A családon belüli erőszak elkövetőit már a rendőrség is néhány napos távol tartásra kötelezhetné a sértettektől, a bíróság pedig akár kilenc hónapra is eltilthatná a zaklatót a veszélyeztetett családtagok megközelítésétől - áll a kormány törvényjavaslatában. Az éles vitákat kiváltó tervezet szabályai jövő nyáron léphetnek hatályba.

A családon belüli erőszak latenciája mintegy négy és félszeres, vagyis két ismertté vált jogsértésre további kilenc titokban tartott jut - derül ki az Országos Kriminológiai Intézet idei, még csak részben feldolgozott kutatásából. A számokkal ez esetben ajánlatos óvatosan bánni, mivel közkézen forgó, nyilvánvalóan abszurd "tudományos adat", hogy a 18 éves nők egyharmadát érhette már valamilyen szexuális erőszak, vagy hogy Magyarországon évente az emberölések 10-15 százalékát szülők követnék el saját gyerekeik ellen.

Nehéz feladat már a családon belüli erőszak fogalmának puszta meghatározása is. Erre az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) a "távol tartásról" készített, jelenleg a törvényhozók által tárgyalt javaslata tesz hivatalosan elsőként kísérletet. A családon belüli erőszakot a téma egyik legtöbbet publikáló kutatója, Morvai Krisztina (HVG, 2002. október 18.) Terror a családban című könyvében feleségbántalmazássá egyszerűsíti le, ezzel szemben az IM 2005. július 1-jével hatályba léptetni szánt törvényjavaslata a tág értelemben vett családi függőségi helyzetben (anyagi, fizikai, érzelmi függésben) lévők közti bántalmazást, fenyegetést sorolja e körbe.

A törvényjavaslat mindenesetre azt tenné lehetővé, hogy az erőszaktevők, vagy akiket ezzel alapos okkal gyanúsíthatnak, hatalmi eszközökkel ideiglenes távol tartásra legyenek kötelezhetők, beleértve azt is, hogy néhány naptól néhány hónapig tartó ideig ne kereshessék fel a család közös használatú lakását. Ha családon belüli erőszak miatt helyszínen, például magánlakásban intézkednek a rendőrök, akár a javaslat szerint azonnal dönthetnek az ideiglenes távol tartásról (a döntés bíróságon megtámadható, a törvényház soron kívül dönt), de ha ilyenkor további információk beszerzésére van szükség, akkor is maximum 48 órán belül határozni kell az öttől tíz napig terjedő, kérelemre további tíz nappal meghosszabbítható ideiglenes távol tartásról.

Ha a parlament elfogadja a törvényt, akkor a rendőrségnél lényegesen hosszabb időtartamú, legfeljebb kilenc hónapos távol tartást is előírhat a bíróság, akár külön eljárásban, akár már folyamatban lévő polgári (például gyermekelhelyezés miatti vagy válóperben), illetve büntetőperben, méghozzá soron kívüli eljárásban. A bántalmazónak tartott személyt ilyenkor végső soron a kizárólagos tulajdonában álló, de például házas- vagy élettársával közösen használt lakás elhagyására is kötelezhetik - méghozzá úgy, hogy annak szokásos fenntartási költségeihez továbbra is hozzá kell járulnia.

Komoly viták zajlottak a jogszabály előkészítése során arról, vajon a bántalmazó elhelyezéséről köteles-e valaki gondoskodni. A javaslatba végül mindössze annyi került be, hogy ha önmaga nem talál új lakhelyet, hajléktalanszállóra kell őt befogadni - ha ott éppen akad hely. Az esetleg nagyon súlyos jogsérelmet jelentő határozat kikényszerítésére azonban csak viszonylag gyenge eszközök állnak a hatóság rendelkezésére: legfeljebb 100 ezer forintos szabálysértési bírságot szabhatnak ki, s parlamenti expozéja során Hankó Faragó Miklós, az IM politikai államtitkára is hangsúlyozta, hogy "a realitások alapján (...) egyetlen állami szerv vagy hatóság feladatává sem lehet tenni a távol tartó határozat rendelkezései betartásának tényleges és rendszeres ellenőrzését".

Pedig mint azt konkrét példák is bizonyítják, a súlyosabb esetekben a bírságnál szigorúbb szankciókra is szükség lenne. Azon nagyon kevés sértett egyike, aki nemcsak anonim módon, hanem nevét vállalva hajlandó beszámolni kálváriájáról, maga is jogász, a háromgyerekes Varsányi Gabriella. Őt legkisebb gyerekének édesapja, boszniai élettársa, Zeljko Brkljac verte meg még 2002 decemberében úgy, hogy az orrát is eltörve súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott neki. Korábbi, ugyancsak orrcsonttörést is okozó bántalmazások ellenére sem vették a férfit előzetes letartóztatásba, így az anya és gyerekei a közös lakásba mintegy két hónapig a lábukat se tehették be. A nyomozást vádemelési javaslattal tavaly május végén zárta le a rendőrség, elsőfokú ítélet pedig csak idén március 31-én született, igaz, ez rögtön jogerőssé is vált, mivel sem az ügyész, sem az elítélt nem fellebbezett: háromrendbeli súlyos testi sértésért és háromrendbeli kiskorú veszélyeztetéséért másfél év szabadságvesztést szabott ki a bíróság, három évre felfüggesztve. Az anya állítása szerint Brkljac az eljárás során mindvégig fenyegette őt, az egyik koronatanút és a nagymamát is, s a telefonos rémisztgetéseknek a verdikt sem vetett véget. A zaklató távol tartására, különösen, ha az jómódú, ilyenkor alkalmatlan a legfeljebb 100 ezer forintos bírság, komolyabb prevenció lenne, ha a felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtandóvá tétele fenyegetné.

Megfontolandónak tartja ezt Gönczöl Katalin, az IM miniszteri biztosa, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnöke is. El tudná képzelni például, hogy a távol tartást is hivatásos pártfogók ellenőrizzék, akik a távoltartási előírások súlyos megsértése esetén javasolhatnák a bíróságoknak a felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtandóvá változtatását. Ő azonban, gyakorló bírákhoz hasonlóan, több szakmai rendezvényen is hangsúlyozta: a bántalmazóknak is valamilyen segítséget kellene kínálni, hogy megtanulhassák a családi konfliktusok erőszakmentes kezelését. Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának elnöke szerint is fontos lenne mindkét fél számára a szociális segítségnyújtás lehetővé tétele, annak nincs értelme, hogy a bántalmazót földönfutó szerencsétlenné tegyék. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának vezetője pedig azt is fontosnak tartja, hogy ne lehessen visszaélni a majdani jogintézménnyel, például úgy, hogy eleve azzal mondatják ki a távol tartást, hogy később házassági bontó- vagy gyermekelhelyezési perben hivatkozhassanak rá.

A HVG által megkérdezett gyakorló bírák nagyjából egységes véleménye viszont, hogy magát a családon belüli erőszakot önálló büntetőjogi tényállássá emelni fölösleges lenne. Mindkét kollégiumvezető kiemelte: a magyar büntetőjognak az életet, testi épséget, a kiskorúakat, illetve a nemi erkölcsöt védő tényállásai jól kidolgozottak, lefedik a családon belüli erőszak címén megvalósítható súlyos visszaéléseket. A közeli családi kapcsolat eleve súlyosbító körülmény például a kiskorú veszélyeztetése és egyes szexuális bűncselekmények körében, mint ahogy a bírói gyakorlat a jogos védelem megítélésekor is különbséget tesz "idegenek" és családtagok támadása, fenyegetése esetén - szülővel, testvérrel, házastárssal szemben fő szabályként a támadás előli kitérést követelve meg.

FAHIDI GERGELY

MTA-kutató: Alig maradtak olyan vállalkozók, akik teljesen függetlenek a Fidesztől

MTA-kutató: Alig maradtak olyan vállalkozók, akik teljesen függetlenek a Fidesztől

Állat módjára viselkedő masszát is lehet most már nézni a párizsi állatkertben

Állat módjára viselkedő masszát is lehet most már nézni a párizsi állatkertben

A Sky elindít egy fizetős hírcsatornát, amin egy szó sem fog esni a Brexitről

A Sky elindít egy fizetős hírcsatornát, amin egy szó sem fog esni a Brexitről

Elképzelhető, hogy a paradicsom és a retek is megterem a Marson

Elképzelhető, hogy a paradicsom és a retek is megterem a Marson

Mészárosék érdekkörébe tartozó cég fejlesztheti a győri állatkertet

Mészárosék érdekkörébe tartozó cég fejlesztheti a győri állatkertet

Radar 360: a Fidesz drukkol Karácsonynak, a törökök engedtek az USA-nak

Radar 360: a Fidesz drukkol Karácsonynak, a törökök engedtek az USA-nak