Tetszett a cikk?

Miközben az Európai Tanács két, menekültekkel kapcsolatos, most formálódó irányelve - civil szervezetek és ENSZ-szakértők tiltakozását is kiváltva - szigorítást készít elő, a magyar parlament az EU-jogharmonizációs "salátacsomag" keretében éppen a hazai gyakorlat emberségesebbé tételét fontolgatja.

"Nem a szögesdrót, hanem a nyelvtanulás, a szakma megtanítása, a munkaerőpiacra való belépés lehetőségeinek a biztosítása a közösségi felelősség kifejeződése, tehát a kényszerből választott új haza kezet nyújt azoknak, akik védelmet, menedéket kérnek. És ha eldöntöttük, hogy nem szögesdrót, hanem befogadás, akkor nem tehetünk mást, mint hogy a szabályainkat hozzáillesztjük az ugyancsak befogadáspárti európai szabályokhoz" - mondta az MSZP vezérszónokaként a parlamentben Kósáné Kovács Magda a menekültügyet is érintő legújabb "salátatörvény" március végi általános vitájának kezdetekor. Döntés április utolsó napjaiban várható, mint ahogy elvileg ugyanekkorra - legkésőbb május 1-jéig - megszületik az Európai Tanács két, menekültüggyel kapcsolatos irányelve is.

A két uniós direktíva tervezetéről Ruud Lubbers, az ENSZ menekültügyi főbiztosa még március 29-én kiadott közleményében meglehetősen sarkosan fogalmazott, mivel a tervezett irányelvek összhatásaként előfordulhat majd, hogy "valódi menekülteket kényszerítenek vissza származási országukba". Vagyis a magyar törvényhozás látszatra igencsak kellemes helyzetben van menekültügyben, hisz az uniós szabályozás "visszalépései" nyomán maga a cél is közeledik, miközben a menedéket keresők áradata apadni látszik.

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) adatai szerint Magyarországon 2001-ben még 9554 személy kérte menekültstátus megadását, 2002-ben 6412, tavaly pedig már csupán 2401, az idei első negyedévben mindössze 367 (menekültté ugyanezekben az években hivatalosan 174, 104, 178, illetve 23 fő válhatott). A migránsok a kilencvenes években még tízezres serege így a negyedére-ötödére csökkent, amiben nyilván kiemelkedő fontossága van az iraki, afganisztáni katonai beavatkozásnak - a legtöbb elismert menekült az utóbbi években e két muszlim országból érkezett - és a délszláv vérontás befejeződésének. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Tari Attila ügyvéd, az MHB "menedékkérők hatékony jogvédelme" program koordinátora szerint nem kevésbé fontos, hogy az utóbbi években a migránsok számára vonzóbb tranzitországgá vált Szlovákia, ahol a nyugati határhoz közel helyezik el a menedékkérőket, akik így könnyebben továbbutazhatnak Németország felé, mint Magyarországról. Vagyis a "forgalom" jelentős része egyszerűen északabbra tevődött át.

Ami a tervezett jogszabályi változásokat illeti, a magyar "salátatörvény" egyik legfontosabb újdonságának az ígérkezik, hogy a menekültügyi kérelmekről az eddigieknél egyszerűbb és gyorsabb, de mégis érdemibbnek nevezhető eljárásban dönthetnének a javaslat szerint. Jelenleg a kérelmek elbírálása első fokon a Belügyminisztériumhoz tartozó Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) helyi szerveinél, a hét igazgatóság valamelyikének menekültügyi osztályán történik, innen jogorvoslatért a BÁH országos központjának menekültügyi főosztályához lehet fordulni, majd következhet a bírói út, a kizárólagos illetékesség alapján eljáró Fővárosi Bíróság (FB), majd az ítélőtábla. Ezzel szemben az új eljárás helyszíne - ha a parlament elfogadja - már csak a BÁH menekültügyi főosztálya lesz, s az egyetlen fellebbezési fórum az FB marad. Új "vívmányként" viszont a bírói szakban is meg kell hallgatni magát a kérelmezőt, ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, amikor csak az eljárás legelején találkozik a hatóság képviselője a migránssal, az összes többi fórum rendszerint meglehetősen formális eljárás keretében, pusztán az iratok alapján dönt.

A törvényjavaslat szerint valamelyest bővülne a családegyesítési kedvezményben részesíthetők köre, míg ma csak a gyerekeket hozhatják fő szabályként maguk után a menekültként elismertek vagy az ennél kedvezőtlenebb, befogadotti státust kapott migránsok, az új elképzelések szerint már az itt tartózkodó kiskorú is "behozhatná" a szüleit. Ez a módosítás nyilván visszaéléseket is lehetővé tehet, az igazán elszántan kivándorolni kívánóknak esetleg érdemes lenne "első körben" csak gyereküket csempésztetni át a határon, majd a hagyományosan kiemelt állami védelmet kapó "kísérő nélküli kiskorú" szüleiként jelentkezni befogadást kérve. A visszaélés veszélyénél azonban, úgy tűnik, nagyobb súllyal esnek majd a latba az emberiességi szempontok. Különösen fontosnak ígérkezik még a hatályba léptető rendelkezések előtt megbújó utolsó "tartalmi" paragrafus, a 147. szakasz, amely "amnesztiát" kínálna a Magyarországra tavaly május 1-je előtt érkezett, a jogszerű tartózkodás feltételeivel nem rendelkező személyek számára.

A legsúlyosabb aggályokat Ruud Lubbers és civil szervezetek elsősorban azért fogalmazták meg az EU készülő irányelveivel kapcsolatban, nehogy a menedéket keresőket az eddigieknél könnyebben ki lehessen toloncolni az EU-n kívülre. Magyarországot is közvetlenül érintő szakmai vita például az, vajon Szerbia vagy Ukrajna úgynevezett biztonságos harmadik országnak tekinthető-e, ahová a migránsokat "nyugodtan" vissza lehet küldeni, vagy emberi jogaik hatékony védelmére ezekben az államokban nem lehet számítani. A bírálók szerint az is elfogadhatatlan az irányelvtervezetben, hogy az első fokon elutasított kérelmezők jelentős hányada nem várhatná meg az EU területén a fellebbezése elbírálását, miközben - országonként változó mértékben - a jogorvoslati eljárás során az elutasító döntések akár harmadát-felét is megváltoztatják. Az is visszalépést jelentene, hogy a kérelem megalapozottságától független tényezők - akár a kérelmezőnek az eljárás idején tanúsított viselkedése - is kitoloncolásukhoz vezethetne.

FAHIDI GERGELY

Társadalom

Ausztria megtelt

Elkeseredett emberek ácsorognak a bécsi utcán, holmijuk nejlonzacskóba gyömöszölve, kezükben írást szorongatnak.

Jön a "rabszolgatörvény" 2.0?

Jön a "rabszolgatörvény" 2.0?

Ennél nemzetközibb hír nem lesz a hétvégén

Ennél nemzetközibb hír nem lesz a hétvégén

Nagy pénz Kisvárda

Nagy pénz Kisvárda