Pénz és szakmai támogatók híján félbeszakadt a Kőszeg határában található Szálasi-bunker feltárása. Az örökségvédelmi hivatal szerint annak műemlékké nyilvánítása semmiképp sem jöhet szóba, legfeljebb helyi védettséget kaphat - ennek megadása viszont nem szerepel az önkormányzat napirendjén.

A rozsdásodó csörlő, a kitermelt kő- és földkupacok láttán leginkább arra gondolhat a Kőszeg határában lévő Szabó-hegy oldalában kiránduló turista, hogy egy elhagyott föld alatti bányához érkezett. Semmi nem mutat arra, hogy az aknafedő ajtók alatt úgy 20-30 méter mélyen kiterjedt bunkerrendszer húzódik. Csak a ma már üresen álló szerszámos fészer oldalára firkált graffiti utal a terület múltjára: a felirat Szálasi Ferenc egykori nyilasvezért élteti.

Az úgynevezett Szálasi-bunkert - amelyet annak idején rohammunkában, 1944 novembere és 1945. február között helyi és tatabányai vájárok készítettek a szovjet csapatok elől Nyugat-Magyarországra menekülő nácibarát kormány és hadvezetés számára - Bakay Kornél történész kezdte el feltárni 2002 nyarán. A helyi múzeum időközben nyugállományba vonult vezetője - aki az egyik fő szervezője volt a Horthy katonái - Szálasi nyilasai címmel a kőszegi vármúzeumban tavaly megnyílt időszaki kiállításnak (HVG, 2003. április 19.) - korábban azzal számolt, sikerül szakmai és anyagi támogatókat szereznie az úgynevezett "Gyepű II. vezéri védőkörlet" eredeti formában történő rekonstruálásához, és a nagyközönség előtt a vasfüggöny lebontása óta ismét megnyitott terület, ahonnan a történészek számára fontos tárgyak és iratok is előkerülhetnek, egyfajta történelmi turistalátványosság lesz. Reményét a MIÉP színeiben 2002-ben parlamenti képviselő-jelöltséget is vállaló történész egyebek mellett arra alapozta, hogy Európában csupán két hasonló létesítmény található ebből a korszakból: Hitler berlini, illetve berchtesgadeni "sasfészke". Azt pedig több hiteles forrás is bizonyította, hogy a menekülő Szálasi, illetve kísérete 1945. február eleje és március vége között huzamosabb időt töltött Kőszegen.

A kezdeményezést már a kezdetektől heves viták kísérték. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetői aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a feltárás után a bunker emlékhellyé válhat Szálasi eszméi késői követőinek körében, s egyúttal kegyeletsértőnek is nevezték az ötletet (Kőszegen annak idején több mint ezer zsidó munkaszolgálatost végeztek ki). A történészek szakmai fenntartásokat hangoztattak. "Szálasi valószínűleg soha nem tartózkodott a bunkerben" - mondta a HVG-nek Stark Tamás történész. A "nemzetvezető" 1945 márciusában valóban időzött a környéken, egy, a bunkerhez lejáróval csatlakozó épületben, ám magát a föld alatti búvóhelyet feltehetően nem ő, hanem a hadvezetés használta. Szálasi maga néhány hét után, még március végén a Salzburg környéki Mattseeba menekült, ott tartóztatták le 1945. május elején a szövetséges csapatok.

A szakmai fenntartások ellenére Bakay megpróbálkozott azzal is, hogy a bunkert a Terror Háza Múzeum (THM) védőszárnyai alá helyeztesse. A "filiálémúzeum" ötletét azonban a THM mögött álló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány sem támogatta - erősítette meg a HVG-nek Schlett Anna, a THM sajtófőnöke -, s nem járult hozzá a feltárás költségeihez sem. A munkálatokat - az e célra létrehozott Kőszeg Kultúrájáért Közalapítványon keresztül - kizárólag helyi vállalkozók finanszírozták, de mára ezek a források is elapadtak.

A támogatások megszűnéséhez az is hozzájárulhatott, hogy a kutatás a különleges leletek előkerüléséhez fűzött reményeket sem váltotta be. A felszínről három járaton keresztül megközelíthető - illetve veszély esetén elhagyható -, három nagyobb teremből és az azokat összekötő folyosórendszerből álló óvóhely törmelékektől megtisztított helyiségeiből semmilyen értékelhető tárgy vagy irat nem került elő. Bár korabeli források arról számoltak be, hogy a bunkernek saját áramfejlesztő rendszere volt, a falakat fa- és szőnyegburkolatok fedték, a bent lakókat pedig minden kényelmi eszközzel ellátták, ezekből időközben minden eltűnt, még a falakra szerelt telefonkészülékeknek is csak a nyomai maradtak meg. Bakay kutatásainak annyi hozadéka azért volt, hogy kiderült, a bunkert feltehetően nem a bevonuló szovjet csapatok ürítették ki, és főbejáratát sem ők robbantották be - legalábbis a történész a határsávot őrző, úgynevezett zöld ÁVO-t feltételezi a háttérben, mivel az egyik terem falán egy "Itt jártunk" feliratot, neveket, valamint egy 1958. október 29-ei dátumot talált.

Az üresen tátongó járatoknak, termeknek semmilyen építészeti jelentőségük nincs - állapította meg tavaly a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetője, Varga Kálmán által felkért szakértői bizottság, amely azt a feladatot kapta, hogy Bakay kérelme alapján vizsgálja meg a Szálasi-bunker esetleges műemlékké nyilvánításának ügyét. A szakmai állásfoglalás alapján aztán Varga sem támogatta a - magyar őstörténet-kutatásban és középkori régészetben amúgy elismert - történész kezdeményezését. A szakértői bizottság azonban azt is megállapította, hogy az objektumot - történelmi szerepe alapján - indokolt lenne helyi védelem alá helyezni.

A helyi védettség tartalmát - magyarán, hogy mi legyen a bunker további sorsa, s jelezze-e például eligazító tábla az erdőben vagy a közeli autós parkolóban, mit is rejt a mély - a helyi önkormányzat rendeletben szabályozhatná. A szakértők erre vonatkozó javaslatáról azonban Kuntner Ferenc kőszegi polgármester még nem értesült. "A bunker jövőjével foglalkozó előterjesztés nem szerepel a képviselő-testület napirendjén, és a kérdést nem is tartom időszerűnek" - mondta a HVG-nek a függetlenként megválasztott polgármester.

DOBSZAY JÁNOS

Olyan legendát veszítettünk el, amilyenből jó, ha egy van generációnként

Olyan legendát veszítettünk el, amilyenből jó, ha egy van generációnként

Rabosították Varju Lászlót – videó

Rabosították Varju Lászlót – videó

Népszava: harmadannyi tb-t nem fizettek be, mint amennyit a kormány mondott

Népszava: harmadannyi tb-t nem fizettek be, mint amennyit a kormány mondott

Egyre többet költünk digitális előfizetésekre

Egyre többet költünk digitális előfizetésekre

Orbán kedvenc török oligarchájának is csurran havi pár millió a Türk Tanács miatt

Orbán kedvenc török oligarchájának is csurran havi pár millió a Türk Tanács miatt

Ilyen a közúti „agresszió” kanadai módra

Ilyen a közúti „agresszió” kanadai módra