Tetszett a cikk?

Szili Katalin visszalépése után sokan lefutottnak mondják az MSZP elnöki tisztéért folyó küzdelmet. De akár a most legesélyesebbnek vélt Hiller István lesz a befutó, akár más, az MSZP negyedikelnökének gyökeres változásokat kell másfél év alatt levezényelnie, hogy a párt asszóképes maradjon a 2006-as választási küzdelmekben.

"Kedvelem ezt a négy pasit!" - mondta az MSZP többi elnökaspiránsára célozva Lamperth Mónika múlt pénteken a jelöltek roadshow-jának második állomásán. Bár a Thália Színházban megtartott kampányrendezvényen az MSZP immáron egyedüli női pártelnökjelöltje teljesen azonos feltételek mellett fejthette ki programját, mint férfi társai (Hiller István, Jánosi György, Szekeres Imre és Toller László), aligha lehetett szó esélyegyenlőségről. Különösen azok után, hogy a jelölteket bemutató narrátor közléséből kiderült: Lamperthben nem csupán a belügyminisztert, hanem egy tavalyi sodrófahajító verseny győztesét is tisztelhetik az egybegyűltek.

Jóval kiegyenlítettebb is lehetett volna persze az MSZP (Nyers Rezső, Horn Gyula és Kovács László után) negyedik elnökségéért folyó versenyben a nemek küzdelme, ha a kampány előtti utolsó pillanatban nem lép vissza a megméretéstől Szili Katalin házelnök, a párt jelenlegi elnökhelyettese. Sokáig úgy tűnt ugyanis, hogy az általa, illetve a Hiller által jegyzett elnöki programok csatájában dől majd el, milyen irányba indul el az MSZP az októberi tisztújító kongresszus után. A többi jelöltnek ugyanis - bár készítettek ők is "pályázatot" - nincs az övékéhez mérhető pártbeli támogatói bázisa (HVG, 2004. szeptember 4.). Szili azonban a múlt szerdán - éppoly váratlanul, mint augusztus 24-én, amikor a legnagyobb rumli közepette bejelentette, hogy versenybe száll az elnökségért - közölte, mégsem jelölteti magát. Így aztán már nem is vett részt a másnap startoló elnökjelölő kampány első állomáshelyén, Nyíregyháza-Sóstón. Visszalépését lényegében ugyanazzal indokolta, mint két héttel korábban az elindulását: az ország érdekében, a kormányzás biztonsága, illetve a kabinet és az MSZP közötti együttműködés javítása miatt döntött úgy, ahogy. Ekkor emígy, most pedig úgy érezte, az Országgyűlés elnökeként teheti a legtöbbet mindezekért.

A valódi ok persze alighanem jóval profánabb. Az MSZP kormányfőjelölő kongresszusán Gyurcsány Ferenccel szemben Kiss Péter kormányfővé választása mellett kampányoló Szili a jelek szerint pontosan felmérte, hogy a Medgyessy lemondása óta egyfajta csodavárás lázában égő MSZP-ben ezúttal nem neki, hanem az általa javasoltnál sokkal radikálisabb változásokat sürgető Hillernek áll inkább a zászló. "Nő vagyok, van egy nagy kötényem, és az a feladatom, hogy eltakarjam vele a tányércsörömpölést és a családi problémákat" - mondta még a 2002-es választások előtt az MSZP-n belüli konfliktusokra utalva Szili. S bár az utóbbi időben már ő sem riadt vissza a párt és egyes vezetői nyilvános bírálatától - elhíresült tavalyi nyilatkozatában például a párt "nómenklatúrájától" való szabadulást sürgette (HVG, 2003. szeptember 13.) -, politikai stílusát ma is meghatározza az az alapvetően konfliktuskerülő, a felek békítésére törekvő habitus, amiből kiindulva az MSZP-ben ma többen is úgy gondolják: lehet Szili jó házelnök, de pártelnöknek nem lenne jó.

Így érezték ezt az MSZP Mozaik csoportjába tömörült fiatal politikusok is, akik a múlt héten nyíltan is Szili tudomására hozták, hogy bár szeretik őt, sokkal közelebb áll hozzájuk Hiller és programja, ezért utóbbit támogatják majd az októberi tisztújításon. Az idén tavasszal megalakult Mozaik csoport (a klubszerűen működő társaság alapítói között van Mesterházi Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára, Nagy Nóra és Újhelyi István országgyűlési képviselők, Oláh Lajos Hajdú-Bihar megyei MSZP-elnök, valamint Botka László szegedi polgármester) egymagában persze korántsem rendelkezik a királycsinálás képességével. Az informális pártalakulatba tömörült, zömmel harcias fiatal szocialista politikusoknak azonban már ma is van annyi befolyásuk, hogy megkerülésükkel nemigen lehet elnyerni az elnöki posztot. Más kérdés, hogy elképzeléseik - finoman szólva is - kialakulatlannak tűnnek. Nagy Nóra például a HVG-nek fél évvel ezelőtt adott nyilatkozatában még teljes mellszélességgel kiállt az abszurd közjogi javaslataival akkoriban a politikai közéletet alaposan felborzoló Medgyessy, illetve az arra rábólintó Kovács-féle pártvezetés mellett, miközben Gyurcsányról és Hillerről még meglehetősen tartózkodóan nyilatkozott (HVG, 2004. március 20.). Hogy Szili körül az utóbbi napokban elfogyott a levegő, abból is érzékelhető, hogy amíg például a párt Baloldali Tömörülésének szombati tanácskozásán a platform tagjai egyöntetűen színvonalas, tárgyalásra alkalmas anyagnak ítélték a párt Hiller és csapata által kidolgozott - Az új magyar szociáldemokráciáról munkacímet viselő - programtervezetét, a Szili, illetve Lamperth nevével fémjelzett alapszabály-módosítási javaslatot bátortalannak, gátlásosnak, "a jelenlegi pártelit védekező álláspontját tükröző"-nek minősítették.

Azt, hogy láthatóan a Gyurcsány által is támogatott Hiller az októberi versenyfutás nagy esélyese, a még versenyben lévő elnökjelöltek is pontosan érzékelik. Jánosi meg is osztotta ezzel kapcsolatos kételyeit a nyíregyházi kampánygyűlés hallgatóságával. Mint mondta, tudatában van annak, hogy már a választás előtt sokaknak ott lapul a zsebében az a cédula, amelyen a leendő elnök neve szerepel. Ugyanakkor sem Jánosi, sem a többiek nemigen tudták érdemben megkülönböztetni programjukat Hillerétől: írásaikból inkább csak a hangsúlybeli különbségek olvashatók ki. Lamperth egyik kulcsszava a lét-, a jog- és a közbiztonság, Tolleré az öntevékenység, önbizalom, Jánosié a szolidaritás, Szekeresé - akinek a szereplésével kapcsolatban óhatatlanul feltámad az érzés: bejelentkezett valami nagyra, hogy valami apró jusson majd neki - a felzárkóztatás. Hiller programjának középpontjában a modernizáció, a szociáldemokrata fordulat áll, amihez "az ész mellett a szíveket is meg kell nyerni".

A kultuszminiszter - aki megválasztása esetén főállású pártelnök lenne, szemben például Tollerral, aki meg akar maradni polgármesternek is - ezeken kívül még "szerethető" pártban is gondolkodik, amelyik kommunikációjában és szimbólumaiban is alkalmazkodni tud az MSZP 15 évvel ezelőtti megalapítása óta alaposan megváltozott politikai környezethez (e cél érdekében még a rossz emlékű Köztársaság téri székházat is "leváltaná"). Programjában és programbeszédeiben Hiller olyan, az érzelmi azonosulás lehetőségét kínáló, a párthoz kapcsolódó civil szervezetekkel kibővített, mozgalomszerű - ahogy ő mondja, hálózatos - párt képét vázolta fel, amelyhez hasonlót Orbán Viktor épített ki a politikai túlvégen. Az a megkülönböztető jegy ugyanis, amiről Hiller ezzel kapcsolatban beszél - nevezetesen, hogy a szocialisták "az ország érdekében" erősítenék hátországukat, szemben a csápjait a polgári körökkel mélyen a civil szférába kiterjesztő Fidesz-MPSZ-szel, amelyik csakis önös érdekből, a választás sikere érdekében tette ezt -, egyelőre inkább csak szónoki díszítménynek látszik.

A Fidesz-MPSZ retorikai és szervezeti kihívásaira adandó hilleri válasz sikerét ugyanakkor még éppúgy befolyásolhatják a legesélyesebbnek tűnő elnökjelölt személyes adottságai - Hillert egy jó eszű politikusnak, de nem kifejezetten magával ragadó szónoknak tartják a pártjában -, mint olyan külső körülmények, hogy mennyire lesz majd gördülékeny Gyurcsány Ferenc küszöbönálló miniszterelnökké választása. Ha ugyanis mégsem lenne olyan olajozott a parlamenti szavazás, mint azt a koalíciós pártok vezetői már napok óta előre jelzik, egy kisebb megingás is alkalmat adhat a kritikus hangok újbóli fölerősödéséhez.

Ebben az esetben pedig - Szili kiesésével, amolyan nevető harmadikként - a jelenlegi erőviszonyok alapján akár még Toller vagy Jánosi is befutó lehet, de legalábbis gyengítheti a Gyurcsány embereként elkönyvelt Hiller pártelnöki esélyeit.

DOBSZAY JÁNOS

Egymilliárd dollárt adnak a koronavírus elleni oltóanyagra

Egymilliárd dollárt adnak a koronavírus elleni oltóanyagra

Kijött a közlönyben: meghosszabbította a kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseket

Kijött a közlönyben: meghosszabbította a kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseket

Látványos, mennyivel tisztább lett a levegő Európában a járvány miatt

Látványos, mennyivel tisztább lett a levegő Európában a járvány miatt