Tetszett a cikk?

Kikristályosodó, megszilárduló osztályszerkezet, az uniós országok átlagához közelítő jövedelmi egyenlőtlenségekkel - a Tárki szerint főbb vonalakban ez jellemzi a magyar társadalmat másfél évtizeddela rendszerváltás után, közvetlenül az EU-csatlakozás előtt.

A felső vezetőkből, nagy- és közepes vállalkozókból, szabadfoglalkozású értelmiségiekből álló szűk elit (3 százalék), illetve a felnőtt népesség 8 százalékát kitevő felső középosztály alkotja a mai magyar társadalom "krémjét". Ők azok, akik - a Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) múlt héten bemutatott kutatása szerint - az elmúlt másfél évtizedben relatív és abszolút értelemben is javítani tudtak anyagi helyzetükön. Alattuk egy - belsőleg erőteljesen differenciált - széles csoportot alkotó középosztály (31 százalék) áll; tagjai többsége még mindig inkább a rendszerváltás nyertesei közé sorolható. Más a helyzet a közel 38 százalékot kitevő "munkásosztállyal", amelybe a kutatók az alacsonyabb státusú szakmunkások mellett a szakképzetlen és mezőgazdasági munkásokat is besorolták: a gazdasági növekedésből, politikai ciklusonként jelentkező kisebb-nagyobb állami osztogatások áldásaiból relatíve ők részesültek a legkevésbé. Végül a társadalmi hierarchia alján található egy durván 20 százalékot kitevő réteg: az alapvető szükségleti javakban és szolgáltatásokban hiányt szenvedő, az államtól való függőségben élő úgynevezett depriváltaké.

A társadalomszerkezet átalakulását 1992 óta (1997-ig úgynevezett háztartáspaneles módszerrel, azóta "monitorozással") kutató Tárki adatainak nemzetközi vizsgálati eredményekkel történő összevetése alapján úgy tűnik, a társadalmi státust leginkább befolyásoló jövedelmi egyenlőtlenségek szempontjából Magyarország ma nem számít extrém esetnek sem az unió korábbi tagországai, sem a csatlakozó államok között. Az Eurostat-felmérések szerint számos országban - például Nagy-Britanniában, Portugáliában vagy Olaszországban - lényegesen nagyobbak, míg a skandináv államokban lényegesen kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Magyarország a felső és az alsó ötöd jövedelmei között mutatkozó 4,5-szörös különbséget tekintve a francia társadalomra hasonlít (Csehországban, Szlovéniában szintén mérsékeltebbek, Lengyelországban és a balti köztársaságokban viszont erőteljesebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek).

A mai magyar társadalomban tapasztalható vagyoni-jövedelmi különbségek nem az elmúlt tíz év termékei: javarészt a társadalmi átalakulás első szakaszában, a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején alakultak ki, azóta inkább csak tartósodtak. A legfelső jövedelmi tizedbe tartozók egy főre jutó átlagjövedelme már 1992-ben mintegy hét és félszer nagyobb volt, mint a legalsó jövedelmi decilisbe tartozóké. Ez a különbség az ezredfordulóig már csak kismértékben - néhány tized százalékponttal - növekedett. Újabb megugrást a kutatók csak a múlt év október-novemberben megismételt adatfelvétel során tapasztaltak (azt viszont egyelőre nem tudni, hogy egyszeri vagy tartósabb változásról van-e szó). Tavaly több mint nyolcszor annyi jövedelmük volt a felső 10 százalékba tartozó háztartások tagjainak, mint a legszegényebbeknek. A részletesebb elemzések arra engednek következtetni, hogy ennek már nem a szegények szegényebbé válása (HVG, 2004. március 6.) lehetett a fő oka, hanem az, hogy a legfelső 5 százalékba tartozók voltak a fő haszonélvezői az elmúlt évek - uniós átlagot meghaladó - gazdasági növekedésének.

A munkából származó jövedelmek okozta egyenlőtlenséget tovább növelte, hogy Magyarországon is egyre elterjedtebbé váltak az alapkeresetet kiegészítő juttatások, s ezekből szintén az amúgy is jobb helyzetben lévők profitáltak a leginkább. Példaként említi a kutatás, hogy míg az értékében nem túl jelentős étkezési hozzájárulás igen elterjedt juttatási forma - a foglalkoztatottak 70 százaléka kapja -, az igazán komoly spórolást jelentő ingyenes gépkocsi- és mobiltelefon-használat inkább csak a felső és középvezetők járandósága. A felső vezetők 38 százalékának, a középvezetők 12 százalékának van céges autója (további 22, illetve 10 százalékuk kilométerpénzt kap), s még ennél is nagyobb hányaduk (39, illetve 23 százalék) használ vállalati mobilt. Ugyanezek a juttatások a beosztott értelmiségiek és egyéb szellemi munkakörben foglalkoztatottak esetében is csak 3 és 7 százalék között mozognak. S míg jutalmat szinte minden második vezető kap, a szak- és mezőgazdasági munkásoknak csak a negyede részesül ilyen külön pénzben.

A fogyasztási szokásokban jóval kisebbek a különbségek a magyar háztartások között, mint jövedelmi helyzetükben. A gazdagabbakban természetesen mindenre jóval több pénzt költenek (tavaly átlagosan 47 ezer forint volt az egy főre jutó fogyasztás, de például a vezető beosztásban dolgozó háztartásfők családjában ennél 50 százalékkal magasabb szinten költöttek), de a legnagyobb kiadási tétel mindenütt azonos: az élelmiszerek beszerzése. Ez persze eltérő módon terheli meg a különböző helyzetűek pénztárcáját: a legmagasabb jövedelmű háztartások kiadásainak 28 százalékát (a Tárki számai szerint fejenként havi 24 ezer forintot), a legalsó ötödbe tartozókénak viszont már a 41 százalékát (13 ezer forint) viszi el az élelmezés. Még jelentősebb a különbség a műszaki cikkekre, közlekedésre, ruhavásárlásra, testápolásra, tisztítószerek beszerzésére fordított kiadások esetében: ezekre a magasabb jövedelmű háztartásokban kétszer-háromszor annyit költenek, mint a legalsó jövedelmi ötödben. Az élvezeti cikkek vásárlásában viszont már csekély az eltérés a két szélső jövedelmi csoport között: a legszegényebb ötödbe tartozók körében csak mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb a cigarettára, szeszes italra költők aránya, mint a leggazdagabbak között (50, illetve 62 százalék).

A mai magyar társadalom rétegzettségének feltérképezésekor a Tárki számba vette a háztartások különböző vagyontárgyakkal (lakás, autó), illetve ingóságokbeli - tévé, rádió, mosógép - való ellátottságában jelentkező különbségeket is. A vagyoni helyzet, illetve depriváltság - az adott társadalmi viszonyok között alapvetőnek minősülő szükségletektől való megfosztottság - méréséből azonban ezúttal kimaradt a színes televízió, amelynek elterjedtsége annyira magas már Magyarországon (95 százalék), hogy a kutatók azt feltételezik, a fennmaradó 5 százalék számottevő hányadának nem pénzhiány, hanem kulturális, életmód-vezetési preferenciák miatt nincs ilyenje.

Megerősíteni látszik ezt a feltevést Kapitány Balázs és Spéder Zsolt közös, a Központi Statisztikai Hivatal műhelytanulmány-sorozatában a napokban megjelent, az anyagi vagy más okokból depriváltak életkörülményeiről írott kutatása is. A szerzők ebben azzal illusztrálják, hogy létezik egyfajta, az anyagi helyzettől némileg független "igényhierarchia", hogy például a szegény háztartásokban - amelyeknek már több mint 80 százaléka rendelkezik színes tévével, de telefonnal csak minden második, számítógéppel pedig mindössze 16 százalékuk - a megkérdezettek a telefon és a számítógép hiányát gyakran nem pénzügyi, hanem egyéb indokokkal magyarázták. Vagyis e javak birtoklását nem mindenki tekinti valamifajta ideálisnak feltételezett életstílus szükségszerű kellékének. Ugyanakkor a kommunikációhoz kapcsolódó technikai eszközök (mobil- vagy vonalas telefon, számítógép, internetkapcsolat) birtoklását a Tárki-kutatás "mérhetetlenül fontosnak" tekinti, aminek a súlyát leginkább az adja, hogy az egyént magasabb társadalmi státusba segíthetik. Ezért tűnik önmagán is túlmutató jelenségnek, hogy egy átlagos háztartásban a telefonálással kapcsolatos kiadás ma már a negyedik legnagyobb fogyasztási tétel, és aránya egyre növekszik: tavaly már elérte a 7 százalékot, meghaladva ezzel a ruházkodásra fordított kiadásokat.

DOBSZAY JÁNOS

Freud asszisztense kutyája volt, Einstein kigyógyította papagáját egy traumából

Freud asszisztense kutyája volt, Einstein kigyógyította papagáját egy traumából

Harminchat szelvény tulajdonosa foghatja a fejét

Harminchat szelvény tulajdonosa foghatja a fejét

"Az elnök úr bizalmából esett ki" - nem egy másik pozíció miatt távozhatott Nagy Márton

"Az elnök úr bizalmából esett ki" - nem egy másik pozíció miatt távozhatott Nagy Márton