Tetszett a cikk?

A magyar kriminalisztikatörténet legbrutálisabb bankrablásának tárgyalása kezdődik a jövő héten, ám ebben az eljárásban aligha derül fény arra, ki mészárolt le nyolc embert az Erste Bank móri fiókjában 2002-ben.

A vádirat nem tudja megnevezni, ténylegesen ki végzett az Erste Bankban lévő nyolc emberrel - e szavakkal minősítette maga az akkori fővárosi főügyész, Sódor István közel két év nyomozás eredményét a móri mészárlás (HVG, 2002. május 18.) ügyében. Az elsőrendű vádlott Kaiser Ede terhére azt rója az ügyészség, hogy őrizte a tetthelyet, míg Hajdú Lászlót azzal vádolják, hogy beszerezte, majd a bűntett után eltüntette a támadáshoz használt fegyvereket. A móri bankrablás egyébként csak egyetlen pont a Kaiserék terhére rótt cselekmények - pénzintézetek, pénzszállítók kirablása - sorában, s az is kétséges, e felpuhított vádlajstrom csupán közvetett bizonyítékai meggyőzik-e majd a bíróságot. Ugyanakkor valószínű, hogy a többi ügy miatt a móri szál bizonyításának kudarca esetén is hosszú évekre börtönbe kerülhet a Kaiser-Hajdú páros.

Két és fél hónapig tartó latolgatás után döntött úgy a májusi vádemeléskor (HVG, 2004. május 26.) a nyomozást egyébként végig szigorúan felügyelő ügyészség, hogy az addig első számú gyanúsítottnak tekintett Hajdú László mindössze a fegyverek eltüntetésében segédkezett, így lett a nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölésben tettes helyett bűnsegéd. Holott korábban soha ennyi rendőr soha ilyen intenzíven nem kutatott bűnözők után, mint a móri mészárosokat kutatók. Kezdetben napokig az ország majd összes rendőre őket kereste, majd egy speciális nyomozócsoportot is létrehoztak az ügy felderítésére. A vádemeléskor azonban kiderült az is, hogy kiemelt nyomozás során a rendőrök soha nem követtek el ennyi, utóbb végzetesnek bizonyult hibát. Az elsőt rögtön a helyszíneléskor: egy rendőr és egy mentős DNS-mintáját rögzítették a tetthelyen, majd ezt vetették össze a móri ügy későbbi gyanúsítottai mintáival. A következő baklövés másfél órával a bűncselekmény után történt: akkor már mint "a rablással összefüggésbe hozható" személyekként keresték a vádiratban már nem is szereplő Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot. Utóbbi ezért sikerrel perelte az Országos Rendőr-főkapitányságot személyiségi jogai megsértése miatt, igaz, az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a kért 20 millió forintos kártérítés helyett "csupán" 500 ezer forint megítélését látta indokoltnak. Ugyanakkor a még nem jogerős ítéletben nyilvános elégtételadásra is kötelezték a rendőrséget azért, mert olyat sejtetett Horváthtal kapcsolatban, amire nem volt bizonyítéka.

Két és fél hónappal a rablás után fogták el a kommandósok Kaisert és Hajdút (HVG, 2002. augusztus 3.), ők állítólag a szemtanúk segítségével kerültek a rendőrség látókörébe. Az ő bűnösségük mellett a mai napig kitartanak a bűnüldözők, noha csupán közvetett bizonyítékok állnak szemben kitartó tagadásukkal. A vád szerint Kaiser már 2000 novembere óta tervezgette - több más célpont mellett - a móri Erste-fiók kirablását. Éppen ezért akkoriban többször is megfordult azon a környéken: figyelte a fiók forgalmát, környezetét. Kaiser megosztotta Hajdúval közös, régi ismerősével, Kiglics Attila harmadrendű vádlottal az ötletét, amit végül egy időre elvetettek. Egyébként Kiglics vallomása, pontosabban az ő gyanúja az egyik fő bizonyíték arra, hogy Kaiser is résztvevője a móri mészárlásnak, ám pontos részletekkel Kiglics sem tudott szolgálni a bankfiók kirablásával kapcsolatban (vélhetően e segítőkészségének köszönhetően házi őrizetben várja a bíróság döntését). Kaiser - az ügyészség szerint - 2001. október-november táján már ismét komolyan kezdett foglalkozni a móri bankfiók kirablásával, azt remélve, hogy 50-60 millió forint készpénzt tudnak majd ott megszerezni. Kiglics ezt a munkát nem vállalta, ám más ügyekben nem bizonyult finnyásnak: a vád szerint 2001. december 5-én Hajdúval és Kaiserrel kirabolták a csepeli 2. számú postahivatalt, ahol az egyik alkalmazottat bántalmazta.

A móri terveket Kaiser 2002-ben - immár Hajdúval és "az eljárás során ismeretlenül maradt bűntársával" - kezdte újra szövögetni, majd elő is készítették a bankfiók kirablását. Mivel a korábban elkövetett bűncselekményekhez használt ruhákat és fegyvereket már eltüntették, újakat kellett szerezniük: a vád szerint Hajdú csak ebben működött közre (a fegyvereket a rendőrség nem találta meg). A férfi korábban négy és fél évet szolgált a francia idegenlégióban, amelynek tagjaként részt vett több éles bevetésen is Csádban és Boszniában. A nyomozók e múltja alapján feltételezték, hogy ő lőtt Móron: nyolc, ellenállásra nem képes civil hidegvérű lemészárlása speciális katonai kiképzést és éles bevetést is sejtetett számukra. A fegyverek megszerzésére, majd eltüntetésére vonatkozó vádat zárkalehallgatási jegyzőkönyvek alapozzák meg, Hajdú a cellatársának beszélt - ügyvédje szerint csak fekete humorral - a Móron történtekről. A tévében bemutatott, a híradás szerint gyilkos fegyverről például azt mondta, az nem a valódi.

A vád szerint Kaiser még az Erste-fiók kirablása előtt áprilisban eltervezte egy osztrák pénzváltó feltörését. Májusra azonban nagy anyagi zavarba jött, még arra sem volt pénze, hogy elutazzon az országból. Ekkor merült fel újra a móri akció ötlete. Kaiser korábbi megfigyelései alapján tudta, a végrehajtásra a csütörtök déli időpont az alkalmas, amikor szinte üresek a környező utcák. Így lett 2002. május 9-e a támadás időpontja. Ezen a napon lépett dél körül ismeretlen társával Kaiser a bankfiókba, valamelyikük fekete festékszóróval lefújta a biztonsági kamerát. Az elsőrendű vádlott a bejáratnál vagy annak közelében állt, miközben társa egyenként kivégezte a bank épületében tartózkodókat. Ha valaki az ajtóhoz érkezett, Kaiser álcázásként hol feltette, hol levette a magával vitt baseballsapkát, illetve parókát, és a számítógépek lefagyására, máskor pedig műszaki hibára hivatkozva elküldte a bankhoz érkezőket. Miután ismeretlen társa végzett a pénzintézetben lévő nyolc emberrel - ketten a támadás után haltak bele sérüléseikbe -, a bank nyitott kasszájából kivették az ott talált forintot és valutát, összesen 7,3 millió forint értékben. Az elsőként kivégzett biztonsági őrtől elvett kulccsal bezárták a bejárati ajtót, és eltávoztak. A panelházak között átvágva jutottak a kocsijukhoz, és azzal menekültek; mire a rendőrség lezárta a környéket, már Budapesten jártak.

Kaiser szerepét szemtanúk támasztják alá, ügyvédje azonban megkérdőjelezi ezen vallomások hitelességét, és erősen vitatja azok beszerzésének törvényességét is. Azt utólag, évek elteltével igen nehéz kontrollálni, mennyire volt hiteles a felismertetési eljárás, így a szemtanúk vallomásának is kevés a bizonyító ereje - nyilatkozta a HVG-nek Dezső Antal, akinek - mint mondta - nincs kétsége afelől, hogy védence nem vett részt a móri rablásban. Az ügyben nincsenek meg a gyilkos fegyverek, nincs használható DNS-minta, csupán közvetett bizonyítékokra alapozva vádolják Kaisert - társtettesként - egyebek mellett nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével.

Erről és az elkövetők terhére rótt tíz további bűncselekményről vélhetően még az idén dönt a Fővárosi Bíróság. Kaiser és Hajdú sorsa a mások mellett Magda Marinkót, Dietmar Clodót és Székely Zoltánt rács mögé juttató Varga Zoltán kezében van, aki két hónapon át a hét csaknem minden munkanapján tárgyal majd, legalább hetven tanút és húsz szakértőt tervez meghallgatni.

Társadalom

Elvarrt szál

A móri bankrablókról készült fantomképek két, fegyveres rablások miatt már hosszú ideje keresett és még mindig...

30 helyett 90 napig használható ingyen az Apple két profi szoftvere

30 helyett 90 napig használható ingyen az Apple két profi szoftvere

Jobb híján az erkélyén futotta le a maratont egy francia férfi

Jobb híján az erkélyén futotta le a maratont egy francia férfi

Veszteglő óceánjárón rekedt két magyar fiatal a koronavírus miatt

Veszteglő óceánjárón rekedt két magyar fiatal a koronavírus miatt