Az esetleges összeférhetetlenségi eljárástól nem kell tartania az ellenzék által bennfentes információk felhasználásával gyanúsított két kormánypárti képviselőnek, Gráf Józsefnek és Wekler Ferencnek, vitatott gazdasági ügyeik politikai következményei azonban kiszámíthatatlanok.

"Először a szabaddemokraták történetében az ügyvivői testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy (...) ami törvényes, az egyben erkölcsös is" - egyebek mellett ezzel indokolta Eörsi István író, az SZDSZ egyik alapítója, az országos tanács (ot) tagja, miért lépett ki a pártból. A Kuncze Gábor elnöknek szóló múlt pénteki Eörsi-levél utalása egyértelmű, három nappal korábban ugyanis a testület úgy foglalt állást Wekler Ferenc (képünkön) ügyében - a képviselő földjeire több mint 100 millió forint szőlőtelepítési támogatást adott az agrártárca -, hogy a politikus "élt, de nem visszaélt az adódó lehetőségekkel". Wekler, aki pártja akaratából 1998 óta a parlament egyik alelnöke, az első kört tehát megúszta. Ezzel azonban a történetnek nincs vége.

A Fidesz-MPSZ soraiban lapzártánkkor ugyanis már fogalmazták azokat az indítványokat, amelyek összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek Wekler, illetve Gráf József (MSZP) ellen (utóbbi egyik cégén keresztül a Bólyi Mezőgazdasági Rt. privatizációjában vett részt). A vád mindkét esetben a képviselők jogállásáról szóló törvény megsértése: törvényhozóként szerzett bizalmas információ saját célú felhasználása az üzleti életben. A parlamenti tisztségviselőként Gráfnál jobban szem előtt lévő, bár nem igazán frontember SZDSZ-politikus helyzetét nehezíti, hogy ő - ha nem is az állami támogatás kapcsán, de - bizonyos értelemben nyomot hagyott: miközben szőlészkedésre bérbe adott földje van a tolnai Mórágyon, képviselői indítványban javasolta a T. Háznak az aprócska település átsorolását a tolnaiból a rangosabb szekszárdi borvidékbe.

Az ellenzék által kezdeményezendő eljárástól azonban nem kell különösebben tartaniuk a kormánypárti képviselőknek. Egyrészt azért nem, mert az indítványozóknak bizonyítékokat is fel kell hozniuk javaslatuk alátámasztására, másrészt mert e vádpontok alapján nem lehet kimondani az összeférhetetlenséget, ami a mandátum elvesztését jelentené. A szabályok 1997-es megalkotásakor ugyanis úgy határozott a parlament, hogy a bizalmas információkkal való visszaélés nem főbenjáró bűn, ahogy az sem, ha valaki üzleti ügyben képviselőségére hivatkozik, vagy nagy értékű, ezért tiltott ajándékot fogad el törvényhozói munkájával kapcsolatban. Ezekben az esetekben csak megállapítható az összeférhetetlenség, ami legfeljebb elmarasztaló politikai ítéletnek nevezhető (mandátumvesztéssel akkor jár az összeférhetetlenség, ha egy képviselő például nem mond le a tiltólistán lévő közfunkciójáról, cégtisztségéről, vagy mondjuk nem rendezi időben köztartozását).

A parlamenti gyakorlat is azt mutatja, komolyabb következmény az összeférhetetlenségi javaslatoktól nem várható. Az elmúlt másfél évtizedben mindössze egyetlen alkalommal határozott az Országgyűlés ilyen ügyben, többnyire már a mentelmi bizottság - mindig kormánypárti - elnökénél elhalt a támadás, például mert az elnök nem találta elegendőnek a felkínált bizonyítékot, mint Magyar Bálint oktatási miniszter lakáskölcsönügye kapcsán 2003-ban. A végigvitt eljárás az építőiparban üzletelő Rigler Zoltáné volt: 2001 decemberében a T. Ház megállapította, hogy a fideszes törvényhozó - aki a párt vállalkozói tagozatának elnökeként lett korábban ismert - "képviselői minőségében szerzett információt" nem használt fel az Alba Regia Építő Vállalkozó Holding Rt. és az Alba Regia Építő Vállalkozó Rt. többségi részvénycsomagjára kötött adásvételi megállapodáshoz. Az összeférhetetlenség megállapítását csak az akkor ellenzékben lévő MSZP és SZDSZ 82 képviselője támogatta, míg a nem gombot 196-an nyomták meg, miközben az elmarasztaláshoz kétharmados többség kellett volna (Rigler végül mégis visszalépett a cégek megvásárlásától, arra hivatkozva, hogy véget kíván vetni a "politikai csatározásnak", 2002-ben pedig már nem indult a parlamenti választáson).

Az első efféle indítvány egyébként még 1997-ben született, amikor - a HVG egyik cikkéből - kiderült, Kaszás Tibor (SZDSZ) képviselő olyan cégben volt felügyelőbizottsági tag, amely társaság közbeszerzési szállító, s így tilalmi listán van. Ez az eljárás azért nem futott végig, mert ezt megelőzendő a politikus lemondott gazdasági posztjáról, s ezzel az összeférhetetlenségi ok megszűnt. Hosszabb távon ez sem segített rajta: a pártja által ejtett, a frakcióból 1997 októberében kilépett Kaszás a következő évben FKGP-jelöltként próbált - sikertelenül - parlamenti helyet szerezni. Más esetben a mandátum elvesztése szakította meg a processzust: az exkisgazda Morvai Ferencet köztartozásai miatt vizsgálták, s az eljárás addig húzódott, mígnem értelmét vesztette, mert a kazános vállalkozó 1998-ban kiesett a parlamentből. Némileg hasonló volt a helyzet Keller László 2002-es esetében, akkor az 1998-ban választott Országgyűlés befejezte működését, mielőtt dönthetett volna a Béhm Ügyvédi Iroda által bizalmas információkkal való visszaélés címén támadott szocialista törvényhozó ügyében.

Amennyire kiszámítható az efféle vizsgálatok jogi kimenetele, annyira szeszélyesek lehetnek az összeférhetetlenségi és a 2001-es házszabály-módosításig azzal szorosan összefüggő vagyonnyilatkozati eljárások politikai következményei. Az elmúlt években sokan kerültek célkeresztbe, s az ő politikai sorsukat elsősorban az határozta meg, hátországuk mennyire tartott ki mögöttük. Torgyán József (FKGP) pártelnök-agrárminiszternek előbb a bársonyszéktől, majd a parlamenti padsoroktól, végül a Belgrád rakparti elnöki irodától kellett megválnia a 2000 végén kipattant villaügye, az ezt követő botrány és az abból is következő választási vereség miatt, ám korántsem azért, mert nem tudta kimagyarázni magát a vizsgálat során. Az eset alkalmat adott ugyanis a Fidesz-vezérkarnak arra, hogy megszabaduljon a terhes szövetséges Torgyántól, s a kisgazdák egy csoportját a választások közeledtével "beszippantsa", ráadásul az összeférhetetlenségi szigorítás fő szószólójaként tüntesse fel magát. Ugyanakkor teljesen nyilvánvaló volt, hogy a Medgyessy Péter miniszterelnök elleni fideszes, illetve az Orbán Viktor exkormányfőre célzó szocialista vagyonvizsgálati kezdeményezés 2002 nyarán pusztán politikai színjáték volt, le is zárult mindkét ügy még a kezdet kezdetén. Megúszta némi magyarázkodással villavásárlási ügyét (HVG, 2003. december 6.) Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is.

Az 1990 óta képviselő Wekler helyzete politikai értelemben ingatag, mert kiszámíthatatlan, hogy az SZDSZ meddig és mennyire tart ki mögötte. Pozíciói a párton belül első ránézésre erősnek tűnnek: csak az első két ciklusban tudott egyéniben nyerni baranyai körzetében, ám 1998-ban és 2002-ben is befutó helyre tornázta fel magát az SZDSZ országos listáján. Viszont Eörsi mellett két másik ot-tag, Bauer Tamás és Gusztos István is tilakozását fejezte ki, ám ők harcba is indultak, s hétfőn azt indítványozták, az ot üljön össze és másítsa meg az ügyvivők állásfoglalását (a Kuncze részéről első reakcióként feleslegesnek nevezett rendkívüli tanácskozás összehívásához harminc aláírás szükséges a 94-ből). Nem jön jól Weklernek, hogy a liberális párton most nem csupán az ő ügye teher, hanem Demszky Gábor főpolgármesteré is, akinek közel egy hónap kellett arra, hogy rájöjjön, hiba volt egy fővárosi tulajdonú - tehát tulajdonképpen a felügyelete alá tartozó - cégtől terepjárót bérelni (lásd erről Nagyon fontos kulcsszereplő című írásunkat). Wekler viselkedése kapcsán ugyanakkor semmi meglepetés nem érhette a Gizella úti pártközpont irányítóit: régóta közismert a képviselő vállalkozói kedve (HVG, 1995. október 21.), s az is, hogy - mint nem is nagyon titkolja - a politikusként (képviselőként vagy polgármesterként) szerzett információkat felhasználhatónak tartja a magángazdaságban. A borvidéki átsorolás ügye azonban nemcsak az SZDSZ-belviták miatt nem lehet ilyen könnyen ad acta tehető.

Nem vall politikai jó ízlésre egyrészt, hogy az ott földbirtokos SZDSZ-képviselő indítványozta a T. Háznál a mórágyi ültetvények szekszárdivá minősítését, pláne azzal a nem túl ütős szakmai érvvel, hogy "Mórágy a Bonyhádot Bátaszékkel összekötő út mellett fekszik", ezért földrajzi környezete indokolja a borvidékváltást. Másrészt túlnőtt Wekleren az ügy, hiszen végül nem a képviselőház hozta a kormánypárti honatya által áhított döntést. Ezt Németh Imre, a szocialisták által delegált agrárminiszter tette meg június 3-ai rendeletében. Az ő döntését viszont most az érintett szekszárdi hegyközség támadja, mondván, csak a közlönyből értesültek a változásról, így őszig - amikorra az agrártárca ígéri, hogy felülvizsgálja az átsorolást - mindenképpen napirenden lesz az ügy.

Wekler helyzetét ugyanakkor könnyíti, hogy nem egyedül lobbizott, s az átminősítésre a parlamenttől jogot kapott agrárminiszter más képviselőnek is a kedvében járt. Nógrádi László egykori miniszter (Fidesz-MPSZ) azt indítványozta a T. Házban, hogy a kormány-előterjesztés ellenére Dobri község maradjon a Mura-vidéki körzet része, s ne kerüljön át a Balaton-mellékibe, s így is lett. Ugyanakkor kudarcba fulladt például Kékkői Zoltán (Fidesz-MPSZ) és Boros Imre (független) akciója, ők közös módosítási indítványukban a balatonmelléki körzetbe próbáltak benyomni öt települést. Voltak egyébként vesztesek a kormánypárti oldalon is: az MSZP-sek közül Kolber István, Pásztóhy András vagy Zatykó János átcsatolási vagy borvidék-kiterjesztési ötletei éppúgy süket fülekre találtak az agrárminiszternél, mint Lendvai Ildikó frakcióvezető indítványa Budafoknak az Etyek-Budai borvidékhez sorolásáról.

JUHÁSZ GÁBOR

Nem biztos, hogy tetszeni fog: más lett a Google kereső

Nem biztos, hogy tetszeni fog: más lett a Google kereső

Halálra gázoltak egy kerékpárost Kiskőrösön, a sofőr elhajtott

Halálra gázoltak egy kerékpárost Kiskőrösön, a sofőr elhajtott

Közel száz ember fagyott halálra január közepéig

Közel száz ember fagyott halálra január közepéig

A Tesla-gyár ellen tüntettek Berlin mellett

A Tesla-gyár ellen tüntettek Berlin mellett

Hogy teljesítettek a Vajna-korszak utolsó produkciói?

Hogy teljesítettek a Vajna-korszak utolsó produkciói?

Tucatjával nyithattak illegális hoteleket Budapesten

Tucatjával nyithattak illegális hoteleket Budapesten