Tetszett a cikk?

Az esélyegyenlőségi törvény részleges megsemmisítését kérik az autonómiájukat féltő történelmi egyházak. Az Alkotmánybíróságon azt szeretnék elérni, ami a törvény-előkészítés során nem sikerült: "belső életükre" ne vonatkozzék a jogszabály.

"Ha most úgy határoznék, hogy mellékállásban elszegődöm a pravoszláv egyházhoz, akkor vajon sértené-e az én esélyegyenlőségem, ha azt mondanák, nem vagyok nekik elég jó görög, orosz, román vagy más pravoszláv hitvalló" - tette fel a kérdést tavaly ősszel Donáth László szocialista parlamenti képviselő, evangélikus lelkész az Országgyűlés emberi jogi bizottságában az esélyegyenlőségi törvény tárgyalásakor. A törvényhozó nem válaszolta meg a maga által feltett kérdést, ám a történelmi egyházak - a katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) - értelmezése szerint a tavaly decemberben elfogadott s idén januárban életbe lépett törvény alapján az joggal tehető fel, de inkább az egyházi autonómia, mint az egyén esélyegyenlőségének megsértéséről van szó. A négy felekezet ezért - mint a Károli-egyetemet beperlő homoszexuális lelkészhallgató esete (HVG, 2004. február 28.) kapcsán ígérték - a múlt héten közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), az esélyegyenlőségi törvény több pontjának megsemmisítését kérve.

A konfliktusokat részben az okozza, hogy az egyházaknak joguk van világnézetileg elkötelezett intézmények létrehozására és működtetésére, ám arra - a támadott jogszabály miatt - már nincs, hogy ezek alkalmazottaitól bármilyen elkötelezettséget megköveteljenek. Ami azért is furcsa, mert az továbbra is lehetséges, hogy az egyházi iskolák feltételeket támasszanak diákjaikkal szemben. Ha a jelenlegi törvény marad érvényben, akkor viszont a szülők maradhatnak bizonytalanságban, tényleg olyan szellemiségű nevelést kap-e gyermekük, mint amilyet az iskola egyházi fenntartójától elvárnak. "Hogyan tudná nevelési céljait elérni az egyház, ha a tanárok nem hívők?" - tette fel a kérdést a HVG-nek nyilatkozva Veres András segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára.

Az esélyegyenlőségi törvény csak annyit mond ki, hogy például a vallási meggyőződést figyelembe vevő "arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés" nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ám hogy ezen mit kell érteni, nem részletezi. Nem úgy a törvény indoklása, amely szerint ez a paragrafus azért született, mert az egyházi közoktatási intézmény egyes tanárok - mint például a hittanár - alkalmazásakor "előnyben részesítheti az adott felekezethez tartozó személyt".

Az egyházak álláspontjuk szerint azonban azért tartanak fenn elkötelezett iskolákat, hogy egyes szülők élhessenek azzal az alkotmányos jogukkal, hogy gyermekük világnézetüknek megfelelő nevelést kapjon. Az egyházak ezekben az iskolákban saját értékrendjüket szeretnék továbbadni, ezért szerintük a tanároknak és más munkavállalóknak meg kell felelniük bizonyos feltételeknek. A vallásgyakorlásra általában vonatkozik ilyen előírás, s ezt a jogot az állam a közoktatási törvényben korábban el is ismerte. Az esélyegyenlőségi törvény azonban módosította a közoktatásit, s kivette belőle azt a passzust, amely szerint az egyházi oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában vallásgyakorlással összefüggő feltételeket állapíthatott meg alkalmazottainak. Az egyházi iskolák értékrendje ugyanakkor a magánéletre is kiterjedő követelményeket támaszt az alkalmazottakkal szemben, mint például a családi állapot rendezettsége vagy a zsidó felekezet esetében a rituális vallási előírások betartása, ennek "számonkérése" azonban az új törvénybe ütközik.

A felsőoktatási szabályok szerint az egyházi fenntartású intézménynek lehetősége van előfeltételként kikötni valamely vallás vagy világnézet elfogadását. Ugyanakkor a hitéleti képzés sincs kivéve az esélyegyenlőségi törvény hatálya alól, ami az egyházi beadvány szerint azért alkotmányellenes, mert a hitbeli elkötelezettség ebben az esetben a képzés alapvető feltétele, ahol az alkalmasságot is hitelvi alapokon döntik el, s ha ezt nem tehetik, akkor a törvény ellentétbe kerül a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos alapjogával.

A kormány és az oktatási tárca többször is érvelt már azzal, hogy amely intézmény állami támogatást vesz igénybe, arra vonatkoznak az esélyegyenlőségi követelmények. Az egyházak szerint ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy "az állami támogatás feltétele az intézmény sajátos arculatának feladása". A kormányzati érvelés szemben áll az AB egy 1993-as határozatával is, amely szerint az állam nem köteles "nem semleges iskolákat felállítani, ha viszont az egyház vagy a szülők elkötelezett iskolát alapítottak és működtetnek, az állam támogatni köteles őket olyan arányban, amennyiben ezek az intézmények állami feladatot vállaltak át".

Az egyházak szerették volna tárgyalással rendezni a törvénnyel kapcsolatos problémáikat, ám erre a kormány részéről nem volt fogadókészség. "A törvény megalkotása során nem kérték ki az egyházak véleményét, és miután levélben megírtuk álláspontunkat, nem vették figyelembe érveinket" - mondta Veres András. Igaz, hivatalosan már csak akkor értesültek a tervezetről, amikor a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek, így utólag tudták véleményüket kifejteni. A négy történelmi egyház által közösen írt levélre azonban semmiféle válasz nem érkezett, s az Igazságügyi Minisztérium alacsonyabb rangú szakértőivel is csak a törvény parlamenti tárgyalásának végfázisában találkozhattak. "A minisztériumi tisztségviselőkkel nem tudtunk érdemben szót váltani a törvény tervezetéről, mert csak arra volt felhatalmazásuk, hogy ismertessék velünk, mi van a szövegben" - emlékezett vissza Veres. A katolikus egyház még próbálkozott egy különutas elképzeléssel, Seregély István egri érsek, az MKPK elnöke Medgyessy Péter miniszterelnökhöz fordult egy levélben, ám erre azóta sem érkezett válasz.

A kormány, úgy tűnik, ebben az esetben is európaibb akart lenni az európaiaknál, hiszen az uniós országokban általában elismerik az egyházak jogát arra, hogy intézményeikben csak olyanokat alkalmazzanak, akik hitelveiket elfogadják, s azok szerint élnek. Mint a törvény parlamenti vitájában Szászfalvi László MDF-es parlamenti képviselő, református lelkész elmondta: Hollandiában például az esélyegyenlőségi törvényben egyszerűen megoldották a kérdést - ott a jogszabály nem vonatkozik a vallási közösségek és azok intézményei belső szabályaira és a lelkészi hivatal betöltésére.

RIBA ISTVÁN

Lezuhant és meghalt Mike Hughes, a gőzrakétás fenegyerek

Lezuhant és meghalt Mike Hughes, a gőzrakétás fenegyerek

BKK-vezér: Néhány éven belül lesz e-jegyrendszer

BKK-vezér: Néhány éven belül lesz e-jegyrendszer

Sterilizálják Pablo Escobar vízilovait

Sterilizálják Pablo Escobar vízilovait