A nemzetközi terrorizmus jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést Magyarország számára - állítja a kormány nemzeti biztonsági stratégiája. Az óvatosan megfogalmazott dokumentum nem tekinti veszélyforrásnak a szomszédos országban élő magyarok helyzetét.

"A magyar kormány aggodalommal figyeli a szerb többség agresszív megnyilvánulásait a Vajdaságban" - tájékoztatta telefonon április elején Kovács László külügyminiszter Vojiszlav Kostunica szerb kormányfőt. A vajdasági magyarokat ért atrocitások miatt a magyar diplomácia irányítójának lépnie kellett, hiszen a márciusi koszovói események (HVG, 2004. március 27.) után bizonytalanság lett úrrá a térségen, s a határon túli magyarokat fenyegető veszélyre már csak belpolitikai okok miatt is figyelnie kell. Ennek fényében meglepő, hogy a Medgyessy-kormány által nemrégen elfogadott nemzeti biztonsági stratégia nem számol azzal, hogy a határon túli magyar kisebbségek helyzete feszültségforrás lehet.

Márpedig a konfrontálódás veszélye, mint a vajdasági helyzet és az arra való magyar kormányzati reagálás mutatja, még mindig él, s ez valószínűleg jó ideig így is marad. Annak, hogy a Medgyessy-kabinet nem tartotta szükségesnek a határon túli magyarok helyzetét feszültségforrásként feltüntetni a nemzeti biztonsági stratégiában, bel- és külpolitikai okai egyaránt lehetnek: nem akart a Fidesz-MPSZ nyomdokain haladó magyarságpolitikát folytatni, illetve nem kívánta a szomszédos országokat, mint a magyarságot fenyegető és ezért a régió stabilitását is veszélyeztető államokat szerepeltetni. Ezen megfontolások ellenére nem ad valós képet a biztonsági fenyegetésekről egy olyan dokumentum, amelyben az egyik potenciális veszélyforrás nincs megnevezve.

Lehet persze, hogy ez csak amiatt van így, mert a dokumentumot a nyilvánosságnak szánták (közzé is tették a Határozatok Tárában). A szövegezést koordináló Bródi Gábor külügyminisztériumi helyettes államtitkár utalt is erre a parlament külügyi bizottsága előtti meghallgatásán. "A térség államai általában az önfenntartó stabilitás irányába fejlődnek" - állapította meg Bródi, ám hozzátette: mivel a stratégia publikus dokumentum, "nem lehet megnevezni, hogy melyek azok az államok, amelyek ezt a szintet még nem érték el. Nyilván, ha munkapapír lenne, és nem publikus, akkor Szerbiát ide sorolnánk."

A nemzeti biztonsági stratégia elkészítését egy 1998-as, még az előző kormány idején hozott országgyűlési határozat írja elő. Arról azonban, hogy mi kerüljön a szövegbe, mennyire legyen konkrét a megfogalmazás, sokáig nem sikerült megegyezni az előkészítés során, ezért a stratégiára csak 2002 májusában, a választás után, de még a kormányváltás előtt bólintott rá az Orbán-kabinet. Ezt akkor a szocialisták rossz néven vették, s rögtön kijelentették, a Medgyessy-kormány új dokumentumot készít.

Így is lett. Ám az akkori harcias hangok ellenére a mostani szövegváltozat fő vonalaiban nem különbözik az előző kormány által elfogadottól, egyes pontokat szó szerint is átvettek, így nem csoda, hogy alapvetően a Fidesz-MPSZ is támogatja. A terrorizmus elleni küzdelem már az előző dokumentumban is kiemelt helyet kapott, hiszen azt 2001. szeptember 11-e után fogadták el, viszont a mostani stratégia részletesebben foglalkozik az Európai Unió védelmi képességeivel, s támogatja is annak erősítését. Ugyanakkor érezhetően kényes területnek tartották a szövegezők a transzatlanti viszonyt, s a dokumentum lényegében azt a már többször megfogalmazott magyar álláspontot tükrözi, amely szerint "nem kívánunk választani Európa és Amerika között".

Az új szöveg azonban több esetben nem elég konkrét, megelégszik puha megfogalmazásokkal, utalásokkal. Ilyen például a posztszovjet térség biztonsági kihívásairól szóló rész. Míg az előző dokumentum kinyilvánította, hogy "Ukrajna függetlenségének és stabilitásának fenntartása összeurópai biztonsági érdek", a mostani változatban ez már sokkal általánosabb megfogalmazásban szerepel. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik Oroszország növekvő befolyása az egykori Szovjetunió európai területein is, amit jól jelez az is, hogy nemrégen ratifikálta Oroszország és Ukrajna is az Egységes Gazdasági Térség megalakításáról szóló egyezményt, amihez a hírek szerint Fehéroroszország és Kazahsztán is csatlakozhat. Oroszország ilyen irányú, a magyar biztonságpolitikát is érintő lépéseivel, illetve ennek következményeivel a stratégia nem foglalkozik, megelégszik Moszkvának az EU-hoz, illetve a NATO-hoz fűződő partneri viszonya erősítésének igényével.

A dokumentum mindezek mellett számba veszi azokat a kihívásokat, amelyek a globalizáció számlájára írhatóak, így az esetleges gazdasági instabilitásból eredő problémákat, a civilizációs, környezeti és egészségügyi veszélyforrásokat. A belső feszültségek között pedig első helyen a szervezett bűnözést, majd a korrupciót, a kábítószerek problémáját, a politikai és vallási szélsőségek jelenlétét és a demográfiai problémákat sorolja fel, s megpróbálja meghatározni azt is, hogyan lehet ezeket kezelni. Mindezt azonban szintén csak elnagyoltan, általánosságokban fogalmazva teszi. Erre magyarázat lehet, hogy a kormány tervei szerint rövid időn belül tíz, úgynevezett ágazati biztonsági stratégiát kell elfogadni. Ezekben valószínűleg már lényegre törekvőbb megfogalmazások is szerepelnek - e dokumentumokat ugyanis már nem hozzák nyilvánosságra.

Karácsony átvette hivatalát, és rögtön díszpolgárnak javasolja Demszkyt és Tarlóst

Karácsony átvette hivatalát, és rögtön díszpolgárnak javasolja Demszkyt és Tarlóst

Nem lesz Orbán-beszéd október 23-án

Nem lesz Orbán-beszéd október 23-án

Nagy baj van Svájcban, úgy olvadnak a gleccserek, mint még soha

Nagy baj van Svájcban, úgy olvadnak a gleccserek, mint még soha

Meghalt Kurtág Márta zongoraművész

Meghalt Kurtág Márta zongoraművész

Rendkívül olcsón mehetnek a gyerekek a budapesti állatkertbe

Rendkívül olcsón mehetnek a gyerekek a budapesti állatkertbe

Radar 360: a Fidesz drukkol Karácsonynak, a törökök engedtek az USA-nak

Radar 360: a Fidesz drukkol Karácsonynak, a törökök engedtek az USA-nak