Egy elszámolási vita ürügyén leemelte a kincstár egy Szolnok környéki kis település, Kétpó szinte összes készpénzét a falu számlájáról. A napokban több kistelepülés számíthat hasonló állami beavatkozásra.

Egy árva peták sincs a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 800 lelkes kis település, Kétpó kasszájában. A falutól kamatokkal együtt 8,4 millió forintot követel a kincstár, s ebből 3,2 millió forintot (a település szinte teljes készpénzvagyonát) inkasszóval le is emelt Kétpó számlájáról júliusban, így az is kétségessé vált, ki tudják-e fizetni szeptemberben a pedagógusok, köztisztviselők bérét - mondta Boldog István (Fidesz-MPSZ) polgármester a HVG-nek. Hozzátette, Kétpónak jószerével nincs is egyebe, mint az a 20 millió forintos adóssága, amiből a 10 millió forint rövid lejáratú bankhitel augusztus végén lejár. A polgármester 25 millió forint gyorssegélyt kért a váratlan eseményekre, nehéz helyzetbe került települések számára fenntartott belügyminiszteri keretből, amit ha augusztus végéig nem kap meg, a település gyakorlatilag csődbe jut.

Noha a falu kálváriájának vajmi kevés köze van a polgármester pártkötődéséhez, Boldog István némi pártpíárt is bedobva próbálta - nem is eredménytelenül - a figyelmet az elmúlt napokban Kétpóra irányítani. Augusztusi sajtótájékoztatóján hangsúlyozottan csupán kérdésként vetette fel, vajon nem politikai okok húzódnak-e meg az inkasszó hátterében, miután ő a Fidesz-MPSZ falusi tagozatának alelnöke, és többször élesen bírálta a kormány vidékfejlesztési politikáját. Hozzátette, a megyében 18 település küzd hasonló gondokkal, de Kétpón kívül csak Mezőhék esetében került sor inkasszóra, ám az ő számlájukról is csak a követelés harmadát, 370 ezer forintot emelt le a kincstár.

Kétpót, mint az idén márciusi elszámoláskor kiderült, nem illette meg teljes egészében az úgynevezett "bérhiki", vagyis a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz elnyert kiegészítő állami támogatás - közölte írásban a HVG-vel az inkasszót elrendelő Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Igazgatóságának vezetője, Soós Ágnes. Az önkormányzatnál a 2002-ben végrehajtott 50 százalékos közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása tavaly Boldog István szerint 16,5 millió forint hiányt okozott, aminek kompenzálására az önkormányzat csupán 9 millió forint támogatást kapott. A kincstár szerint azonban az önkormányzat tavalyi adatai alapján Kétpó bevételei magasabbak lettek a tervezettnél. Egyrészt mintegy 5 millió forinttal többet söpört be iparűzési, illetve gépjárműadóból, másrészt további 15,2 millió forint többlethez jutott a falu annak révén, hogy a szomszédos Kuncsorbával közösen, társulási formában működtették iskolájukat, óvodájukat és a két művelődési házat. Miután a kormány a közigazgatás ésszerűsítését célzó intézményi társulást plusznormatívával jutalmazza, a két falu összesen több mint 8 millió forintot könyvelhetett el ilyen címen.

A malőr ugyanakkor Kétpó szerint abból származhat, hogy mindkét település igényelte a pluszpénzt, holott erre csak a társulás vezetője, Kétpó lett volna jogosult. Vagyis a Kuncsorbára eső közel 5 milliót így kétszer kapta meg Kétpó, miután a társtelepülés annak rendje-módja szerint átutalta az intézmények fenntartása kapcsán rá eső 5 millió forintot a szomszédjának. A kétpói polgármester szerint azonban a kuncsorbaiak plusz 5 millióját nyomban visszaadták a szomszéd falunak, hiszen időközben ők is rájöttek a tévedésre, amit Kuncsorba úgy korrigált, hogy március végéig visszafizette az államkasszába az összeget.

Csakhogy a kincstár szerint a júliusi inkasszóra nem is emiatt került sor, hanem egy másik "hiki" - a Kétpó által az idén előlegként igényelt, majd májusban lemondott -, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatását célzó "önhiki" visszafizetésének elmulasztása miatt. A feketeleves tehát csak ezután következik, mivel augusztusban már valóban a bérhiki-támogatást emelik le - feltéve, hogy tudják - a település számlájáról.

Ami az elszámolt adóbevételeket illeti, azzal a megyében 18 település fürdött be Kétpóhoz hasonlóan, de ez az érintett községek polgármesterei szerint elsősorban a kincstár rugalmatlanságának tudható be. Az önkormányzatok ugyanis csak május utolsó napján tudják biztosan megmondani, hogy az adott évben a tervezetthez képest mekkora összeg folyt be valóságban is a számlájukra a különböző adókból (az iparűzési adó befizetésének határideje például május 31-e). A kincstár viszont március 31-én csinál kasszazárást.

Így fordulhatott elő, hogy például Mezőhéktől az idén 1,2 milliót követel jogosulatlan bérhiki címén a kincstár: a falu iparűzési adóból származó bevétele papíron ennyivel volt több a tervezettnél. Csakhogy az idén a Mol Rt. és a szolnoki Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt. is jelezte a falunak, a 2003-as befizetéseknél elszámolta magát, a kelleténél több iparűzési adót fizettek be, s ezért a két cég összesen 1,2-1,3 millió visszautalására szólította fel Mezőhéket, amit az meg is tett. Ezt azonban a kincstári gépezet a márciusi kasszazárás után már nem vette figyelembe, így az azóta ketyegő tartozás fejében júliusban Mezőhéken is inkasszáltak. A kincstár tájékoztatása szerint ugyanakkor a napokban még hét másik Jász-Nagykun-Szolnok megyei település is számíthat az inkasszóra, miután mind ez idáig ők sem fizették vissza - mert már rég elköltötték - a bérhikiből jogosulatlannak minősült hányadot.

A kincstári és az önkormányzati elszámolási vita felülvizsgálatát az érintett 18 település ez év májusában közös levélben kérte a belügyminisztertől, aki ezt azzal utasította el, hogy a bérhikire vonatkozó szabályokat a 2003. évi költségvetési törvény rögzítette. Amúgy pedig e sajátos támogatási forma az idén szép csendben ki is múlt, pontosabban beleolvadt egy másik "hikibe", az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatását célzó "önhikibe".

A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok (lásd táblázatunkat) stabil ezres táborának finanszírozási anomáliáit gyógyítgató "hikik" jelzik, hogy az esetlegesen megítélt állami mankó nélkül már kötelező feladataikat sem tudnák ellátni - olvasható ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén júliusban közzétett, 350 helyi önkormányzat gazdálkodásáról szóló vizsgálatából. Az ÁSZ szerint a vizsgált települések 47 százaléka, zömükben kisebb falvak, állandó forráshiánnyal küzdenek, "amelynek kialakulásában elsősorban a kedvezőtlen adottságok, a túlzott mértékű kötelezettségvállalások, (...) valamint a feladatellátás célszerűtlen szervezeti struktúrája játszott szerepet". Magyarán az elaprózott hazai önkormányzati rendszerben a kis települések képtelenek ellátni feladataikat, fenntartani iskoláikat, hivatalaikat, miután nem rendelkeznek annyi adóbevétellel, hogy ezt önállóan megtehessék.

A káoszt egyelőre inkább csak fokozzák a parlamentben idén májusban megszavazott, a kistérségek társulásairól szóló törvény (HVG, 2004. március 20.) körüli viharok - mondta a HVG-nek Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára, emlékeztetve arra, hogy Mádl Ferenc nem írta alá a jogszabályt. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert megítélése szerint alkotmányossági jogokat sért, hogy a kormány egy tavaly decemberi rendelettel előre meghatározta, hogy az egyes településeknek mely kistérségi társulásokhoz kell csatlakozniuk.

Nem osztatlan az önkormányzatok lelkesedése sem: az apró falvak attól tartanak, ha a társulással megszűnik a településeken az iskola, az óvoda, előbb-utóbb elvándorolnak az ott élők. A társulást vezető nagyobb települések pedig a macerás ügyintézéstől fáznak: a társulás tagjai fejkvótájuk átadásával ugyanis beleszólást nyernek az úgynevezett gesztor önkormányzat költségvetésének alakításába.

Noha az elnöki vétó miatt még nem lépett hatályba az új társulási jogszabály, a Belügyminisztérium az általa szám szerint 168-ban meghatározott leendő kistérségi társulás támogatására már májusban 7 milliárd forintos pályázatot hirdetett. A milliárdokra azonban csupán alig több mint ezer településből álló 76 kistérség jelentkezett. A lanyha érdeklődés oka leginkább az lehet, hogy kizárólag azok pályázhattak, akik vállalták, a társulást legalább három évig fenntartják.

MINK MÁRIA

Komoly zöldségdrágulás jöhet

Komoly zöldségdrágulás jöhet

Már nincs szmogriadó Budapesten

Már nincs szmogriadó Budapesten

Akkora hiba került az utolsó Windows 7-frissítésbe, hogy mégis ingyen kijavítja a Microsoft

Akkora hiba került az utolsó Windows 7-frissítésbe, hogy mégis ingyen kijavítja a Microsoft

Nagyon közel kerül egymáshoz csütörtökön két műhold, összeütközhetnek

Nagyon közel kerül egymáshoz csütörtökön két műhold, összeütközhetnek

Az államtitkár szerint nemzeti érdek növelni Magyarország részesedését az űriparban

Az államtitkár szerint nemzeti érdek növelni Magyarország részesedését az űriparban

Eltáncolta a Függetlenségi nyilatkozatot is, de független művészként nem tudna megélni

Eltáncolta a Függetlenségi nyilatkozatot is, de független művészként nem tudna megélni