Több mint 1 milliárd forint kárt okoztak azok a pénzügyőr vezetők, akik részt vettek az országos parancsnokság ingatlanbeszerzésében - ez áll a napokban elkészült vádiratban, amely még tanúként sem említi a szerződéseket szignáló volt főparancsnokot, Arnold Mihályt, holott az ügyészek tavaly még gyanúsítottként idézték őt.

Rétság, Érsekvadkert, Ipolyvece: egy nagyobb és két kisebb település Nógrád megyében, a szlovák határhoz közel, egymástól néhány tíz kilométerre. Meglehet, véletlen egybeesés, de természeti adottságaikon túl közös bennük a kötődés a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) milliárdos ingatlanpanamájához (HVG, 2002. március 9.), amelynek kapcsán húsz személy ellen emelt vádat a napokban a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNYH) hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. Rétságon az olcsón vett, majd a vámhatóságnak drágán eladott ingatlanok felhajtója, az ügylet vélelmezett értelmi szerzője, Gábrielné Császár Ilona vállalkozó él, Érsekvadkerten az elsőrendű vádlott, a VPOP volt pénzügyi főigazgatója, Války Endre, Ipolyvecén pedig az adásvételi szerződések zömét a VPOP részéről szignáló, időközben nyugállományba vonult főparancsnok, Arnold Mihály gazdálkodik: farmján őshonos magyar állatfajtákat tenyészt.

A vád szerint az államot 1,03 milliárd forint vagyoni hátrány érte három budapesti és öt vidéki ingatlan megvételével: az igazságügyi szakértők szerint a VPOP ennyivel fizetett többet a piaci értéknél egy jól körülhatárolható - az egykori Dunaholding-csoportba tartozó cégeket működtető - üzleti körbe tartozó s most szintén a vádlottak padjára ültetett eladóknak. A tettesek azonos séma szerint dolgoztak: Gábrielné kiszemelte az ingatlant, majd szólt ismerősének, a kecskeméti Katus Zoltánnak (a negyedrendű vádlottnak), vásárolja azt meg - olykor egyébként Gábrielné tárgyalt az eredeti tulajdonosokkal is, akik előtt némely esetben azt sem hallgatták el, hogy a "végfelhasználó" a VPOP lesz. Néhány héttel - esetenként csak napokkal - később a Katushoz kötődő cégek az eredeti vételár többszöröséért eladták az ingatlanokat a VPOP-nak. Katus érdekeltségeinek egyéb szerepük nem volt: a VPOP-tól kapott vételárat az eladó cégek Gábrielné rétsági vállalkozásának, a Nógrádtrade Plus Kft.-nek utalták tovább. Utóbbi cégnek elméletileg fel kellett volna újítania a szerzeményeket, ám erre - legalábbis a KÜNYH ezt állítja - a vételár-különbözetnek csak a töredékét fordították.

Az ügyészség a VPOP részéről Válkyt tartja a főkolomposnak. Vádat emeltek alárendeltje, a beruházási és elhelyezési hivatalt (beh) vezető Várkonyi Zsolt, az ő helyettese, Székács András, valamint a beh egy osztályvezetője, illetve előadója ellen is. A KÜNYH szerint Válkyék az ingatlanbeszerzésekkor jogellenesen kerülték meg a közbeszerzési törvényt. Ezt a védelem vitatja. Mint hangoztatják, a vád sem a közbeszerzési törvény (kbt), hanem az államháztartási megsértését rója a terhükre, holott utóbbi - az ügyvédek érvelése szerint - nem vonatkozik magánszemélyekre. Az új, áprilistól, vagyis a vádemelést megelőzően hatályba lépett kbt pedig már nem is ír elő közbeszerzési eljárást az ingatlanvásárlásokra, s a büntetőeljárásban ildomos volna a terheltek számára kedvezőbb paragrafusokat szem előtt tartani - hangoztatják a jogászok.

Nehezítheti a védelem munkáját, ha bebizonyosodik, hogy - mint azt a vád állítja - amikor az utóbb az ügyészségen feljelentést tevő Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kutakodása miatt gyülekeztek a felhők a feje felett, Války úgy rendelt el belső vizsgálatot, hogy titokban utasította később vádlottá vált bizalmas beosztottait: utólag kreáljanak a nem létező közbeszerzést igazoló papírokat. A KÜNYH szerint legalábbis így történt: visszadátumozott, fiktív jegyzőkönyveket gyártottak meghívásos tendertárgyalásokról, amelyekre soha meg nem invitált cégek vezetőinek a nevét hamisították. Mindezen felül a közbeszerzést lebonyolító cégeket is választottak, megbíztak - szintén utólag. Ezek egy része Katusék érdekeltsége volt - az álbonyolítók megkapták a díjazást is, összesen több tízmillió forintot.

A szerződéseket aláíró Arnold Mihály nem szerepel a vádiratnak a tanúkat felsoroló részében. A HVG értesülései szerint a nyomozást lezáró iratismertetéskor a védelem egyes képviselői javasolták a meghallgatását, amit a KÜNYH azzal utasított el, hogy Arnold már tett írásbeli nyilatkozatot. Arra a 2002 őszén, a nyomozás kezdetekor kelt, az ügyészségnek címzett levélre utaltak, amelyben az akkori főparancsnok diplomatikus visszafogottsággal jellemezte az ingatlanvásárlást. A HVG-nek nyilatkozó ügyvédek ezt nem tartják a büntetőeljárási törvény szerinti tanúvallomásnak, annál is kevésbé, mivel nem volt módjuk kérdezni a parancsnoktól, akinek hiányolják az időközben kiderült tényekre vonatkozó nyilatkozatait is.

Arnold elszigetelése a büntetőeljárástól annál is inkább figyelemre méltó, hogy a tábornok tavalyi nyugdíjba vonulása idején a váratlan távozást sokan, köztük ügyészségi források is összefüggésbe hozták az ingatlanüggyel (HVG, 2003. május 3.). Sőt a bűnperben védők között akadnak, akik úgy emlékeznek, tavaly nyár elején az ügy "soros" előadója (az ingatlanpanama háromszor is ügyészt váltott a nyomozás során) gyanúsítottként idézte Arnoldot. A címzett azonban nem vette át a küldeményt, a KÜNYH pedig nem bolygatta tovább az ügyet, sőt utóbb a tanúvallomására sem tartottak igényt. Az ügyészség nem kívánta kommentálni a HVG - egyébként több forrásból megerősített - értesülését, mondván, az egyes tanúk, gyanúsítottak idézése nem nyilvános nyomozástechnikai részlet.

Nógrádban egyébként akadnak, akik tudni vélik, Gábrielné baráti viszonyt ápol Arnolddal s annak családjával, s a kapcsolat a nyomozás során is felmerült. A vádiratban mégis mindössze az utal rá, hogy Gábrielné, illetve a Nógrádtrade 1997 óta "egyéb üzleti kapcsolatban állt" a VPOP-val. Akárhogyan is, a KÜNYH nem fejtette ki, a rétsági vállalkozó milyen körülmények között kopogtatott be Válkyhoz üzleti ajánlatával, s a pénzügyi főigazgató volt-e olyan helyzetben, hogy maga bólintson rá egy-egy ügyletre. Tanulságos az is, hogy a vámtiszteket úgy vádolják milliárdos hűtlen kezeléssel, hogy nem térnek ki az indítékra: parancsolta-e nekik, kérte-e tőlük valaki a közreműködést, avagy esetleg nekik is csurrant-cseppent valami - ellenkező esetben viszont botorságnak tűnik a részükről megkockáztatni egy akár 10 év szabadságvesztéssel is büntethető deliktumot.

Nincs nyoma a pénznek sem. A Nógrádtrade Plus a vádirat szerint fiktív alvállalkozóknak utalta tovább a vételár oroszlánrészét, több mint félmilliárd forintot (a kisebb hányadért a kft valóban végeztetett felújításokat a VPOP-ingatlanokon). E cégek közül kettőnek - a Landaer Bt.-nek és a Ros Bt.-nek - a bankszámlája felett a huszadrendű vádlott, Gábrielné "ismerőse", a 2000-ben vesztegetés miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Matics István rendelkezett.

RÁDI ANTÓNIA

Társadalom

Óvadékos pénzügyőr

Tizenhat hónap előzetes letartóztatás után a közelmúltban szabadlábra helyezték Dzsupin János pénzügyőr...

Rákkeltő anyag van a talajban Borsodban, be kellett zárni egy ásványvízkutat

Rákkeltő anyag van a talajban Borsodban, be kellett zárni egy ásványvízkutat

Megtámadták a ferencvárosi polgármester-választás eredményét

Megtámadták a ferencvárosi polgármester-választás eredményét

Náci propagandakiadvány ellen tiltakozott, őrizetbe vették, de Alkotmánybíróság nem foglalkozik az ügyével

Náci propagandakiadvány ellen tiltakozott, őrizetbe vették, de Alkotmánybíróság nem foglalkozik az ügyével

Az Origo volt tulajdonosának cége 1,95 milliárdért intézi majd a jegybank kommunikációját

Az Origo volt tulajdonosának cége 1,95 milliárdért intézi majd a jegybank kommunikációját

„Aki nem vett részt sunnyogásban, annak nem esik bántódása” – interjú Ferencváros új polgármesterével

„Aki nem vett részt sunnyogásban, annak nem esik bántódása” – interjú Ferencváros új polgármesterével

Borkai az ügyei elévülésére játszhat és ez veje miatt Orbán érdeke is lehet

Borkai az ügyei elévülésére játszhat és ez veje miatt Orbán érdeke is lehet