Tetszett a cikk?

Az MDF visszatért kilencvenes évek elejei és közepi önmagához: újra elkezdődött a párt széthullása. Parlamenti frakciója gyakorlatilag már szét is szakadt, a "Fidesz-barát" Lakitelek-munkacsoportból többen - feltehetően átmeneti időre -a függetlenek között folytatják munkájukat.

Az Országgyűlés ügyrendi bizottságának hétfői döntése szerint Herényi Károly maradhat az MDF frakcióvezetője. A koalíciós képviselők többségi szavazatával a testület egyúttal jóváhagyta Herényinek azt a múlt heti, meglehetősen abszurd döntését is, amellyel a frakcióvezető a képviselőcsoport megkérdezése nélkül, egy személyben kizárt öt képviselőt a frakcióból.

Erre a lépésre - amelynek házszabályszerűségével kapcsolatban még az ügyrendi bizottság is komoly kétségeit fejezte ki - persze jó oka volt Herényinek: megszűnt támogatása a képviselőcsoporton belül, amely korábban bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene (HVG, 2004. szeptember 2.), majd múlt pénteken leváltotta posztjáról. Ez utóbbi azonban az ügyrendi bizottság döntésének fényében már jogszerűtlen s így érvénytelen volt, minthogy a leváltásról határozó frakcióülésen az előzőleg Herényi által kizárt képviselők is szavaztak.

A 22 tagú MDF-frakció többsége, 13 képviselő által alapított Lakitelek-munkacsoport lázadása így teljesen kudarcba fulladt: júniusi zászlóbontásukkor ugyanis az volt a céljuk, hogy biztos pozíciót teremtsenek maguknak a párton belül. Ez nem sikerült, sőt látványosan visszaszorultak (HVG, 2004. augusztus 21.). A szeptember végi országos gyűlésére készülő pártban ugyanis a nyár folyamán lezajlott jelölések és kampány végére annyira megerősödött a Dávid Ibolya pártelnök vezette csoport, hogy a 13 képviselő szinte magára maradt pártjában. Az augusztus 28-29-ei debreceni elnökjelölő választmányi ülésen nem is tudtak Dáviddal szemben másik jelöltet állítani, sőt még az elnökségi tagságra nomináltak közé sem került "lakiteleki".

A választmányi tagok nem mehettek hosszú szabadságra, mert egy héttel az elnökjelölő gyűlés után a múlt hét végén váratlanul ismét össze kellett ülniük: Dávid Ibolya így akarta demonstrálni, hogy a lázadó képviselőknek nincs hátországuk a pártban. Előzőleg ugyanis a lázadók közül öten (Balsai István, Font Sándor, Horváth Balázs, Kelemen András, Szászfalvi László) bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Herényi ellen, aki ezt frakcióvezetőként átvette, majd a következő frakcióülés napirendjére is tűzte. Pár nap múlva azonban meggondolta magát, kizárta az öt képviselőt, mire a frakció többsége őt váltotta le.

Ilyen előzmények után ült össze a választmány, amelynek azonban nincs beleszólása a frakció dolgaiba, nem zárhat ki onnan senkit, pusztán csak a frakcióvezető személyére tehet ajánlatot. A várakozásoknak megfelelően a választmány nagy többséggel támogatta Herényi döntését, s előírta azt is, hogy a még állva maradt nyolc képviselőtől a frakcióvezető kérjen hűségnyilatkozatot, különben őket is jobb kizárni a frakcióból (információink szerint e nyilatkozat szövegét viszont olyan általánosan fogalmazták meg, hogy azt a lázadó képviselők gond nélkül aláírhatják). A kialakult patthelyzetben mindkét oldal a parlament ügyrendi bizottságától várta a megoldást, ott azonban hétfőn egyértelműen politikai döntés született.

Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni - tartja a mondás, ám úgy látszik, ez a parlamenti képviselők esetében nem érvényes. Az ügyrendi bizottságban ugyanis kísértetiesen hasonló módon adott igazat a szocialista-szabaddemokrata koalíció Herényi Károlynak, mint ahogyan 2001-ben vezető kormánypártként a Fidesz a kisgazdák akkori frakcióvezetőjének, Szentgyörgyvölgyi Péternek. A mostani kormánypártok három évvel ezelőtt elítélték a Fidesz eljárását, ezúttal azonban - folytatva a rossz hagyományokat - az akkor történtek mintájára jártak el az MDF ügyében. A Herényi-féle döntés ugyanis ellentétes a házszabállyal, amely azt a fordulatot használja, hogy "a képviselőcsoport a tagját kizárhatja". Vagyis nem a frakcióvezetőhöz kötődik a kizárás joga, mint ahogy Herényi gyakorolta. Az ügyrendi bizottság mégis jóváhagyta döntését, mégpedig mindezt saját, 2001-es határozata alapján. Akkor ugyanis, amidőn a kisgazda frakció kizárta Torgyán Józsefet - aki ezt persze jogszerűtlennek minősítette -, az ügyrendi bizottság kimondta: a házelnöknek azt a döntést kell elfogadnia, amit a frakcióvezető bejelent. Azaz nem vizsgálhatja annak jogszerűségét, pusztán azt, hogy a bejelentés megfelelt-e a formai követelményeknek vagy sem. E szellemben döntöttek most is a képviselők.

A gond csak az, hogy míg a 2001-es ügyrendi módosítás első mondata szerint "a képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntésekről a képviselőcsoport vezetőjének a bejelentése az irányadó", a frakcióból való kizárás a házszabály szerint a képviselőcsoport hatáskörébe tartozik. Utóbbit azonban Herényi nem kérdezte meg, anélkül jelentette be az öt képviselő kizárását. Az MDF frakcióvezetője azonban arra hivatkozott, hogy nincs érvényes frakciószabályzat, ezért dönthetett egyedül is.

"Méltatlan a parlament tekintélyéhez" - értékelte saját munkájukat Csiha Judit, az ügyrendi bizottság szocialista elnöke, ám hozzátette, értelmezésük szerint nem határozhattak másként. A Dávidnak kedvező döntésnek persze a szocialisták nyilván megkérik majd az árát. A szabaddemokraták sajátos megoldást választottak: bár információink szerint Herényi egyszemélyi döntését jogszerűtlennek tartják, az ügyrendi bizottságban végül nem szavaztak, hanem megkértek helyettesítésre egy szocialista képviselőt, aki természetesen az SZDSZ nevében is igennel szavazott. A lázadó MDF-esek persze jogtalannak tartják a bizottsági döntést. "A parlamenti demokrácia mélypontja volt a tegnapi nap" - mondta a HVG kérdésére Balogh László, a Lakitelek-munkacsoport egyelőre a frakcióban hagyott tagja.

Információink szerint a frakcióban maradt nyolc lázadó képviselő nem foglalkozik a kilépés gondolatával, kérdés azonban, hogy az elmúlt hónapok vitái után hogyan dönt róluk a párt vezetése. Az alapprobléma ugyanis fennmaradt: a munkacsoport tagjai sokkal szorosabb együttműködést szeretnének a Fidesz-MPSZ-szel, nem pedig Dávid útját követni, aki középen, a két nagy párttól egyenlő távolságra határozta meg az MDF helyét. Ezzel Lezsákék szerint csak az a baj, hogy nem egyezik az MDF törzsszavazóinak preferenciájával, akik határozottan egy jobboldali szövetség mellett állnak. A pártvezetés szerint viszont a bizonytalanok, a két nagy pártból kiábrándulók szavazatait kellene összegyűjtenie az MDF-nek.

Az elmúlt napokban Herényi többször is sokat sejtetően a Fideszre célozgatott, mint amelyik az egész MDF-en belüli konfliktus mögött áll. Kétségtelen, lehet ilyen olvasata is a lázadásnak, elvégre nem ez lenne a Fidesz történetében az első, amikor ilyen eszközökkel próbálják meg elérni a jobboldal - általuk kívánatosnak vélt - összefogását, nevezetesen azt, hogy egyetlen nagy jobboldali párt álljon szemben a szocialista-szabaddemokrata "túloldallal". A Fideszben visszautasítják a vádakat, ám az is biztos, hogy ameddig egy, a választásokon önállóan induló MDF-nek esélye van a parlamenti küszöb átlépésére, Dávid pártja folyamatosan ki lesz téve a további szakadás veszélyének.

RIBA ISTVÁN

Társadalom

Ki enged a 48-ból?

A törvényhozás őszi ülésszakának fő kérdése valószínűleg nem az lesz, hogy a jogszabálytervezetek többsége miként megy...

Kutatók kimondták, hogy veszélyesebben vezetnek a férfi sofőrök, mint a nők, de sok még a kérdőjel

Kutatók kimondták, hogy veszélyesebben vezetnek a férfi sofőrök, mint a nők, de sok még a kérdőjel

Felcsuti Zsolt: A csődhullám már elindult, versenyt futunk az idővel

Felcsuti Zsolt: A csődhullám már elindult, versenyt futunk az idővel

Ha szeretné, az Örkény Színház egy tagja felhívja majd telefonon

Ha szeretné, az Örkény Színház egy tagja felhívja majd telefonon