Tetszett a cikk?

A Magyar Jövő nyilas csoport vezetőjének közösség elleni izgatás gyanúja miatti előzetes letartóztatását javasolják a rendőrök, azt viszont továbbra sem lehet tudni, felvonulnak-e a szálasisták október 15-én. Közben a parlamenti pártok egymást vádolják a kialakult helyzet miatt.

A jogalkalmazókat és a jogalkotókat egyaránt próbára teszi a Szálasi Ferenc egykori nyilas vezért istenítő Bácsfi Diána és vagy tucatnyi híve. A régészeti, filozófiai tanulmányokat folytatott, 26 éves nő (lásd Jobbnál jobb című írásunkat) szokatlan nyíltsággal vállalta fel a nyilas eszmerendszert, használta az egykori Szálasi-mozgalom jelképeit. Fellépésük - mint a hétfői parlamenti üléskezdet is bizonyítja - felkavarta a közéletet, s a politikusokat is megszólalásra kényszerítette. Ötletekben nincs is hiány: törvénymódosítástól a rendőrség határozottabb fellépéséig, négypárti találkozótól antifasiszta tüntetés megszervezéséig szinte mindent bedobtak a Bácsfi vezette Magyar Jövő csoport megfékezésére.

A reakciókat a kis nyilas csoportosulás - amely legutóbbi, nyilvánosság előtt tartott budapesti rendezvényére nyolc hívet tudott felsorakoztatni - két akciója váltotta ki. Augusztusban teleaggatták plakátjaikkal a Nagykörutat, s ezen alig módosítva használták a büntető törvénykönyv (Btk.) által tiltott önkényuralmi jelképet, a nyilaskeresztet. Ezután nem sokkal a nem bejegyzett szervezetként működő csoport tagjai bejelentették, október 15-én - a Szálasi-puccs 60. évfordulóján - megemlékezést kívánnak tartani az Andrássy út 60., az egykori nyilas Hűség Háza előtt (amelyben ma a Terror Háza található). A rendőrség mindkét esetben bizonytalankodott, nem tudták egyértelműen értelmezni ugyanis sem a Btk., sem a gyülekezési törvény paragrafusait.

Az önkényuralmi jelképekkel kapcsolatban némi tétovázás után az V. kerületi rendőrkapitányság elrendelte a nyomozást, amit szinte azonnal magához vont a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A rendőrök eleinte azon tépelődtek: történt-e egyáltalán bűncselekmény, hiszen a Btk. által tiltott nyilaskeresztet átalakítva használták Bácsfiék a plakátjukon. A BRFK rendőrei először maguk próbáltak meg eligazodni a jogszabályban, s Tóth Gábor a budapesti főkapitány bűnügyi helyettese szerint úgy találták, a Btk. tételesen felsorolja a tiltott önkényuralmi jelképeket, vagyis - vezette le sokakat irritálóan - nem tiltja az ahhoz hasonló szimbolika használatát. "Kifejezetten tilos az analógiai értelmezés, azaz tilos kiterjesztően, illetve megszorítóan értelmezni egy jogszabályt" - indokolta álláspontját Tóth egy szeptember elejei tévéműsorban. Mint hozzátette: ha elfogadják, hogy a tiltott önkényuralmi jelképekhez hasonlóak használata is büntetendő, akkor kérdés, mi az a hasonlóság, ami már elég a tiltott jelképnek minősítéshez, s mi az, ami még nem. A rendőrtiszt egyebek mellett több ügyészségi állásfoglalásra alapozta véleményét, melyek szerint a Btk.-t nem lehet kiterjesztően értelmezni. A biztonság kedvéért azonban a rendőrök most is kérték a vádhatóság állásfoglalását, s ennek nyomán Tóth értelmezési problémái végre megoldódtak.

Az ügyészek ugyanis váratlanul kiterjesztően értelmezték a Btk. e paragrafusát. Azzal érveltek, hogy a jogalkotó szándéka feltehetőleg az volt, hogy azokat a jelképeket tiltsák, amelyek az emberek egyes csoportjában rossz érzéseket váltanak ki, márpedig a "hasonló jelkép" is ugyanazokat az érzéseket válthatja ki, mint az eredeti. Ez a fordulatot jelentő érvelés kísértetiesen hasonlít Bárándy Péter igazságügy-miniszternek a napokban többször kifejtett véleményére, mely szerint "ameddig egy megjelenítés a jelkép mögötti eszmeiség felhívására alkalmas", addig a megváltoztatott nyilas- vagy horogkeresztet eredetinek kell tekinteni.

Az új ügyészi állásfoglalás adta lendületben a rendőrség gyorsított eljárásban tervezte bíróság elé állítani a körúti plakátragasztásban gyanúsított három személyt, köztük Bácsfit, s ezt a vádhatóság is támogatta. Az eredetileg kifejezetten az egyszerű megítélésű esetekre kitalált gyorsított eljárás bevetése mindenesetre meglepőnek tűnik annak fényében, hogy a bíróságnak komoly jogi dilemmára kellene választ találnia, nevezetesen: vonatkozik-e a jogszabály a tiltott jelképhez hasonlóakra? A hétfői tárgyalást végül nem lehetett megtartani, mert az egyik gyanúsított nem jelent meg, s ezzel megakadályozta az ítélethozatalt. A bíróság gyors döntése egy, a tiltotthoz hasonló jelkép ügyében egyébként azért is figyelemre méltó lett volna, mert az ugyanabban a Btk.-tényállásban szereplő vörös csillag esetével Vajnai Attila munkáspárti alelnök perében nem tudtak mit kezdeni, s a luxembourgi európai bíróságtól várják a döntést (HVG, 2004. július 3.).

A rendőrség feje amiatt is fáj, most akkor miként próbálja megakadályozni az újnyilasok október 15-ei felvonulását. Végül sajnálkozva bár, de közölték, tudomásul kell venni a tüntetést: a gyülekezési törvény nem teszi lehetővé a betiltást. (Az ugyanis nem zavarná az államhatalmi szervek vagy a bíróságok működését, s a közlekedést más útvonalon lehetne biztosítani, "tüntetési engedélyt" pedig magánszemély is kérhet.) Ugyanakkor egyes szakértők szerint jól összehangolt rendőri és titkosszolgálati munkával - például a csoport bomlasztása révén - nem jelenthetett volna gondot az akció megelőzése.

Ami a probléma politikai kezelését illeti, a szocialisták máshol keresnék a megoldást. Első reakciójuk a gyülekezési törvény szigorításának ötlete volt, sőt Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes további jogszabály-módosítások szükségességét is felvetette. Javaslataik megtárgyalására négypárti értekezletet hívtak össze (időpontot lapzártánkig nem tűztek ki), egyelőre azonban csak az MDF jelezte, hogy támogatná a kétharmados gyülekezési szabályok szigorítását. A szabaddemokraták és a Fidesz-MPSZ egy korábbi hasonló krízishelyzetben, a Vér és Becsület csoport fellépése kapcsán (HVG, 2003. február 8.) már kifejtették: nem szigorításpártiak, s nem nyújtanak támogatást a gyülekezési jog szabadságának korlátozásához. Lapzártánkkor nem tudni, hogy az új helyzetben megváltoztatták-e a véleményüket. Az alkotmányjogászok, köztük Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke, egyébként általában a módosítás ellen vannak, megelőzendő, hogy a rendőrség politikai alapon mérlegelve válogathasson, kiket enged tüntetni, és kiket nem.

Ezzel nem zárult le a jogi problémák sora. Sokan - köztük az igazságügy-miniszter - azt is latolgatták, mely büntetőjogi tényállás alapján lehetne elítéltetni Bácsfit és társait. Bárándy a közösség elleni izgatást máris "kilőtte", mondván, azzal semmit nem lehet kezdeni azután, hogy az Alkotmánybíróság visszadobta az igazságügyi tárca által ez ügyben kidolgozott és a parlamenten végigvitt törvénymódosítást. Ez a társaság csak akkor lenne felelősségre vonható állam elleni bűncselekmény miatt, ha mondjuk oly óvatlan, hogy rajtakapható egy, a jelenlegi politikai berendezkedést erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel történő megdöntésére törekvő szervezet létrehozásán - villantott fel egy lehetőséget Bárándy miniszter egy múlt heti interjúban.

Másnap Bácsfiék elkövették ezt az óvatlanságot. Soproni gyűlésükön az újságírók előtt éppen a hatalom erőszakos megragadásáról beszéltek, s a fotósok kedvéért feltették a nyilaskeresztet is ingükre. A helyi rendőrség az újságcikkek alapján akcióba lépett, ám egyelőre valamely állam elleni bűncselekmény (például az alkotmányos rend elleni szervezkedés vagy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása) gyanúja helyett az önkényuralmi jelképek használata miatt indítottak eljárást, s lapzártakor még vizsgálják, megáll-e a közösség elleni izgatás gyanúja is. A párhuzamosan dolgozó fővárosi rendőrök azonban a múlt vasárnap az általuk őrizetbe vett Bácsfival szemben már megfogalmazták ez utóbbit, vádemelési javaslatukat kedden megküldték az ügyészségnek, s javasolták is előzetes letartóztatását.

A pártok közben egyre hevesebben mutogatnak egymásra: a nyilas tüntetés elleni közös fellépés reményéből e hét elejére kölcsönös vádaskodás lett. A Fidesz-MPSZ számon kérte a koalíción a keményebb, akár rendőrségi fellépést is, míg a kormánypártiak a szélsőjobboldallal való kokettálással vádolták a legnagyobb ellenzéki pártot. Ez a vita a négypárti találkozón nyilvánvalóan folytatódni fog, s így szinte remény sem maradt arra, hogy a parlamenti erők közösen tiltakozzanak a nyilas eszmék nyílt terjesztése ellen.

RIBA ISTVÁN

Társadalom

Jobbnál jobb

A szélsőjobboldali vezérek sorában üstökösként tűnt fel idén nyáron Bácsfi Diána, a Magyar Jövő csoport vezetője.

A Fidesz-kétharmad elfogadta a felhatalmazási törvényt

A Fidesz-kétharmad elfogadta a felhatalmazási törvényt

Reszket-e még a sötétben bujkáló rémhírterjesztő? Visszapillantás a felhatalmazási törvény ürügyén

Reszket-e még a sötétben bujkáló rémhírterjesztő? Visszapillantás a felhatalmazási törvény ürügyén

Először volt hőhullám az Antarktiszon

Először volt hőhullám az Antarktiszon