Tetszett a cikk?

Nem ügyészségi monopólium az államnak vagyoni hátrányt okozó bűncselekmények gyanúsítottjaival szemben fellépni - mondta ki hétfőn a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa. A Polt Péter legfőbb ügyész vereségét jelentő döntés azonban nem érinti a korábbanelakadt pótmagánvádas ügyek sorsát.

"A hatósági tétlenség vagy tárgyszerűtlen eljárás talán legfontosabb korrekciós eszköze a törvényben a pótmagánvád intézménye" - áll a tavaly július elsején hatályba lépett, a büntetőeljárást módosító törvény miniszteri indoklásában. Az igazságszolgáltatás kritikájaként is felfogható mondat jórészt a rendőrségnek és ügyészségnek szólt, megadva legalább az elméleti esélyt arra, hogy a hivatásos bűnüldözők által reménytelennek tartott esetekben is bíróság elé vihessék ügyüket a sértettek, s oda citálhassák az általuk feltételezett elkövetőt, mégiscsak elérve a vádhatóság által "futni hagyott" személy megbüntetését. Ugyanakkor nyomós szakmai ellenérvek is elhangzottak az éppen fél évszázada, 1954-ben formálisan is megszüntetett pótmagánvád felélesztésével szemben, mondván, fölöslegesen fogja terhelni a bíróságokat a pénzért mindenre kapható ügyvédekkel megtámogatott, megszállott laikusok pereskedési kedve.

Annál nagyobb szakmai meglepetést keltett, hogy a pótmagánvád lehetőségére elsősorban nem a sértett kisemberek, hanem politikusok figyeltek fel. Főként Keller László közpénzügyi államtitkár, aki például a Millenáris Kht. vagy az Országimázs Központ ügyében az ügyészi nyomozásmegszüntetéseket próbálta ennek révén megkontrázni. Ezek után nem volt meglepetés, hogy a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség (LÜ) jogegységi döntést kért arról, elfogadható-e az állami vagyon védelmében a vádhatóság nemje után bármely állami tisztségviselő pótmagánvádja.

Annál váratlanabb volt az, hogy - bár május 5-ére már ki is volt tűzve a határozathirdetés időpontja - az indítványozó Polt meggondolta magát, és visszalépett, ezáltal lehetetlenné is tette a határozathozatalt (HVG, 2004. május 15.). A hivatalos ügyészségi indoklás akkor úgy szólt: nincs még elegendő jogeset, hiányzik az a törvényszéki gyakorlat, ami az eljárás egységesítését, a jogegységi döntést igényelné. Csakhogy akkor már sejteni lehetett, hogy ennél többről van szó: az öttagú jogegységi tanács döntés-előkészítő ülésein hivatalból részt vesz az LÜ képviselője is, aki tehát már előre tudhatta, Polt számára kínos verdikt készül.

Így is történt. A hétfői határozathirdetés Polt teljes, a szóbeli indoklás alapján helyenként kioktatással nyomatékosított vereségét jelentette. Az ügyészségi visszalépés ugyanis csak átmenetileg akasztotta meg az eljárást, Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság (LB) büntetőkollégiumának vezetője, egyben az LB elnökhelyettesi posztjának egyik várományosa ugyanis saját jogon kezdeményezte jogegységi döntés meghozatalát a pótmagánvádról. Ez az ügyészségi indítványtól alig különbözött. A vádhatóság a "joggyakorlat egységesítése", míg a kollégiumvezető a "joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében" kérte a döntést, de a hamarosan visszavonuló Rabóczki Ede LB-elnökhelyettes vezette jogegységi tanács nagyjából ugyanazokról a kérdésekről döntött, vagyis arról, az állami vagyon veszélyeztetésével vagy sérelmével járó esetekben van-e mód pótmagánvád beterjesztésére, s ha igen, ki jogosult erre. A bírói hatalom válasza a szomszéd tavaszi visszalépéses fricskájára - a mostani jogegységi tanácsban részt nem vett Lomnici Zoltán LB-elnöknek az irodáját Polt Péterétől mindössze egy fal választja el - teljes volt, többször is elhangzott az indoklásban, hogy az LÜ jogértelmezése téves.

Egyrészt azért, mert az ügyészség úgy vélte, az államot mint bűncselekmény sértettjét jogaiban korlátozni lehetne más, a pótmagánvádra jogosult sértettekkel szemben, és tévedés volt a bírák szerint az is, hogy a pótmagánvád megengedhetősége szempontjából különbséget kellene tenni aközött, hogy az államot mint a közhatalom gyakorlóját vagy mint tulajdonost éri-e sérelem.

Az LÜ a két világháború közti kúriai döntésekre hivatkozott. Való igaz, hogy 1922-ben, majd 1937-ben a Magyar Királyi Kúria kimondta, az állam fiskális érdekeit sértő bűncselekmények esetében kizárt a pótmagánvád, ilyenkor csakis a közvádló járhat el. Csakhogy ezt a jogtörténeti hivatkozást éppen az Alkotmánybíróságnak (AB) a legfőbb ügyész helyzetét nemcsak a kormánnyal, de az Országgyűléssel szemben is megerősítő döntését (HVG, 2004. február 21.) felidézve "lőtte ki" a jogegységi tanács. A kúriai időkhöz képest ugyanis megváltozott az alkotmányos helyzet, akkor a vádhatóság a kormánynak alárendelve, a végrehajtó hatalom által utasíthatóan működött, míg a mostani ügyészség formálisan nem minősül ugyan önálló hatalmi ágnak, de gyakorlatilag teljes közjogi függetlenséget élvez. Márpedig a pótmagánvád a szóbeli indoklás szerint "szűkítette az ellenőrizhetetlen hatalom működési körét". Nincs jelentősége annak sem - tették hozzá az LB-n -, hogy valaki például adócsalást követ el, és így az APEH mint a közhatalom gyakorlója áll szemben vele, vagy éppenséggel egyszerűen ellop egy számítógépet az adóhivataltól; mindkét esetben felléphet pótmagánvádló is.

Noha érdemben értékelni csak a jogegységi döntés írott változatának megismerése után lehet a verdiktet - a szövegezéssel a nem hivatalos ígéretek szerint mintegy két hét alatt végeznek -, a döntés bizonyos korlátai már ma is nyilvánvalóak. Egyrészt már Rabóczki is hangsúlyozta, hogy a tanács egyáltalán nem vizsgálta azon ügyeket, amelyekben a sérelem az államnak nem a vagyoni (hanem mondjuk államtitokkal kapcsolatos) érdekeit éri, másrészt a döntésnek semmiféle visszaható hatálya nincsen, azokat az eljárásokat tehát, amelyekben a törvényes harmincnapos határidőn belül nem indítványozták a pótmagánvádat, vagy már elévültek a bűncselekmények, nem érintheti az LB-döntés. A határozathirdetés másnapján mindenesetre bejelentették: a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalásra alkalmasnak találta Keller pótmagánvádját a Fideszhez közeli cégnek elkönyvelt, az államnak is dolgozó Happy End Kft. 1999-2002-es tevékenysége kapcsán.

FAHIDI GERGELY

Társadalom

Bírói lobbiszabályzat

Helyi ügyekben tárgyalhatnak a megyei bíróságok elnökei közéleti személyiségekkel, politikusokkal, de a bírósági...

Romániában most derült ki, hogy már 69-en haltak meg a járványban

Romániában most derült ki, hogy már 69-en haltak meg a járványban

Visszavágott Novák Katalin az Orbánt kritizáló amerikai szenátornak

Visszavágott Novák Katalin az Orbánt kritizáló amerikai szenátornak

Az önkormányzati korrupció miatt aggódik Állami Számvevőszék

Az önkormányzati korrupció miatt aggódik Állami Számvevőszék