Tetszett a cikk?

Megdőlni látszottak lapzártánkkor a vádak az immár vesztegetéssel nem, "csak" hivatali visszaéléssel és befolyással való üzérkedéssel gyanúsított Pálfalvi István földhivatali vezető elleni büntetőügyben.

Nem volt korrupt, csak visszaélt a hivatalával, és befolyásával üzérkedett - lapzártánkkor ezt gyanították az ügyészek Pálfalvi Istvánról, a Fővárosi Földhivatal (FF) állásából felfüggesztett vezetőjéről. A március végén munkahelyén - nagy sajtófigyelmet keltett akcióval - őrizetbe vett (HVG, 2004. március 27.) Pálfalvi immár szabadlábon védekezik, három vélelmezett "civil" bűntársa ellen pedig megszüntették a nyomozást az ügyészek, míg egy budapesti ügyvédnő terhére továbbra is azt róják, segédkezett a hivatalvezetőnek.

Az ügyészségnek a HVG információi szerint egyelőre nem áll más a rendelkezésére, mint azok a lehallgatási jegyzőkönyvek, amelyeket a Pálfalvi-ügyben februárban feljelentést tett Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szolgáltatott. Pálfalvi ügyvédje, Jámbor László szerint az igazságügy-miniszteri engedéllyel folytatott lehallgatás nem volt jogszerű, így a jegyzőkönyvek felhasználása is törvénytelen, miután az NBH-nak a kiemelt objektumok védelmére, illetve egyes állam- és emberiség elleni bűncselekmények felderítésére van mandátuma, korrupciós ügyek leleplezésére nincsen. Az NBH-ban ugyanakkor kitartanak a rendelésükre a szakszolgálat által végzett - szakszóval - "rezsim" jogszerűsége mellett, mondván, miután kiderült, hogy köztörvényes bűncselekményekre utalnak jelek az FF-ben, megtették a feljelentést. Hogy miért is kezdték figyelni Pálfalvit, azt államtitokra hivatkozva nem hozzák nyilvánosságra (a nemzetbiztonsági törvény meglehetősen általános felhatalmazást ad az NBH-nak, amely például "ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek és létesítmények biztonsági védelmét"). Ügyészi források a HVG-nek azt hangsúlyozták, nem a bizonyíték jogellenes beszerzése vezetett a nyomozás részbeni - és szinte borítékolhatóan majdani teljes - megszüntetéséhez, hanem az, hogy mindez kevésnek bizonyulna ahhoz, hogy a vesztegetés vádja a bíróság előtt is megálljon.

A rögzített beszélgetések egy része a Magyar Nemzet napilap miniszteri lakásügyek (Magyar Bálinté, illetve László Csabáé) után érdeklődő újságírójával folyt, akihez földhivatali források szerint inkább baráti jellegű, s nem hivatalos kapcsolat fűzte az FF vezetőjét. Jámbor László ezt tagadta, mint mondta, az elé tárt lehallgatási jegyzőkönyvekből annyi derült ki, ügyfelét kereste egy riporter, akinek felhívta a figyelmét, hogy váltson ki tulajdoni lapot a Fővárosi Kerületek Földhivatalában (FKF). Kétségtelen ugyanakkor, miután megjelentek a cikkek, Pálfalvit felhívta az ingatlan-nyilvántartást felügyelő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egyik munkatársa, aki történetesen az újságíró névrokona (a beszélgetések leírt változatából nem különíthető el, mikor melyikükkel beszélgetett telefonon a hivatalvezető), s neki Pálfalvi részletesen beszámolt arról, amit a lakásügyek hátteréről tud. Ez nemhogy nem sért törvényt, éppen ellenkezőleg, az FF-vezető kötelessége volt a tájékoztatás - érvelt az ügyvéd. Az ügyészségen minderről nem kívántak nyilatkozni, de hangsúlyozták, minden érintettnek kellemetlen lehet az ügy, hiszen "vannak a sajtószabadsággal kapcsolatos vetületei is" (számos jel utalt szerintük arra, hogy az újság a hivatalvezető révén juthatott olyan információkhoz - például adásvételi szerződésekhez -, amelyeket a földhivatalban tartanak nyilván, de nem részei a nyilvános adatbázisnak).

A Pálfalvi-ügyben immár eljáró Fővárosi Főügyészség - az ügyészségi nyomozóknak a hivatali vesztegetés ügyében volt hatáskörük nyomozni, s miután az a gyanú megdőlt, az ügyet át kellett adniuk - azt továbbra is Pálfalvi terhére rója, hogy ismerőseinek, köztük a gyanúsítottként kezelt ügyvédnőnek segített a soron kívüli ügyintézésben. Jámbor kitart védence ártatlansága mellett. Azzal érvel, hogy az FF másodfokú hatóság, amely panaszokról, méltányossági kérelmekről dönt, így aki meg kívánja sürgetni az ügymenetet, annak az FKF-ben - amelynek éléről egyébként Pálfalvi az FF-be került 2002 őszén - kell kopogtatnia. Ügyészi források ezzel szemben azt hangsúlyozták, a vesztegetés gyanúja nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában dőlt meg, igaz, elismerték, ha hamarosan nem sikerül további terhelő adatokat feltárni, vélhetően ez a sors vár a teljes eljárásra.

Az ingatlan-nyilvántartás felügyeletét az FVM-től a rendszerváltás óta átvenni igyekvő Igazságügyi Minisztériumnak sokak szerint kapóra jött az FF-vezető korrupciós botránya (a földművelésügyi tárcánál nem döntöttek Pálfalvi esetleges utódlásáról; mint mondták, bíznak az ártatlanságában). Egyébként hasonló NBH-s fürkészés, majd feljelentés alapozta meg azt az eljárást is, amely miatt tavaly ősszel a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói az FKF kilenc ügyintézőjét vették őrizetbe (HVG, 2003. szeptember 27.). Ennek az ügynek jelenleg 16 gyanúsítottja van - köztük a kilenc ügyintéző, illetve nepperek -, akiknek a terhére negyvenrendbeli vesztegetést rónak, s több mint négyszáz ingatlan bejegyzésével kapcsolatban utalnak a körülmények csalásra, okirat-hamisításra.

RÁDI ANTÓNIA

Hasznos tanácsok: így rögzítse nagyszülei emlékeit, hogy bármikor visszahallgathassa őket

Hasznos tanácsok: így rögzítse nagyszülei emlékeit, hogy bármikor visszahallgathassa őket

Túléli-e a világ legősibb mestersége a koronavírus-válságot?

Túléli-e a világ legősibb mestersége a koronavírus-válságot?

Száz fős tömeglövöldözés volt Kijev mellett

Száz fős tömeglövöldözés volt Kijev mellett