A régi lakáshitelek átütemezését, indokolt esetekben az elengedését, illetve a lakossági közüzemi adósságok csökkentését célzó programot fogadott el a kormány. A terv leginkább a kabinet szociális érzékenységét hivatott demonstrálni az európai parlamenti választások előtt, a konkrétumokról csak a voksolás után lesz döntés.

A "lakosság eladósodását mérséklő intézkedéseket" jelentett be a múlt héten Kökény Mihály egészségügyi és szociális miniszter. A döntésre bő egy hónappal az európai parlamenti választások előtt került sor, hasonlóképpen ahhoz, ahogy hat évvel ezelőtt - 1998 áprilisában - a Horn-kormány is az éppen esedékes országgyűlési választások előtt jelentette be határozatát "a közüzemi díjakkal és lakáshitel-törlesztéssel tartozó százezrek megsegítéséről" (HVG, 1998. április 18.). Az első szocialista-szabaddemokrata kormányt nem mentette meg a kampányízű lépés, a mostani próbálkozás pedig még "puhább" is a korábbinál, hiszen míg 1998-ban legalább konkrét döntések születtek, ezúttal pusztán elveket, megoldási javaslatokat fogadott el a kabinet. Kétségtelenül erőteljesebb viszont a mostani bejelentés kormányzati kommunikációja.

Az eladósodott háztartások közül a legnehezebb helyzetben lévőket, néhány tízezer családot vesz célba a tervezett adósságkonszolidációs program, amelynek részleteit várhatóan az őszre dolgozzák ki az előterjesztést készítő Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) szakemberei, hogy a végrehajtáshoz szükséges törvénymódosítások nyomán 2005-ben ténylegesen működni kezdhessen a rendszer.

A program azokra terjedne ki, akik ellen már a végrehajtási eljárás is megindult, s így bármelyik pillanatban elveszíthetik otthonukat. De még az ő helyzetük sem oldódna meg egy csapásra: 2005-ben mindössze tízezer család helyzetén könnyítene a költségvetés - azokén, amelyek 100 ezer forintnál kevesebb tartozást halmoztak fel -, 2006-ban kerülne sorra az a mintegy 6500 háztartás, amelyik 100-200 ezer forinttal maradt sáros, s végül 2007-ben 4500, 200 ezer forintnál nagyobb adós konszolidációjával számol az ESZCSM (azokat, akik kénytelenek várni a sorukra, valószínűleg végrehajtási moratóriummal védik majd meg). Ez viszont csak a jéghegy csúcsa, hiszen további 32 ezer háztartás már egy éven túli tartozást halmozott fel, igaz, őket a végrehajtás még csak fenyegeti.

Miközben az 1989 előttről származó lakossági lakáshitel-tartozások összege 22 milliárd forintra rúg, a kabinet által elfogadott intézkedési terv csupán "több mint 4 milliárd forintos költségvetési forrást igénylő" programról szól, nyilvánvaló tehát, hogy a teljes adósságelengedés nem jöhet szóba. Mivel a fizetésképtelen családok helyett a tervek szerint átmenetileg az állam törlesztené a tartozást, az ily módon biztosan a pénzéhez jutó hitelező bank sem jár rosszul: már csak azért sem, mert nem kell pereskednie az adóssal, megtakaríthatja a végrehajtási procedúrát (az OTP Bank Rt.-nél - arra hivatkozva, hogy még csak ismerkednek a kabinet elképzelésével - nem óhajtottak nyilatkozni a kérdésről). Ezért is vélekedett úgy ifjabb Hegedűs András közgazdász már az 1998-as hasonló kezdeményezésnél, hogy a kormány nemcsak az adóst, hanem a bankrendszert is támogatja (HVG, 1998. május 16.). Az ESZCSM-ben viszont úgy kommentálták a programnak ezt az olvasatát, hogy annak idején az állam költségvetési garanciát adott az OTP-nek a lakáshitelek visszafizetésére, azaz csupán e kezesség beváltására kerül sor - a szociális rászorultság figyelembevételével.

Az államkassza "helytállása" a törlesztőrészletek fizetésének átmeneti felfüggesztésével lélegzetvételnyi szünethez juttatja a bajba jutottakat, ami persze adott esetben hozzásegítheti őket az adósságcsapdából való kikerüléshez. Az állam által biztosított "kegyelmi időszakban" ugyanis - ellentétben a banki gyakorlattal - nem növekedne tovább a kamatteher. A segítségért cserébe viszont az adósnak vállalnia kell, hogy az állam tízéves elidegenítési tilalmat jegyez be ingatlanára. Egyúttal pedig hozzá kell járulnia, hogy - egy, ma még közelebbről meg nem nevezett szervezet - időről időre megvizsgálja a jövedelmi helyzetében bekövetkezett változásokat: nem vált-e időközben alkalmassá a törlesztés - vagy annak egy része - újbóli megfizetésére. Így a haladék akár néhány hónap, de több év is lehet. Akiről viszont végérvényesen bebizonyosodik, hogy fizetésképtelen - ennek megállapítására sincs még kidolgozott metodika -, a tartozás teljes elengedésére számíthatna a koncepció szerint.

A közüzemi tartozást felhalmozók helyzetén a program elsősorban annak az "adósságkezelési szolgáltatásnak" a bővítésével akar segíteni, amit még az Orbán-kormány idején, 2001-ben honosított meg a szociális ellátások között a parlament. Ez 2003. január 1-je óta működik - már ahol működik. A mintegy 3200 önkormányzatból ugyanis ez idáig csak mintegy száz alkotta meg az adósságkezelési szolgáltatásról szóló helyi rendeletet. A konstrukció lényege az, hogy a települési kasszából támogatás - maximum 200 ezer forint, ami a kabinet múlt heti elvi döntése alapján 2005-től 400 ezer forintra emelkedne - adható a fél éven túli tartozást felhalmozó családoknak. Az e jogcímen kifizetett összeg 90 százalékát az önkormányzatok utóbb - az ESZCSM szerint már a kifizetést követő hónapban - visszakapják a költségvetésből. A kormány az adósságkezelési szolgáltatás bővítéseként most azt is tervezi, hogy a költségvetés 2005-től támogatást nyújt kétezer háztartás - a nyilvános telefonnál megszokott, azaz előre fizetős - kártyás gáz- és villanyórával történő felszereléséhez (ami azért érdekes, mert a Fővárosi Gázművek Rt.-nél például épp mostanában vették fontolóra a kártyás mérők leszerelését).

Ezzel a megoldással - így az indoklás - "elkerülhetővé válik a szolgáltatás kikapcsolása a család teherbíró képességét meghaladó fizetési kötelezettség miatt, nem keletkezik újabb költség a szolgáltatás visszakapcsolásával összefüggésben, és elkerülhető a nem fizetett számlák kamatai következtében elinduló adósságspirál".

A hátralékok kezelésére ugyanakkor a kabinet olyan speciális eljárást készül kidolgozni és a parlament elé terjeszteni, amelyben a fizetésképtelenné vált adós, illetve a hitelező között egy harmadik fél, egy - későbbiekben kijelölendő - adósságkezelő szerv közvetítene. Ha mégsem jönne létre megegyezés például a tartozások átütemezéséről, valamiféle hatósági eljárással is megállapítható lenne az a "reálisan teljesíthető törlesztőrészlet", amit az adósnak meghatározott ideig fizetnie kell. A hitelhátralékok és közüzemi tartozások újbóli felhalmozásának megelőzése érdekében pedig a kabinet jelzőrendszer kiépítését szorgalmazza, hogy az adósságkezeléssel foglalkozó szervezet ne csak akkor szerezzen tudomást az eladósodott családokról, amikor a szolgáltatást már kikapcsolták, hanem amikor még lépni lehet. Az előterjesztésben szereplő megoldási javaslat azonban a jelenlegi formájában számos adatvédelmi aggályt vet fel. A szolgáltatók például kötelesek lennének az adósságkezelő szervnek bejelenteni azoknak a fogyasztóknak a nevét, akik meghatározott időn túli - például negyed- vagy fél évet meghaladó - adósságot gyűjtöttek össze. Ilyen adatkezelésre azonban csak törvény vagy az érintett maga adhatna felhatalmazást, utóbbi hozzájárulásának önkéntesnek, pressziótól mentesnek kell lennie. Márpedig erről egy anyagilag kiszolgáltatott helyzetben lévő ember esetében aligha lehet beszélni.

DOBSZAY JÁNOS

Oskar Kokoschka egy festménye rekordáron kelt el egy prágai árverésen

Oskar Kokoschka egy festménye rekordáron kelt el egy prágai árverésen

Brexit: most a brit házelnök akadályozta meg Boris Johnson tervét

Brexit: most a brit házelnök akadályozta meg Boris Johnson tervét

A Zeneakadémián tart beszédet Orbán Viktor október 23-án

A Zeneakadémián tart beszédet Orbán Viktor október 23-án

Hadházy: "A pocakos tábornok újra és újra támadást vezényel"

Hadházy: "A pocakos tábornok újra és újra támadást vezényel"

Hogyan kezelhetők a magánéleti krízisek a munkahelyen?

Hogyan kezelhetők a magánéleti krízisek a munkahelyen?

Történelmi csúcson az amerikai sertéshúsexport

Történelmi csúcson az amerikai sertéshúsexport