Tetszett a cikk?

Az úgynevezett önkényuralmi jelképek betiltására 1993 áprilisában került sor, összefüggésben azzal, hogy 1992.

Az úgynevezett önkényuralmi jelképek betiltására 1993 áprilisában került sor, összefüggésben azzal, hogy 1992. október 23-án nyilasjelvényt, Árpád-sávos karszalagot viselő, fekete ruhás fiatalok megakadályozták Göncz Árpád államfő ünnepi beszédének elmondását. A rendőrség a botrány után arra hivatkozott, jogszabályi tilalom hiányában nem avatkoztak közbe, így az eset felgyorsította a törvényalkotást. Végül az eredeti szándékkal szemben nemcsak a fasiszta jelképek tilalmáról döntött a parlament, hanem az akkori, MDF vezette koalíciós többség véleményét tükrözve törvényen kívül helyezték a vörös csillagot, valamint a sarló-kalapácsos jelvényt is. A parlamenti szavazáskor 130 igen mellett 73 nem és 23 tartózkodás volt (az ellenzékből az SZDSZ képviselői közül egy, a Fideszből kilenc igent kapott a tervezet).

Az Alkotmánybíróság (AB) 2000-ben jóváhagyta a tilalmat, noha 1992-ben a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében törölte a büntető törvénykönyvből az akkori "gyűlöletbeszéd" klauzulát, megszüntetve a magyar nemzetet megsértő, illetve bármely nemzetiséget, népet, felekezetet, fajt lealacsonyító kifejezéssel illető személyek bebörtönözhetőségét. A megváltozott összetételű AB viszont hét évvel később "jelen történelmi helyzetben" alkotmányosan elfogadhatónak minősítette az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségét, bár az a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza (HVG, 2000. május 20.).

Közben több büntetőeljárás is indult, s néhány elmarasztaló ítélet is született. Horváth István sajóvelezdi kocsmárost például egyévi próbára bocsátották, mivel az ivóban szovjet egyenruhák, vörös csillagos, sarló-kalapácsos jelvények is voltak a nem tiltott Lenin-portrék mellett. Jobban jártak a budai Marxim pizzéria üzemeltetői, ahol a hely jellegéből egyértelműen megállapítható volt, az önkényuralmat gúnyolja, s a legkevésbé sem dicsőíti a vendéglátóhely. A Fővárosi Főügyészség megtagadta a nyomozást a 2000. augusztus 20-ai tűzijáték ügyében, ahol a látványelemek közt ötágú vörös csillag is szerepelt. A vádhatóság indoklása szerint "a tűzijáték szervezése egyértelműen alkotói folyamat, amely a vizuális kommunikációs tervezőművészet körébe sorolható", márpedig az önkényuralmi jelképek művészeti célból történő ábrázolása nem bűncselekmény. Ugyancsak ügyészi szakban halt el a Békés megyei Doboz református lelkészének kezdeményezése, aki a helyi szovjet katonai emlékmű ellen lépett fel. Ugyanebben a megyében ügyészi megrovásban részesítették 2000 februárjában a házának homlokzatára a kilencvenes évek elején vörös csillagot aggató Kiss Jánost, a Munkáspárt megyei vezetésének tagját, akit az orosházi önkormányzat egyik MDF-es képviselője jelentett fel. Az akkor még fideszes Körömi Attila viszont 1999 karácsonyán elérte, hogy Pécsett a város karácsonyfájáról levegyék az amerikaiak ajándékozta, vörös csillagot formázó díszeket, miközben a vörös csillagos Heineken- vagy Converse-reklámok miatt még nem indult eljárás. A legabszurdabb eset Budapest XVIII. kerületében történt, ahol néhány éve hatósági felszólításra egy kirakatból Puskás Ferenc aranycsapatos mezének másolatát kellett bevenni a rajta látható Rákosi-címer miatt.

Társadalom

Csillagháború

Az SZDSZ támogatásának hiányában törvényhozási kezdeményezésként esélytelen a vörös csillag "rehabilitálására" irányuló MSZP-s képviselői indítvány. Eközben a rendőrök, bírák egyre képtelenebb szituációkba kerülhetnek az önkényuralmi jelképek betiltása alapján születő feljelentések miatt.

A garázsárakat is átírta a koronavírus-járvány

A garázsárakat is átírta a koronavírus-járvány

Álomfunkció jött az Apple laptopjaihoz, segít megvédeni az akkumulátort

Álomfunkció jött az Apple laptopjaihoz, segít megvédeni az akkumulátort

Japánban elkészült az első áram nélkül működő, papír italautomata

Japánban elkészült az első áram nélkül működő, papír italautomata