Miközben az Irakban szolgáló magyar csapatok egyik vétlen sofőrje a kontingens első bizonyított személyi sérülését okozta egy közúti balesetben, Budapesten elkeseredett politikai vita alakult ki a katonák hazavezényléséről. Mindkét oldal rendíthetetlennek tűnik, így az idei hazahívás éppoly valószínűtlen, mint a misszió meghosszabbítása.

Miközben az iraki "béketeremtésnek" magyar katona áldozata vagy súlyos sérültje mindeddig nincs - a tágabb értelemben vett szomszédságból lengyelek, ukránok, bolgárok már temettek -, a kontingens egyik járműve vasárnap kora délután életveszélyes sérülést okozott. A Kuvaitot Bagdaddal összekötő forgalmas főúton éppen egy élelmiszercsomagokat osztogató amerikai szállítmány mellett haladt el a magyar konvoj, amikor két álló teherautó közül kilépett egy 12 éves kisfiú. A magyar járműoszlop felvezető autója, egy Mercedes terepjáró már nem tudta kikerülni az ütközést, a kisfiú olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen újra kellett éleszteni - a magyar szállítókat mindig kíséri mentőautó -, majd miután egy amerikai helikopterrel kórházba szállították, életmentő műtétet végeztek rajta Bagdadban. Az amerikai katonai rendőrség vizsgálata szerint a magyar járművezető vétlen volt, megengedett sebességgel haladt, és nem kerülhette el az ütközést. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter mindenesetre felajánlotta, hogy a honvédség első iraki "áldozatának" gyógykezelését és rehabilitálását helyzetének stabilizálása után a budapesti Honvéd Kórház vállalja.

Eközben elkeseredett vita folyik a magyar pártok között arról, mi legyen a kontingens sorsa a fogolybántalmazási botrány (HVG, 2004. május 15.) kipattanása után. A kormánypártok ragaszkodnak hozzá, hogy a parlamenti felhatalmazás szerinti december 31-éig a magyar szállító zászlóalj Irakban maradjon, az MDF kategorikusan a csapatok azonnali kivonását követeli, míg a Fidesz-MPSZ úgy hajlik a kompromisszumra, hogy az általuk támasztott feltétel teljesíthetősége kilátástalannak tűnik. Valószínűtlen ugyanis, hogy a megszálló erőktől legkésőbb július 1-jével az ENSZ átvenné az irányítást Irakban, márpedig Orbán Viktor exminiszterelnök ehhez a feltételhez köti, hogy a Fidesz-MPSZ továbbra is támogassa a magyar katonai jelenlét fenntartását. "Mi úgy ítéljük meg, és számos európai ország is így látja, hogy a demokrácia építése és az emberi jogok megerősítése érdekében vállalt missziónk immáron teljesíthetetlen" - jelentette ki a nagyobbik ellenzéki párt vezetője az EU-országok nagyköveteivel folytatott hétfői tanácskozása után. "Miután a küldetésünket nem tudjuk teljesíteni, nincs keresnivalónk Irakban" - tette még hozzá Orbán, kétszeresen is hivatkozva a hónapok óta zajló politikai vita kulcskifejezésére, a feladatok teljesíthetőségére.

Amikor sikerrel visszavert támadás érte a magyarokat is befogadó tábort (HVG, 2004. február 28.), Juhász Ferenc hangsúlyozta, amíg nem válik lehetetlenné a vállalt feladatok teljesítése, maradni kell. Ezt a véleményét a honvédelmi miniszter a HVG kérdésére most is megerősítette, hozzátéve, ameddig a koalíció erőinek nagy többsége marad, és nem vész el annak az esélye, hogy demokratikus iraki közigazgatásnak lehessen végül átadni a hatalmat, a katonai szerepvállalás nem méltatlan Magyarországhoz. "Ha a külpolitikai-stratégiai gondolkodásmód határozná meg a vitát, és nem a belpolitika választási készülődése motiválná, fel sem merülne a magyar szerepvállalás legalitásának megkérdőjelezése" - állítja a honvédelmi tárca vezetője. "Az SZDSZ nemcsak abban egységes, hogy határozottan elítéli a foglyokkal való embertelen bánásmódot, de abban is, hogy a foglyok jogainak megsértése miatt nem lehet úgy felháborodni, hogy annak következtében Irakban senkinek a jogait ne lehessen megvédeni" - tette ehhez hozzá Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a HVG-nek nyilatkozva.

A legmarkánsabb ellenvéleményt ezzel szemben Karsai Péter, az MDF katonapolitikai szakértője fogalmazta meg, aki azt hangsúlyozta, a fogolykínzás képei beleillenek egy folyamatba, és önmagában csak egy epizódját jelentik annak a háborúnak, amely már eddig is 15 ezer polgári áldozatot követelt. "Ez a háború jelen formájában nem nyerhető meg, a magyar csapatok pedig nem azt a feladatot, Irak újjáépítését végzik, amire a parlamenti határozat felhatalmazza őket" - mondta Karsai, azzal is érvelve, hogy a magyar zászlóalj összesen 1,2 millió kilométernyi szállítótevékenységéből mindössze 32 ezer kilométer irányult humanitárius szállítmányok célba juttatására.

Azt Juhász Ferenc sem vitatja, hogy a magyarok - miközben fegyvert és lőszert nem fuvaroznak - javarészt katonai jellegű szállítmányokat, üzemanyagot, erődítési berendezéseket szállítanak, de szerinte ez nem ellentétes a felhatalmazással. Az MDF egyébként - amelynek képviselői otthagyták a hétfői pártközi egyeztetést - Karsai Péter és Herényi Károly frakcióvezető révén parlamenti határozati javaslatban indítványozta a katonák azonnali hazahozatalát, s ha ezt nem tárgyalná meg a törvényhozás, aláírásgyűjtéssel kívánnák rákényszeríteni képviselőtársaikat, hogy foglalkozzanak az előterjesztéssel: 50 ezer aláírással a törvényhozás kötelességévé tennék indítványuk megvitatását.

A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján, hacsak nem történik valamilyen, a közvéleményt megrázó katasztrófa, elképzelhetetlennek tűnik kétharmados támogatást szerezni a december 31-e előtti csapatkivonáshoz, amiről az MSZP most hallani sem akar. Csakhogy ugyanennyire lehetetlennek tűnik, hogy a misszió 2005-re történő meghosszabbításához összejöjjön a minősített többség, miközben az nyilvánvaló, hogy az iraki béketeremtéshez jövőre legalább akkora, vagy nagyobb haderő kell, mint ami jelenleg rendelkezésre áll (a kormány éppen a múlt héten döntött arról, hogy a nagykövetség és a diplomaták biztonsága érdekében a Köztársasági Őrezredből egy kisebb kommandós egységet küld ki Irakba).

Azt a felvetést, hogy az iraki szerepvállalás valamilyen belpolitikai árukapcsolás része lehetne, például az alkotmánybírák vagy akár a köztársasági elnök választásával is összefüggésbe kerülhet, a HVG által megkérdezett politikusok egységesen elutasították, s ezt Karsai Péter éppúgy morális érvekkel támasztotta alá, mint az SZDSZ-es Szent-Iványi István. Persze egészen más szemszögből: Karsai morális kötelességnek a katonák hazarendelését, Szent-Iványi pedig a Magyarország tekintélyét megőrizni hivatott további helytállást tartja.

FAHIDI GERGELY

Sneider Tamás nem indul újra a Jobbik elnöki székéért

Sneider Tamás nem indul újra a Jobbik elnöki székéért

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

Most ott tartunk, hogy évi 20 ezer ember kap kórházi fertőzést

Most ott tartunk, hogy évi 20 ezer ember kap kórházi fertőzést

Ez a laptop egy feltöltéssel 12 órán át megy, ígéri a Google

Ez a laptop egy feltöltéssel 12 órán át megy, ígéri a Google

A Ráday utcába jár gyúrni Luke Evans

A Ráday utcába jár gyúrni Luke Evans

Mészárosék érdekkörébe tartozó cég fejlesztheti a győri állatkertet

Mészárosék érdekkörébe tartozó cég fejlesztheti a győri állatkertet