Tetszett a cikk?

Az úgynevezett önkényuralmi jelképek betiltására 1993 áprilisában került sor, összefüggésben azzal, hogy 1992.

Az úgynevezett önkényuralmi jelképek betiltására 1993 áprilisában került sor, összefüggésben azzal, hogy 1992. október 23-án nyilasjelvényt, Árpád-sávos karszalagot viselő, fekete ruhás fiatalok megakadályozták Göncz Árpád államfő ünnepi beszédének elmondását. A rendőrség a botrány után arra hivatkozott, jogszabályi tilalom hiányában nem avatkoztak közbe, így az eset felgyorsította a törvényalkotást. Végül az eredeti szándékkal szemben nemcsak a fasiszta jelképek tilalmáról döntött a parlament, hanem az akkori, MDF vezette koalíciós többség véleményét tükrözve törvényen kívül helyezték a vörös csillagot, valamint a sarló-kalapácsos jelvényt is. A parlamenti szavazáskor 130 igen mellett 73 nem és 23 tartózkodás volt (az ellenzékből az SZDSZ képviselői közül egy, a Fideszből kilenc igent kapott a tervezet).

Az Alkotmánybíróság (AB) 2000-ben jóváhagyta a tilalmat, noha 1992-ben a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében törölte a büntető törvénykönyvből az akkori "gyűlöletbeszéd" klauzulát, megszüntetve a magyar nemzetet megsértő, illetve bármely nemzetiséget, népet, felekezetet, fajt lealacsonyító kifejezéssel illető személyek bebörtönözhetőségét. A megváltozott összetételű AB viszont hét évvel később "jelen történelmi helyzetben" alkotmányosan elfogadhatónak minősítette az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségét, bár az a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza (HVG, 2000. május 20.).

Közben több büntetőeljárás is indult, s néhány elmarasztaló ítélet is született. Horváth István sajóvelezdi kocsmárost például egyévi próbára bocsátották, mivel az ivóban szovjet egyenruhák, vörös csillagos, sarló-kalapácsos jelvények is voltak a nem tiltott Lenin-portrék mellett. Jobban jártak a budai Marxim pizzéria üzemeltetői, ahol a hely jellegéből egyértelműen megállapítható volt, az önkényuralmat gúnyolja, s a legkevésbé sem dicsőíti a vendéglátóhely. A Fővárosi Főügyészség megtagadta a nyomozást a 2000. augusztus 20-ai tűzijáték ügyében, ahol a látványelemek közt ötágú vörös csillag is szerepelt. A vádhatóság indoklása szerint "a tűzijáték szervezése egyértelműen alkotói folyamat, amely a vizuális kommunikációs tervezőművészet körébe sorolható", márpedig az önkényuralmi jelképek művészeti célból történő ábrázolása nem bűncselekmény. Ugyancsak ügyészi szakban halt el a Békés megyei Doboz református lelkészének kezdeményezése, aki a helyi szovjet katonai emlékmű ellen lépett fel. Ugyanebben a megyében ügyészi megrovásban részesítették 2000 februárjában a házának homlokzatára a kilencvenes évek elején vörös csillagot aggató Kiss Jánost, a Munkáspárt megyei vezetésének tagját, akit az orosházi önkormányzat egyik MDF-es képviselője jelentett fel. Az akkor még fideszes Körömi Attila viszont 1999 karácsonyán elérte, hogy Pécsett a város karácsonyfájáról levegyék az amerikaiak ajándékozta, vörös csillagot formázó díszeket, miközben a vörös csillagos Heineken- vagy Converse-reklámok miatt még nem indult eljárás. A legabszurdabb eset Budapest XVIII. kerületében történt, ahol néhány éve hatósági felszólításra egy kirakatból Puskás Ferenc aranycsapatos mezének másolatát kellett bevenni a rajta látható Rákosi-címer miatt.

Társadalom

Csillagháború

Az SZDSZ támogatásának hiányában törvényhozási kezdeményezésként esélytelen a vörös csillag "rehabilitálására" irányuló MSZP-s képviselői indítvány. Eközben a rendőrök, bírák egyre képtelenebb szituációkba kerülhetnek az önkényuralmi jelképek betiltása alapján születő feljelentések miatt.

A hivatalos bemutató előtt kiszivároghatott, hogyan néz majd ki az Android 12

A hivatalos bemutató előtt kiszivároghatott, hogyan néz majd ki az Android 12

Van, aki egy szervét ajánlja fel Peruban a hozzátartozója intenzív ellátásáért

Van, aki egy szervét ajánlja fel Peruban a hozzátartozója intenzív ellátásáért

Idén akár 20 százalékkal is drágább lehet a nyaralás belföldön

Idén akár 20 százalékkal is drágább lehet a nyaralás belföldön