Bizalom kérdése

Utolsó frissítés:

Csák János egykori Mol-elnök és Kékessy Dezső volt párizsi magyar nagykövet fémjelzi azt a céget, amely megvásárolta a Heti Válasz kiadóját. A "polgári összefogás lapjának" megmentésére hosszabb távon valószínűleg százmilliókat kell költeni, ennek ellenére az új tulajdonosok bíznak abban, hogy előbb-utóbb nyereségessé tehetik.

"A Heti Válasz mértékadó, konzervatív hetilap. Meggyőződésünk, hogy e szellemiség időszerű megjelenítése alkotó és nyereséges vállalkozás lehet" - így magyarázta Csák János üzletember, miért vásárolta meg egyik cége a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. A kilencvenes évek második felének felkapott menedzsere (lásd Cégutak című írásunkat) a jelek szerint szereti a kihívásokat, ugyanis semmilyen jel sem mutat arra, hogy a jelképesnek mondható összegért megszerzett kiadóvállalat a közeljövőben profitot hozhatna, sokkal valószínűbb az, hogy a veszteségeit kell állni - ahogy tette ezt eddig a 100 millió forint törzstőkéjű kft-től május 1-jén megvált Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány (TTFR). Könnyen lehet persze, hogy a vevő Csák-cég, a Sasliget Tanácsadó Kft. csak átmeneti finanszírozó lesz, hiszen a 2006. évi parlamenti választás éppolyan nagyot fordíthat a "polgári összefogás lapja" szlogennel hirdetett újság sorsán, mint a 2002. évi tette. A közalapítványt vezető Elek István szerint ugyanakkor a vevők számára a lap értékrendje, szemlélete fontos, hosszú távra terveznek, s üzletet akarnak csinálni, bízva tapasztalataikban, kapcsolataikban.

Az Orbán-kormány által 2000-ben létrehozott közalapítvány egyik célja a sajtókiegyenlítés fideszes politikájának megvalósítása volt, s ehhez az állami költségvetésből több mint 2 milliárd forintot kapott a TTFR (igaz, ennek egy része például a gondola.hu portálra és a Válasz Könyvkiadóra ment el). Elképzelhető tehát, hogy valójában politikai vásárlásról van szó: mindenképpen biztosítani kell a havonta több mint 10 millió forint veszteséget felhalmozó hetilap fennmaradását a következő választásig, a további lépéseket pedig elég a voksolás eredményének ismeretében két év múlva megtenni. Nincs ok feltételezni, hogy fideszes győzelem esetén az új kormány ne találna módot a 2001 tavaszán indult lap megsegítésére - s nem csak előfizetési felszólítással, mint tette azt 2002 nyarán, a választási vereség után Orbán Viktor. Az az időszak volt egyébként a Heti Válasz fénykora: 2002 szeptemberében átlagosan több mint 40 ezer fogyott a lapból, míg 2004 első negyedévében már csak 15,7 ezer, kénytelenek is voltak a hirdetések listaárát a két évvel korábbinak mintegy a felére csökkenteni.

Elek szerint az elmúlt hetekben 16-18 ezer eladott példányt könyvelhettek el, vagyis megállt a csökkenés, részint a márciusban végrehajtott arculatváltásnak köszönhetően. Egyébként részben ez a visszaesés (lásd ábránkat), ami persze összefüggésben van a politikai lapok iránti érdeklődés általános csökkenésével, a bulvárlapok előretörésével, magyarázza, miért húzódott eddig a lap eladása, aminek ötlete már 2002-ben felmerült. Ennek érdekében a következő év elején Martonyi János exkülügyminiszter vezetésével létrehozták a Heti Válasz Alapítványt (HVA), hogy annak segítségével befektetőt találjanak az újság kivásárlására, tehát a kormánytól való függetlenítésére, anyagi hátterének megteremtésére.

A mostanáig részben állami pénzből finanszírozott ellenzéki lap fenntartásának terheit vállaló Sasliget Kft. nem erre a célra alakult: tavaly nyáron hozta létre Ábel Utak Magyarország Idegenforgalmi Kft. néven Csák, az ő egyik cége, a Mobilnet Gazdasági Tanácsadó Kft., valamint egy szegedi vállalkozó, Lazányi Béla. A mostani névváltoztatás tagcserével is járt. A Sasliget Kft. fele Csáké, 25 százaléka van benne Szabadhegy Péter Amerikából hazatelepült üzletembernek (aki Csákkal közösen fektetett be tavaly a Helikon könyvkiadóba), s 15 százaléka Kékessy Dezsőnek - aki az Orbán-kormány idején Magyarország párizsi nagykövete volt, s közös cége van Orbán Viktor feleségével Tokaj-Hegyalján (HVG, 2000. április 22.), egytized pedig a HVA-nak maradt. A tulajdonosváltás személycseréket is hozott: a kiadót a Helikont is megjárt, korábban - Gansperger Gyula elnök-vezérigazgatósága idején - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérkarában dolgozott Nádasy Zoltán irányítja, Elek pedig lemondott főszerkesztői posztjáról, s a lap vezetője Osztovits Ágnes lett, felelős szerkesztőként. A Heti Válasz szellemiségén szerkesztőbizottság is őrködik majd, amit Elek vezet, tagjai pedig Csoóri Sándor, Martonyi János és Matolcsy György.

Az új tulajdonosok - akik állítólag csak néhány hete bukkantak fel, miután a korábbi "jelöltekkel" nem sikerült megállapodni - dolgát nagyban nehezíti, hogy a jobboldal hívei a hetilapok közül egyre inkább a Bencsik András vezette, radikálisabb hangvételű Magyar Demokratát tekintik fő olvasmánynak, amely annak idején ugyancsak szerepelt Orbán előfizetési ajánlatában. A Magyar Demokrata mostanra alaposan elhúzott konkurensétől: 2004 első három hónapjában majd háromszor annyi fogyott belőle, mint Elek lapjából. A két újság között egyébként régóta kemény csata dúl: nemrég például Lovas István egyenesen azt állította Elekhez írt nyílt levelében, hogy a Heti Válasz "nagy károkat okozott és okoz a jobboldalnak", s ugyancsak a Bencsik-lap hasábjain jelent meg egy fideszes országos választmányi tag, Tárkány István médiaelemzése, ami így összegzett: "van egy napilapunk, egy hetilapunk és egy hírtelevíziós csatornánk" (utalva a Magyar Nemzetre, a Magyar Demokratára és a HírTv-re).

Bonyolítja a helyzetet, hogy a jobboldali olvasóközönségért, ezen belül is a polgári körösökért más heti- és kéthetilapok is versenyeznek, elsősorban a Malgot István vezette Szövetség és a Dobos Attila irányította Magyar Nemzetőr (HVG, 2003. február 1.), ráadásul ma még kiszámíthatatlan, hogy az áprilisban újraindított Reform bulvárhetilap - amelynek kiadóját Vitézy Zsófia vezeti (HVG, 2004. április 3.) - honnan vesz el olvasókat.

JUHÁSZ GÁBOR