Többlettámogatást kérnek az Országgyűléstől a Magyar Távirati Iroda Rt. dolgozói és a hírügynökség elnöke. A veszteséges cég gondjait súlyosbítja, hogy a közelmúltban két nagy megrendelő elpártolt tőle.

"A korábbi évek nyereségéhez képest trendváltás, hogy az MTI 2002-ben és 2003-ban jelentős veszteséget halmozott föl" - ismerte el Vince Mátyás, a Magyar Távirati Iroda (MTI) 2002. december 1-je óta hivatalban lévő elnöke a HVG-nek nyilatkozva. Ennek magyarázata azonban szerinte olyan egyszerű, mint egy könnyű számtanpélda: mivel a világhírügynökségekhez képest kicsi piacra termel, az MTI hírei - az állami támogatás ellenére - viszonylag drágák. Az 1997-ben rt-vé alakult, 1,75 milliárd forint alaptőkéjű MTI 2001-ig nyereséges volt, akkor még 192,6 millió forint többlettel zárta az évet (HVG, 2002. november 9.). Ehhez képest 2002-ben 142,4 millió, 2003-ban 138 millió forint veszteséget számoltak el úgy, hogy ugyanezekben az években az összes bevétel 3,6 milliárd, illetve 4 milliárd forint volt, amiből 1,32 milliárd, illetve 1,52 milliárd forintot az állami támogatás tett ki.

További érvágást jelent ebben a helyzetben, hogy az idén a Magyar Televízióval, a Duna Televízióval és a Tv2-vel az eddiginél alacsonyabb árban voltak kénytelenek megalkudni, két nagy vevő - a Magyar Rádió (MR) és az RTL Klub - pedig drágának találva a hírügynökség szolgáltatásait, felbontotta szerződését az MTI-vel (a tévétársasággal még folynak a tárgyalások egy új szerződés megkötéséről). Az MR felmondása miatt évi 120 millió forint körül van az az előfizetési díj, amellyel mostantól szegényebb az MTI, s bár üzleti titokként kezelik, de hasonló összegről van szó az országos kereskedelmi tévé esetében is. Az MR alelnöke, Hollós János arra hivatkozott, hogy "az MTI árai elszakadtak a realitásoktól", hiszen az MR által előfizetett külföldi hírügynökségek közül a Reuters alig tizedannyit kér, az AFP és az Itar-TASZSZ pedig még ennél is olcsóbb. Az MR Közalapítvány kuratóriumának elnöke, Gellért Kis Gábor (MSZP) tárgyalási taktikaként elfogadhatónak tartotta ezeket az érveket, maga sem tekintvén jogosnak az MTI monopolhelyzetéből adódó árat, ami helyett évi 80 milliót talált volna elfogadhatónak. A főkurátor azonban öngyilkos lépésnek minősíti, hogy az MR tényleg szakított a nemzeti hírügynökséggel. Gellért Kis szinte előre látja: elkerülhetetlenül bekövetkezik, hogy az MR a hiányos források miatt nem közöl fontos híreket.

Az MTI bevételeinek növelése a jelek szerint a hagyományos piacokon nem lehetséges. A gazdasági hírszolgálat, az MTI-Eco sem élt meg a piacon, a pár évig önálló kft-t nemrég vissza kellett szervezni az anyacégbe. A hírügynökség ezért nagy erőfeszítéseket tesz, hogy új termékekkel új piacokra törjön be: vállalatokat, önkormányzatokat, kormányzati szerveket, sőt - az internet és a mobiltelefon adta lehetőségeket kihasználva - magánszemélyeket szeretne fizető vevői között tudni. A fizetőképes médiapiaci kereslet visszaesése miatt ugyanakkor költségeit is csökkentenie kellett: míg valaha az MTI-nek több mint húsz tudósítója volt a világban, ez tízegynéhányra csökkent, és a leépítésnek még nincs vége. "Nagyon drágán állítjuk elő a külpolitikai híreinket" - ismerte el Vince, aki szerint ennek egyik oka, hogy egy hagyományos tudósítói hely fenntartása évente körülbelül 30 millió forintba kerül, és nem olcsó a külföldi hírügynökségek előfizetése sem. Első lépésként nyolcvan munkavállalót küldenek el (lásd Vince Mátyással készített interjúnkat).

Közben az elpártolt vevők más utakon próbálkoznak. "Állandó amerikai tudósítónk van, emellett hírcsereszerződésben állunk a legnagyobb külföldi tévétársaságokkal, és a világ bármely pontjára tudunk tudósítót küldeni. Mindez jóval olcsóbb, mint az MTI szolgáltatása" - mondta Fazekas László, az RTL Klub sajtófőnöke. Kövesdi Péter - az RTL Klub Híradójának volt munkatársa, az egyelőre egyetlen előfizetőt, az "anyacéget" kiszolgáló Független Hírügynökség (FH) Kft. (HVG, 2004. május 1.) főszerkesztője - szerint a naponta egyszer jelentkező híradó öt-hat MTI-hírt használt fel, ám ezért olyan tarifa szerint fizetett, mint az óránként híreket mondó MR. A negyvenfős FH ennél jóval olcsóbb tud lenni, már csak azért is, mert szolgáltatását nagyjából egy kereskedelmi tévé hírigényének háromszorosára korlátozza.

A szükségintézkedésekre kényszerülő MTI irányítását nem könnyíti meg, hogy az elnök és vezetőtársai sokszor nincsenek egy hullámhosszon a parlament által választott tulajdonosi tanácsadó testület (ttt) tagjaival (a ttt pártdelegáltakból áll: a fideszes Langmár Ferenc elnökből és két párttársából, egy MDF-es, egy kisgazda és egy MIÉP-küldöttből, valamint az MSZP három és az SZDSZ egy képviselőjéből). Langmár a HVG-nek hangsúlyozta, hogy a ttt nem minden esetben az ellenzéki-kormánypárti frontvonalak mentén oszlik meg. Április végén mindenesetre a két fideszes és az MDF-es tag Vincét bíráló sajtóértekezletet tartott, abbéli feltételezéseinek is hangot adva, hogy esetleg az MTI "mesés ingatlanvagyonát a veszteségek finanszírozására áruba bocsátják", ám a HVG kérdésére Langmár csak ezzel kommentálta a hármak akciójának hírét: "Felhúzott szemöldökkel olvastam, hiszen a ttt ülésén erről nem volt szó."

A ttt többsége a múlt héten - tekintettel a pártpolitikai erőviszonyokra, nem is meglepő módon - leszavazta az elnököt, amikor Vince arról számolt be, hogyan valósultak meg pályázatának 2003-ra eső céljai. Az is kiszivárgott a múlt csütörtöki zárt ülésről, hogy a ttt nem fogadta el az elnök beszámolóját az európai uniós csatlakozás híreivel összefüggő - az évi "rendes" állami támogatáson felül érkező - tavalyi 100 millió forintos kormánytámogatás felhasználásáról. Amire Vince úgy reagált: ez politikai erőfitogtatás a jobboldal részéről, hiszen a ttt-nek nem is hatásköre, hogy elbírálja a pénz felhasználását.

Bár Langmár nem tartja lehetségesnek, hogy az MTI állami támogatás nélkül létezzen, a hírügynökségi szakszervezet által az Országgyűléstől bérfejlesztésre kért 1 milliárd, illetve az elnök által a parlament sajtóbizottságának írt levélben fejlesztésre kért 405 millió forintról az a véleménye, hogy a mostani szerkezetben ez a pénz is elpazarolódna. A ttt-elnök egyébként tévesnek tartja azt a felfogást, hogy a hírügynökség jórészt a piacról él. A közvetlen költségvetési támogatás tavaly a bevétel közel 40 százaléka volt ugyan, de Langmár szerint - azt is figyelembe véve, hogy a fizető ügyfelek közül a közszolgálati média, a pártok és a parlamenti frakciók, illetve bizonyos mértékig az állami vállalatok is közpénzekből élnek - a szubvenció akár a bevételek kétharmadát is kiteszi. Langmár elégedetlen azzal is, hogy miközben már 2001-ben százfős elbocsátást terveztek, a létszám azóta stagnált vagy éppen nőtt, különösen ha a vállalkozási alapon közreműködőket is figyelembe vesszük.

A kiutat Langmár annak végiggondolásával keresné, hogy meddig terjed az állami pénzből finanszírozandó közszolgálati alapszolgáltatás, és mit kell piaci alapon nyújtani. A közszolgálatiság megítélésében az MTI vezetői nem értenek egyet a ttt elnökével, mert a cég vezetői a teljes napi hírfolyamot közszolgálati alapszolgáltatásnak tekintik.

BEDŐ IVÁN

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Több mint egy hónapja tűnt el Sopronban a 12 éves Kristóf

Több mint egy hónapja tűnt el Sopronban a 12 éves Kristóf

Ugandai árvaház és iskola épül a Ferenc pápa által aláírt Harley-Davidson árából

Ugandai árvaház és iskola épül a Ferenc pápa által aláírt Harley-Davidson árából

Páratlan kincseket találtak az 1802-ben elsüllyedt hajó roncsában

Páratlan kincseket találtak az 1802-ben elsüllyedt hajó roncsában

Hatmillió forintot és majd egy kiló füvet találtak egy dílernél

Hatmillió forintot és majd egy kiló füvet találtak egy dílernél

Varga Mihály: A gazdasági lassulás mélyebb lehet annál, mint amire korábban bárki számított

Varga Mihály: A gazdasági lassulás mélyebb lehet annál, mint amire korábban bárki számított