A szeptember 1-jei tanévkezdéssel számos új elem jelenik meg a közoktatásban.

A szeptember 1-jei tanévkezdéssel számos új elem jelenik meg a közoktatásban. A jövőben csak szülői engedéllyel lehet buktatni az általános iskola első négy évfolyamán, az első három osztályban pedig kötelező lesz a szöveges értékelés. Az első évfolyamon megkezdődik - majd felmenő rendszerben folytatódik - az új nemzeti alaptanterv bevezetése, amelynek legfontosabb célja, hogy a gyerekek biztos alapokat szerezzenek az egész életen át tartó tanuláshoz. A közoktatási rendszer tavalyi, az ismeretközpontúsággal szemben az alapkészségek erősítését célzó reformja (HVG, 2003. július 19.) azonban sok tekintetben csupán látszatmegoldást hozott, s elfedte az oktatásügy valódi problémáit - állítják a neves gondolkodók által alapított, magát civil politikai szervezetként aposztrofáló Védegylet tagjai, akik aggodalmaikat, illetve javaslataikat a közelmúltban Az iskola bukásra áll? című kiadványban adták közre. A Lányi András és Bajomi Iván által szerkesztett füzet szerint a készség- kontra ismeretközpontú oktatás körüli polémia pusztán álvita volt.

"Amit manapság hatékony oktatáson értenek, véleményünk szerint a tudás fogalmának szűk, technokratikus felfogásán alapul, és a társadalom integritásának megőrzéséhez nélkülözhetetlen közös tudás elszegényedéséhez vezet" - írják a szerzők. Szerintük nem önmagában a lexikális ismeretekkel van a baj, hanem azzal, hogy az iskolában töltött idő egy részét továbbra is olyan ismeretek tanítására fecsérelik, amelyek felfogása a növendékek életkori sajátosságaival ellenkeznek, a mechanikus elsajátítás igyekezete pedig elsorvasztja a diákok kreatív képességeit.

A közoktatási reform egyik szlogenje az volt, hogy a képző intézményeknek a munkaerő-piaci igényekhez kell igazodniuk. A védegyletesek szerint viszont az iskolának nem az időről időre változó megrendelésekkel fellépő üzleti világgal, hanem elsősorban a szellemi élettel kell eleven kapcsolatot tartania. Szerintük "az informatikai ipar szinte korlátlan érdekérvényesítő képességéről tanúskodik" az, hogy az informatika az alapvető tudásterületek egyikeként vonult be a tantervekbe, önálló tantárgy lett belőle, holott egy olyan alkalmazott tudományról van szó, amit az egyes tárgyak keretei között lehetne leginkább begyakorolni.

A Védegylet szerint súlyos problémákat idézett elő a tavalyi közoktatási reform által is favorizált 6 + 6 éves képzés elterjesztése. A gimnáziumok lefelé terjeszkedése - állítják a civil gondolkodók - sok helyütt az általános iskolai felső tagozat elnéptelenedéséhez, az iskolák közti konkurenciaharc kiéleződéséhez, a tanulók eltérő társadalmi helyzetét leképező szegregációhoz, a tanítás tervezhetetlenségéhez vezetett. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nemzeti alaptanterv reformja eltörölte az egységesen megállapított képzési követelményeket, ezáltal az intézmények közötti átjárhatóság és összemérhetőség tovább nehezült. Ráadásul - hangzik egy további kifogásuk - az iskolaváltás okozta nehézségeket, megrázkódtatásokat éppen a serdülőkor élettani okokból legkényesebb éveire időzíti a 6 + 6-os rendszer.

Súlyos kifogásai vannak a Védegyletnek a középiskolákban bevezetett nulladik évfolyammal kapcsolatban is. "Mi indokolja, hogy a nyelvtanulást és az informatika alapjainak elsajátítását az iskolarendszer külön évfolyamon, az oktatási idő meghosszabbításával oldja meg? Miért éppen ezek, s nem más, alapvetőbb tudásterületek élvezik ezt a kitüntetett helyzetet?" - kérdik a szerzők, akik kételkednek abban, hogy valóban az idő hiánya okozza a tanulók nyelvismeretének elégtelenségét. Szerintük a nulladik évfolyam beiktatása nem szól másról, mint hogy az oktatáspolitika már beiskolázásuk előtt évismétlésre ítéli a középiskolásokat, s az iskola lényegében változatlan feladatot lát el hosszabb idő alatt, rosszabb hatásfokkal, mint korábban. Ráadásul ha komolyan vesszük a szaktárcának azt a prognózisát, hogy az évtized végére a középiskolát végzettek 60-80 százaléka részesül majd felsőfokú képzésben, a fiatalok többsége 23-25 éves korában válik csak kenyérkeresővé. Ilyen horderejű társadalmi változásokat előidéző reformot a szerzők szerint csak a nyilvánosság bevonásával, hosszas és alapos mérlegelés után lett volna szabad útjára bocsátani.

Társadalom

Menetlevél

"Eltűnt" a Miskolci Egyetem külföldi diákjainak egy része. Mint kiderült, a tanulmányi vízum segítségével érkezettek többsége be se járt az órákra, hanem amint tehette, Nyugatra távozott.

Feltűnő a mozgósítás Győrben, bevethették a listákat

Feltűnő a mozgósítás Győrben, bevethették a listákat

10 éve mutatták be az első iPadet, a "nagy iPhone-t"

10 éve mutatták be az első iPadet, a "nagy iPhone-t"

Babosék párosban nyolc közé jutottak Melbourne-ben

Babosék párosban nyolc közé jutottak Melbourne-ben

A My Chemical Romance, a Bring Me The Horizon és az Offspring is jön a Voltra

A My Chemical Romance, a Bring Me The Horizon és az Offspring is jön a Voltra

Gázolt a vonat Gárdonynál, késések vannak Székesfehérvár és Budapest között

Gázolt a vonat Gárdonynál, késések vannak Székesfehérvár és Budapest között

Elégedetlen a szakszervezet munkájával az orvosi kamara, ezért csinálnak egy sajátot

Elégedetlen a szakszervezet munkájával az orvosi kamara, ezért csinálnak egy sajátot