Tetszett a cikk?

Lottófőnyereményhez hasonlítják a Fidesz-MPSZ-ben, hogy Gyurcsány Ferenc személyében olyan kihívója akadt Orbán Viktornak, aki több szálon is kötődik a múlt rendszerhez. Több jel utal azonban arra, hogy a jobboldalon komoly riválist látnak a "szocialisták Orbánjában".

Jobb nem is jöhetett volna Medgyessy után - hangoztatták többen is a Fidesz-MPSZ múlt heti kibővített elnökségi ülésén Siófokon. A zárt ajtók mögötti tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint egyöntetű vélekedés alakult ki, hogy az MSZP új miniszterelnök-jelöltje a választók többsége szemében ugyanazt a "szocialista embertípust" testesíti meg, mint a lemondott kormányfő: Gyurcsány Ferenc az átkosban szerzett kapcsolati tőke révén került a rendszerváltás - szűk réteget alkotó - nyertesei közé, s épp ezért a polgárok aligha fogadják majd el az ország hiteles vezetőjeként. A kormányfői poszton bekövetkező változás tehát fideszes értelmezésben csupán annyit jelent, hogy a pénz uralmát a még több pénz uralma váltja fel a "bankárkormányban".

Aligha hihető azonban, hogy a Fidesz-MPSZ-ben ilyen gyorsan leírták volna Gyurcsányt. Elég csupán néhány hónapot visszamenni az időben, hogy kiderüljön, egyáltalán nem tartják olyan kispályás játékosnak a kormányfőjelöltet, mint ahogy az a sajtóban többször idézett megnyilatkozásokból kitűnik. "A magyar politika fontos személyisége, aki hihetetlen szellemi élénkséggel vesz részt a vitákban (...) olyasvalaki, akivel a közeljövőben számolni kell" - nyilatkozta még az év elején Navracsics Tibor, a pártelnök kabinetfőnöke a HVG-nek (HVG, 2004. január 31.) Gyurcsányról, Orbán Viktor valószínűsíthető 2006-os szocialista kihívójáról. Szavai súlyát csak növeli, hogy a múlt héten éppen Navracsicsot bízta meg a Fidesz-MPSZ elnöksége azzal, hogy - az 1998-as kormányváltást megelőző időszak forgatókönyvéhez hasonlóan - az ő irányításával készüljön egy majdani kormányprogramot megalapozó politikai-gazdasági stratégiai koncepció.

Sokat elárul Gyurcsány fideszes megítéléséről az is, hogy a 2002-es választási vereségét követő hosszú hallgatás után a "szimbolikus politikus" szerepéből kilépő Orbán első sajtómegnyilatkozásai egyikét épp egy Gyurcsány-kijelentés ihlette. Miután az akkor még csak sportminiszterként - de egy újfajta baloldali politikai stílus formálójaként - fellépő Gyurcsány több nyilatkozatában is árnyékállam kiépítésével vádolta meg az ellenzéket, Orbán arra szólította fel, hagyjon fel a független intézmények vezetőinek gyengítésével. Az ellenzék vezetője arra is ügyelt, hogy - sok-sok parlamenti hiányzás után - 2003. október 6-án ott legyen az Országgyűlésben a Gyurcsány őszödi üdülővásárlásának körülményeit firtató ellenzéki interpellációról tartott szavazáson (a minisztert végül is Szili Katalin házelnök voksa mentette meg a leszavazástól).

Orbán mozgása is jól illusztrálja: a Fidesz-vezérkar már jó ideje pontosan érzékelte, hogy a politikailag újraaktivizálódó Gyurcsányban egyszer még komoly versenytársra lelhet a polgári oldal és személy szerint annak első számú vezetője. Felmérték, hogy a vezető kormánypárton belül ez idő tájt - Hiller István mellett - talán ő képes a legerőteljesebben megjeleníteni azt az érzelmeket is magában foglaló, viszonylag koherens baloldali politikát, amely valódi alternatívát jelenthet a választóknak az úgynevezett polgári programmal szemben.

A két politikus meglehetősen hasonló habitusa - magabiztossága, akarnoksága - is tovább élezte a mostanáig inkább csak a távolból folyó rivalizálást. Bár Gyurcsány politikailag egészen mást akar, mint Orbán, politikai stílusukban mégis annyi a rokon vonás, hogy a választó szinte önkéntelenül összeveti egyiket a másikkal. Gyurcsány - ellentétben Medgyessyvel - a politikai kommunikációban is asszóképes Orbánnal. Ő is nevén nevezi a dolgokat. Mint kongresszusi kortesbeszédében fogalmazott: nem az embereket kell megtanítani "MSZP-ül" beszélni, hanem az emberek nyelvén kell megszólalni. Ugyanakkor mindketten teljesítmény-központúak: csak azt tekintik eredménynek, ami mérhető, megfogható. "Nem azt fogom elmondani, ha már van valamiről három gondolatom, hanem azt, hogy miről döntöttünk" - mondta jelöltté választása után Gyurcsány, aki ebben is jóval közelebb áll Orbán kormányfői attitűdjéhez, mint Medgyessyéhez, akinek a regnálása alatt általában "eldőltek" a dolgok, ahelyett, hogy a döntések "megszülettek" volna.

Nyílt sisakos küzdelmükre azonban egyelőre várni kell. Az előrehozott választások lehetőségével továbbra sem számolnak a Fidesz-MPSZ vezetői. A polgári körök székháza augusztus 22-én tartott avatóünnepségén Orbán egyenesen úgy fogalmazott: nem szabad bedőlni annak a véleménynek, hogy itt van a történelmi pillanat. A Fidesz-elnök abból a feltevésből indul ki, hogy az idő nekik dolgozik, s jobb egy 2006-os - vagy azt röviddel megelőző - választás, mint egy elsietett megméretés. Prognózisa szerint Gyurcsányt a szocialisták túl korán húzták elő a kalapból, s még ha szereplése átmenetileg javíthat is pártja népszerűségén, "fénye" már néhány hónapos kormányzás után minden bizonnyal erőteljesen megkopik. A korai elhasználódás lehetőségét vetíti előre, hogy az új kormány aligha tud majd kilépni elődje árnyékából. A gazdaság fundamentumai - amelyekkel kapcsolatban Orbán nem győzi hangsúlyozni, hogy válság van, hiszen nem lehet jó az a gazdaság, ahol rosszul élnek az emberek - arra például semmiképp nem adnak lehetőséget, hogy az előreláthatóan már a Gyurcsány-kormány által jegyzett jövő évi, illetve az azt követő költségvetés "szerethető" büdzsé legyen. A miniszterelnök-jelölttel szemben megmutatkozó felfokozott várakozások így könnyen elégedetlenségbe csaphatnak át - vélik a Fidesz-MPSZ elemzői, akik azzal számolnak, hogy az MSZP-n belül kiújuló csatározások idővel házon belül is kikezdhetik Gyurcsány pozícióit.

A Fidesz-MPSZ stratégái e "törvényszerűségekből" kiindulva nem ajánlják, hogy a párt - a közvélemény pillanatnyi hangulatától befolyásoltatva - egyfajta Orbán-Gyurcsány dichotómiára építse fel a közeljövő politikáját; amire persze amúgy is csekély hajlandóság mutatkozik a felső vezetésben. Valójában tehát csak a felszínt jelentik azok a nyilatkozatok, amelyekben a Fidesz-MPSZ különböző rendű, rangú vezetői a kormányfőjelöltet "kóstolgatják" (melegen tartva például a múltjával kapcsolatos ellenvetéseket, s óva intve őt attól, hogy eltérjen attól a programtól, amire a választók 2002-ben felhatalmazást adtak az MSZP-nek). Az ellenzéki program készítői eközben a háttérben intenzíven keresik a réseket a falakon: a kormányzásban 1998 és 2002 között részt vett szakpolitikusokkal készített mélyinterjúk segítségével igyekeznek feltérképezni az egyes tárcáknál és szakterületeken jelentkező problémákat, majd kidolgozni az azokra adható "polgári megoldásokat".

A személyi kérdések - például hogy ki kaphat szerepet a Fidesz-MPSZ reménybeli új kormányzati csapatában - lényegében e felkészülési programban felmutatott érdemek alapján dőlnek majd el. Ez az ösztönzőrendszer hivatott garantálni, hogy a versenyzők - a tagozatok és a választókerületek vezetői - a következő hetekben, hónapokban se lankadjanak, még ha a jutalom egyelőre olyan vállveregetésben nyilvánul is csak meg, mint amilyet a budapesti fideszes vezetés kapott a minap Orbántól. A pártelnök a budapesti választmány ülésén - egyebek mellett a Demszky Gábor főpolgármester népszerűségét kikezdő ügyek feltárásában és ébren tartásában szerepet játszó fideszesek közreműködésére utalva - kijelentette: végre úgy érzi, a fővárosban is valódi ellenzék dolgozik.

DOBSZAY JÁNOS

Ismét használható a bajánsenyei és a kétvölgyi határátkelő

Ismét használható a bajánsenyei és a kétvölgyi határátkelő

Tizenhárom EU-ország kéri a magyar felhatalmazási törvény vizsgálatát

Tizenhárom EU-ország kéri a magyar felhatalmazási törvény vizsgálatát

Kutatók szerint legalább 20 millió embernek a társas távolságtartás menti meg az életét

Kutatók szerint legalább 20 millió embernek a társas távolságtartás menti meg az életét