Nem csak a diákoknak, a pedagógusoknak is tanulóév lesz az idei: meg kell barátkozniuk a közoktatási törvény szeptember 1-jétől hatályos előírásaival. A kormány is kapott házi feladatot: a hónap végéig koncepciót kell készítenie az iskolák átszervezésével, finanszírozásával kapcsolatos problémák tartós megoldására.

Az általános iskolák elsőseinél az idén szöveges értékelés váltja fel az osztályzatokat. A pedagógusoknak mostantól nem lehetőségük, hanem kötelességük lesz, hogy érdemjegyek helyett kisebbfajta jellemzésben tájékoztassák a szülőket gyermekük tanulmányi előrehaladásáról. Az elsajátított tudás mellett a képességek és készségek fejlődését is vizsgáló új értékelési módszer, amely az évek során az alsó tagozatok első három és fél évére terjed ki, a pedagógusoktól új megközelítést és - különösen az első időkben - nem csekély pluszmunkát követel majd. Miközben persze eleinte a diákoknak és szüleiknek is nyilván nehéz lesz megszokniuk, hogy az ellenőrzőben, bizonyítványban szereplő tanári bejegyzéseket már nem lehet olyan egyszerűen lefordítani az osztályzatok nyelvére, mint amikor a jeles-jó-közepes-elégséges-elégtelen értékelési skála alkalmazásában merült ki az osztályzás szöveges része.

Az Oktatási Minisztérium (OM) érvelése szerint a Magyarországon több mint háromszáz éves osztályzatos értékelési rendszer olyan leegyszerűsítő sémát kényszerít a tanítókra, tanárokra, amellyel lehetetlen pontosan kifejezni a diákok - különösen az alsó tagozatos osztályokban megmutatkozó - eltérő ütemű fejlődését. Márpedig egy, az induláskor kapott rossz osztályzat olyan pofont jelenthet egy 6-8 éves kisdiák számára, ami hosszú távon visszavetheti őt a tanulmányaiban. Ugyanebből a megfontolásból került a szeptember 1-jétől hatályos törvény szövegébe az a kitétel, amely az általános iskola első három évfolyamán csak a szülők hozzájárulásával teszi lehetővé a buktatást. Az új értékelési rendszerben így csak a negyedik osztály végén nyílik először lehetőség a diákok teljesítményének pontos összehasonlítására: ekkor ugyanis - tekintettel például az iskolaváltások növekvő arányára - már végképp elkerülhetetlen, hogy a tanárok osztályzatokkal is kifejezzék a diákok egyes szaktárgyakból nyújtott produkcióját.

A legnagyobb változást azonban kétségtelenül a középiskolák végzős évfolyamán tanítók és tanulók élhetik át az idén. Bár a kétszintű érettségi bevezetésének előkészítése több éve megkezdődött (HVG, 2004. augusztus 21.), a jövő tavasszal érettségizők pedig már egy próbaérettségin is túl vannak, a felkészülést-felkészítést nehezíti, hogy - legalábbis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete álláspontja szerint - még mindig nincs olyan, a hagyományos érettségire való felkészítésnél használatoshoz hasonlítható dokumentum, amely a kétszintű matúra vizsgarendjét szabályozná. Az OM szerint viszont azzal, hogy a leggyakoribb érettségi tárgyakból még tavasszal közzétettek egy közel háromszáz oldalas útmutatót az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont honlapján, mindenki megismerheti az új követelményeket. A Fidesz-MPSZ viszont azt sérelmezi, hogy több tízezer diák ingyenes tankönyvellátása került veszélybe egy kodifikációs hiba miatt. Az OM ugyanis úgy módosította a tankönyvtámogatásra vonatkozó jogszabályt, hogy kihagyta a kedvezményezettek köréből a három- vagy többgyermekes családokat, az egyedülálló szülők gyermekeit, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőket. A tárca szerint egyszerű nyomdahibáról van szó, ami semmilyen módon nem befolyásolja az idei tanévkezdést. Az iskolák ugyanis az őszi tankönyvrendeléseket már február-márciusban leadták, a módosítás pedig a 2005-2006-os tanévre vonatkozott, és a tárcánál már az ellenzéki figyelmeztetés előtt intézkedtek a hiba kijavításáról.

A tanévkezdés miatt jelentkező többletköltségeket - mint arról az OM közleményben látta indokoltnak tájékoztatást adni - nem csupán tankönyvvásárlási támogatás enyhíti, hanem az is, hogy augusztusban dupla családi pótlék jár az iskoláskorú gyermek után. A tankönyvek általános forgalmi adója (áfa) pedig 12 százalékról 5 százalékra csökkent. Az MDF oktatáspolitikai szakértői által közzétett számítások szerint azonban az áfa csökkenéséből semmit nem éreznek majd a családok: az esetleges megtakarítás teljes egészében eltűnik a mintegy 13 százalékos áremelkedés következtében. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. tervezett privatizációja miatt pedig hosszabb távon is az inflációt meghaladó mértékű emelkedésre számítanak az MDF oktatáspolitikusai, akik olyan jogszabály megalkotását is sürgetik, amely kimondaná: demográfiai okokra hivatkozva - minthogy ezek a tendenciák általában előre láthatóak - csak akkor lehet egy iskolát bezárni, ha azt az intézményfenntartó önkormányzat legalább két évvel korábban jelezte.

Összesített adatai egyelőre az OM-nek sincsenek arról, hogy pontosan hány iskolában csöngetnek be ezekben a napokban - vagyis hogy a nyári vakáció alatt hol mennyi iskolát vontak össze, illetve zártak be. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) adatai szerint tavaly 398 település 1120 közoktatási intézményét érintették az átszervezések, s ma Magyarországon több mint hétszáz olyan település van, ahol nincs sem óvoda, sem iskola. Varga László PSZ-elnök szerint azonban a fő baj nem is az, hogy csökkenő gyerekszám mellett csökken az iskolák száma, hanem az, hogy a szerkezetátalakítást - egyfajta lopakodó körzetesítést - nem a szakmai, hanem többnyire a finanszírozási szempontok határozzák meg. Újabb tömeges óvoda- és iskolabezárásokat eredményezhet, hogy a kormány az önkormányzatok finanszírozásának átalakításával akarja kierőszakolni a körzetesítést - fejtegette a napokban Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök egy pénz- és belügyminisztériumi közös előterjesztésre hivatkozva. Jauernik István, az MSZP országgyűlési képviselője szerint azonban az ellenzéki politikus egy azóta "felülírt" - a kabinet elé végül nem került - tervezettel riogatott, az új előterjesztésben pedig már nem szerepel sem a körzetesítés, sem az iskolák fenntartására szolgáló normatívák megfaragása. Tény ugyanakkor, hogy az önkormányzatok társulásait - így a közös iskolafenntartást - a jövőben kiegészítő támogatásokkal "jutalmaznák".

A tűzoltás jellegű beavatkozások sem mentesítik azonban a kabinetet attól, hogy viszonylag rövid időn belül átfogó, hosszú távú koncepciót dolgozzon ki a közoktatást több oldalról (demográfiai folyamatok, finanszírozás) feszítő problémák megoldására. Ezt az Országgyűlés még áprilisban - az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásával egyidejűleg - adta házi feladatba, szeptember 30-ai határidőt jelölve meg a javaslatok benyújtásának határidejeként (nem tudván persze, hogy a dátum valószínűleg egybeesik majd az új kormány várható hivatalba lépésével). A jelentés készítői több mint negyven eset feldolgozása után azt állapították meg, az elmúlt évek konfliktusai ellenére nem sokat változott a kép: az intézménybezárásokat, -átszervezéseket továbbra sem előzi meg széles körű társadalmi vita, és leggyakrabban az a - szűk önkormányzati vezetői körben megszülető - döntés áll a háttérben, hogy a fenntartó szabadulni akar a működtetéssel kapcsolatos anyagi terhektől. Ennek hatására viszont - egyfajta függetlenségi mozgalomként - egyre gyakrabban lehet találkozni azzal, hogy településrészek iskolájuk megtartása érdekében kezdeményezik a válást az "anyatelepüléstől". Ez volt a legfőbb motorja az - 1975-ben Salgótarjánhoz csatolt - somoskőújfaluiak júniusi tiltakozó akciójának is.

A felemás helyzetet tükrözi ugyanakkor, hogy miközben az általános iskolákban tanulók létszáma egyre csökken (lásd ábránkat), és a demográfiai hullám lassanként a középiskolákat és a felsőoktatási intézményeket is eléri, a pedagógusoké nem tart lépést ezzel a folyamattal (az általános iskolákban tavaly közel 2 ezerrel még nőtt is a tanári létszám). Magyarországon ma átlagosan alig több mint tíz diák jut egy tanárra (HVG, 2004. január 17.), míg ez a szám például Németországban 15, Nagy-Britanniában 17. Márpedig épp a magas pedagóguslétszám az egyik fő oka a közoktatás alacsony költséghatékonyságának: a költségek háromnegyedét ugyanis a bérek és azok járulékai teszik ki.

DOBSZAY JÁNOS

Társadalom

Tanévnaptár

Első tanítási nap: 2004. szeptember 1. (szerda)Őszi szünet: 2004. november 2-5.

Társadalom

Az első kínai

Bár az oktatás már szerdán, lapzártánk után megkezdődik, a tervek szerint szeptember 2-án, csütörtökön - Magyar Bálint...

Halálra gázolt egy nőt egy autós, majd ráfogta az ismerősére

Halálra gázolt egy nőt egy autós, majd ráfogta az ismerősére

150 millióba került három budapesti focimeccs rendőrségi biztosítása

150 millióba került három budapesti focimeccs rendőrségi biztosítása

Korszakokat összekötő kapcsolódásokat tár fel a Modem nagy fotókiállítása

Korszakokat összekötő kapcsolódásokat tár fel a Modem nagy fotókiállítása

A szenvedélybetegség egyik fontos okáról ritkán esik szó

A szenvedélybetegség egyik fontos okáról ritkán esik szó

Úgy húzott át a Volánbusz a piroson, hogy rossz nézni – videó

Úgy húzott át a Volánbusz a piroson, hogy rossz nézni – videó

Tízezrével hullanak el a madarak a klímaváltozás miatt

Tízezrével hullanak el a madarak a klímaváltozás miatt