírók és a jelenleg ellenőrzött bírói kar után egyébként ez az utolsó szakmai csoport, amelynek szondázását elrendelte az ügynöktörvény. A kilenc átvilágítóbíró 2000 nyarától ez év március elejéig 6686 "fontos személy" politikai szűrővizsgálatát fejezte be. Három hónappal az előző parlament által szabott határidő lejárta előtt még mintegy 1500 fő átvilágítása van hátra.

A lusztráció folytatását szorgalmazza hetek óta az MDF is. Herényi Károly frakcióvezető törölni javasolja az ügynöktörvényből azt az előírást, amely csak záros határidőn belül rendeli kiszűrni a közszereplők közül az egykori besúgókat, valamint a Nyilaskeresztes Párt volt tagjait és az 1956-1957-es karhatalmistákat, illetve a jelentéseket hivatalból megkapó egykori állami tisztségviselőket. Az európai parlamenti képviselők ellenőrzését is kezdeményező törvénymódosítási javaslat megszavazása esetén a feddhetetlenségi vizsgálatok egészen addig folytatódnának Magyarországon, amíg ki nem fut a közéletből az a (1972. február 14-e előtt született) korosztály, amely elméletileg még a Belügyminisztérium hajdani belső elhárításának (III/III-as csoportfőnökség) alkalmazásában állhatott.

A prolongálás azonban egyelőre több mint kétséges. A parlament alkotmányügyi bizottságának szocialista elnöke, Vastagh Pál nemrég arról beszélt, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltás után anakronisztikus volna az ügynöktörvényt életben tartani. Az MSZP-n belül azonban létezik egy alternatív álláspont is. E szerint egy négyfős bizottság a következő parlamenti választásokig valóban folytathatná a munkát, de már nem a házelnök, hanem az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának égisze alatt. A lusztrációs eljárások jövőjéről Mandúr László, az Országgyűlés szocialista alelnöke mindenesetre négypárti tárgyalásokat készül kezdeményezni.

A demokratikus államélet tisztaságának előmozdítása érdekében megalkotott ügynöktörvény alapján az elmúlt évtizedben alig pár tucat közszereplő titkosszolgálati múltjáról lebbent fel a fátyol Magyarországon. Noha az átvilágítandó személyek számát 2000 nyarán a korábbi kilencszáz főről csaknem 9 ezerre emelte fel az előző Országgyűlés jobboldali többsége, az ügynökbírák hálóján azonban a titkosszolgálati és más történelmi dokumentumok alapján gyanúsnak tetsző 104 személy közül eddig végül is 68 személy akadt fenn (lásd táblázatunkat). Közülük is jelenleg csupán 34 - inkognitóját nagyobbrészt megőrző - közszereplőről lehet teljes biztonsággal állítani, hogy utólagosan kompromittálódott a múltja miatt. A "fontos személyek" esetleges titkos előéletének nyilvánosság előtti feltárását persze eleve korlátozta az a szabály, miszerint az egykori besúgók megőrizhetik anonimitásukat, ha lemondanak vezető állásukról. Azok pedig eleve mentesültek az ellenőrzések alól, akik a hajdani hírszerzésnek, illetve kémelhárításnak (III/I, III/II-es csoportfőnökség) dolgoztak, vagy együttműködtek a rendszerváltást követő nemzetbiztonsági szolgálatokkal is.

A diszkréciót maximálisan garantálni igyekvő eljárási szabályokkal is nyilvánvalóan összefügg, hogy 1994 óta összesen tíz országgyűlési képviselőt szólítottak fel a nyilvánosság előtt a mandátumáról való lemondásra az átvilágítóbírák. Az egykori politikai bizottsági tagok és a vezető kormányzati tisztségviselők esetében ez semmiféle meglepetést nem okozott, kezdettől tudni lehetett, hogy ők a lusztrációs törvény hatálya alá esnek. A parlament tagjai között összesen három olyan személy akadt (Vankó Magdolna és Simon Imre szocialista, valamint Keresztes Sándor kereszténydemokrata képviselő), akinek egykori második élete az átvilágítóbírák működése nyomán vált ismertté a közvélemény előtt.

Ezek a leleplezések is még kivétel nélkül az átvilágítási eljárások kezdetére, az 1994-1998 közötti országgyűlési ciklus időszakára estek. Azóta már csak néhány, a közéletben legfeljebb marginális szerepet betöltő személy nevét hozták nyilvánosságra az ügynökbírák. Az elmúlt négy évben megnevezett 13 személy közül hatan például jelenleg a Munkáspárt országos és megyei tisztségviselői (egyikük ÁVH-s tiszt, a többi karhatalmista volt). Hogy a harmadik köztársaság vezető közszereplőinek ügynöktelenítését szolgáló ellenőrzések összességében milyen ellentmondásos eredményt hoztak, arról sokat elárul az a tény, hogy az elmúlt tíz évben az átvilágítóbírák legnagyobb feltűnést kiváltó döntése a Torgyán József ügyében hozott határozat volt, amely történetesen tisztázta az egykori állambiztonsági szolgálattal való kollaborálás (sokáig a legmagasabb helyekről táplált) gyanúja alól a volt kisgazda vezért.

BABUS ENDRE

Szlávik a koronavírusról: A legkisebb gyanú esetén is elrendelik a karantént

Szlávik a koronavírusról: A legkisebb gyanú esetén is elrendelik a karantént

310 lóerős motort és zöld rendszámot kapott az új Seat Leon

310 lóerős motort és zöld rendszámot kapott az új Seat Leon

Hajdúsámsoni kutyatetemek: a gyepmester állítja, tucatnyi állatot temetett el ott

Hajdúsámsoni kutyatetemek: a gyepmester állítja, tucatnyi állatot temetett el ott

Ketten meghaltak Iránban koronavírus-fertőzésben

Ketten meghaltak Iránban koronavírus-fertőzésben

Holnap újra repül Mad Mike, a gőzrakétás ember

Holnap újra repül Mad Mike, a gőzrakétás ember

Adómentesen lehet méhészeti termékeket árulni

Adómentesen lehet méhészeti termékeket árulni