Az ügyész indítványára sem lesz kötelező távol lévő vádlottak esetében megtartani a tárgyalást, miután az Alkotmánybíróság több ponton "kilőtte" a büntetőeljárási törvény erre vonatkozó szabályait. Azonban nem kérdőjelezték meg a jogintézmény létét az alkotmánybírák.

Valószínűleg mindmáig az 1999-ben orgazdaság miatt első fokon két és fél évi börtönbüntetéssel sújtott Varga Tamás a legnevezetesebb magyar "távelítélt", aki éppen az elsőfokú verdikt kihirdetése után vonult illegalitásba. De közel sem a valaha luxusautókkal kereskedő, 1992-ig a Fidesz mellett gazdasági tanácsadóként is tevékenykedő Varga az egyetlen, aki fölött csak virtuálisan sikerült törvényt ülni, hisz "eltűnt" az egyik legismertebb, holland állampolgárságú kábítószer-kereskedő, valamint egy német piramisjáték-szervező is. Más esetekben eddig sem sikerült eljutni: a Kordax-perben (HVG, 1998. július 4.) az egyik vádlott eltűnése miatt függesztették fel az eljárást, így a többiek, például Kelemen Iván esetében sem született ítélet.

A római jogból ismert szabály, hogy aki "makacs megátalkodottságában" megtagadja a bíróság előtti megjelenést és nem is állítható a törvényszék elé, afölött úgy törvénykeznek, mintha maga mondott volna le a személyes védekezés jogáról. Csakhogy szép számmal vannak, akik eleget tennének a bírósági idézésnek, ám önhibájukon kívül nem képesek rá, vagy éppen saját maguk a hatóság rendelkezésére állnak, vádlott-társuk azonban nem, és ügyeik elkülönítésére sincs mód. A csempészettel vádolt Kelemen (HVG, 1994. november 26.) - aki ügyvédje, Bánáti János szerint bizakodva várhatná az ítéletet immár egy évtizede húzódó perében - esetében például azért függesztették fel a büntetőeljárást, mert a másodrendű vádlott, Siska Lajos szó szerint az utolsó pillanatban, már a perbeszédek megtartása után eltűnt.

Két konkrét ügy kapcsán, a Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványaira kellett döntenie az Alkotmánybíróságnak (AB) arról, összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel a terheltek távollétében lefolytatott nyomozás, majd tárgyalás szabályozása. A bírák eredetileg a régi, 1973. évi első törvényt támadták meg, ám miután az időközben hatályba lépett új, 1998-as büntetőeljárási kódex e tekintetben alig változott, kérték az utóbbiakra kiterjeszteni a vizsgálatot. A múlt héten kihirdetett, különvélemény nélküli döntésben a kódex egy mondatát azonnali hatállyal megsemmisítette az AB, míg a törvény több bekezdését 2004. december 31-ével törölte el. Összességében azonban az alkotmánybírák alkotmányosnak találták a távol lévőkkel szembeni eljárás szabályait, fenntartva a lehetőséget az ítélkezésre.

Ez egybevág az Emberi Jogok Európai Bíróságának állásfoglalásával, amely szerint a "vádlott távolmaradása esetén a tárgyalás megtartásának teljes tilalma megbénítaná a büntetőeljárást, a bizonyítékok elenyésznének, illetve a bekövetkezett elévülés megakadályozná a vádemelést és az igazságszolgáltatást". A strasbourgi bíróság azonban emellett a szükséges garanciák rögzítésében is iránymutatónak bizonyult, kimondva, hogy hacsak nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a terhelt szándékosan, rosszhiszeműen vonta ki magát a büntetőeljárás alól, akkor időben és megfelelően tájékoztatni kell az eljárásról, s a fellebbezési határidő is csak azt követően kezdődhet, hogy az ítéletről ténylegesen tudomást szerez.

Az AB e gondolatmenetet is követve elfogadhatatlannak tartotta, hogy az ügyész pusztán annak alapján indítványozhatja a tárgyalásnak a vádlott távollétében történő megtartását, hogy a "felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre". Ez a testület szerint "túlságosan széles és parttalan felhatalmazás", mivel nem kívánja meg "még csak annak a valószínűsítését sem, hogy a terhelt tudatosan kivonja magát az igazságszolgáltatás alól" (a korábbi szakmai viták során több büntetőbíró is hangsúlyozta, teljesen jóhiszeműen is kerülhet olyan helyzetbe valaki - például ha külföldön dolgozik -, hogy hírt sem kap az ellene indított eljárásról, nem tisztázhatja magát, nem védekezhet). Azért, hogy javuljanak a terhelt "informálódási esélyei", egy meglehetősen anakronisztikus intézmény fenntartása mellett is kiálltak az alkotmánybírák. A hatályos büntetőeljárási szabályok szerint ugyanis az ismeretlen helyen tartózkodó terheltnek szóló idézést, értesítést, határozatot elég csupán a védője számára kézbesíteni, az AB viszont az általános szabályok szerint megköveteli az úgynevezett hirdetményi kézbesítést is. E kétségkívül olcsó és egyszerű módszer szerint a különböző dokumentumokat 15 napra ki kell függeszteni a kiállító nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, illetve a terhelt utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat hirdetőtáblájára. Noha a HVG által megkérdezett jogászok nem tudtak egyetlen olyan példát sem mondani, amikor büntetőügyben a hirdetményi kézbesítés valós eredménnyel járt volna, az AB határozata leszögezte, "sem eljárásegyszerűsítési, sem költségkímélési, sem pedig a hirdetményi kézbesítés eredményességével szembeni kétkedés nem indokolhatja" annak mellőzését.

Azonnali megsemmisítés lett a sorsa annak az előírásnak, hogy ha az ügyész indítványozza az ismeretlen helyen lévő vádlottal szembeni eljárást, a bíróság ennek köteles eleget tenni, nem függesztheti fel a pert. A bíróságok és ügyészségek közti "hatásköri villongásokban" az AB - néhány olyan, magától értetődő esettől eltekintve, amelyekben az eljárás más szereplőinek döntése feltétlenül köti az ítélkezőket (ilyen például a vádhoz kötöttség vagy fellebbezés során a vádló nyilatkozatától függő súlyosbítási tilalom) - következetesen a törvényszékek függetlensége mellett áll ki, így ebben a kérdésben is leszögezte: a vádhatóság legfeljebb javaslatot tehet, a döntés viszont a bíróság dolga. Ez egybecseng több bíró szakmai véleményével is, akik szerint fölösleges "erőltetni" a vádlottak távollétében történő ítélkezést, ha nem teljesen egyértelmű a helyzet - márpedig ritkán az -, jobb felfüggeszteni az eljárást mindaddig, amíg elő nem kerül a vádlott.

FAHIDI GERGELY

Társadalom

Jogegységi fricska

Nem sokkal azután, hogy az Alkotmánybíróság jócskán megerősítette a legfőbb ügyész közjogi helyzetét (HVG, 2004.

A CEU-tól Orbán Ráhel pelenkájáig: Így nyírja tovább a független sajtó lehetőségeit Kövér László

A CEU-tól Orbán Ráhel pelenkájáig: Így nyírja tovább a független sajtó lehetőségeit Kövér László

Karácsony jövő héten tárgyalna Orbánnal

Karácsony jövő héten tárgyalna Orbánnal

Agüero autóbalesetet szenvedett

Agüero autóbalesetet szenvedett

Borkai az ügyei elévülésére játszhat és ez veje miatt Orbán érdeke is lehet

Borkai az ügyei elévülésére játszhat és ez veje miatt Orbán érdeke is lehet

Karácsony Gergely a Lokált a közterületekről is kitiltaná

Karácsony Gergely a Lokált a közterületekről is kitiltaná

Már bérgyilkost is fogadott a férje megölésére, most boldogan élnek együtt

Már bérgyilkost is fogadott a férje megölésére, most boldogan élnek együtt