Tetszett a cikk?

Érvénytelennek nyilvánította a csillebérci tábor ajándékba adásáról szóló 1989-es szerződést a Fővárosi Ítélőtábla, megfosztva ezzel az úttörőket a terület tulajdonjogától. A bírósági döntés nyomán elképzelhető, hogy újra kezdődnek a viták az egykori KISZ- és Demisz-vagyon sorsáról.

Nem a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) tulajdona a csillebérci úttörőtábor, azt azonban új eljárásban kell eldönteni, kié a vitatott 46,5 hektáros terület - ez a lényege a Fővárosi Ítélőtábla múlt héten megszületett, úgynevezett közbenső ítéletnek. A döntéssel továbbra sem került pont az Orbán-kormány ifjúsági minisztériuma által kezdeményezett (HVG, 2000. július 29.) bonyolult jogi procedúra végére, egy vonatkozásban mégis tiszta helyzetet teremtett. Immár jogerős ítélet mondja ki: érvénytelen volt az az 1989. június 27-én kelt szerződés, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) örökébe lépő Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) az úttörőknek ajándékozta Csillebércet.

A parlament már 1990-ben foglalkozott a meglehetősen furcsa körülmények közt létrejött ügylettel, de lényegében nem jutott túl annak a megállapításán, hogy ami történt, a jó erkölcsbe, no meg az úttörők 12 pontjába ütközik. Utóbbit Horváth Béla - akkor még MDF-es, később kisgazda - parlamenti képviselő fogalmazta meg, felidézve, hogy az 1989. június 27-én aláírt szerződést másnap adták be a földhivatalba, ahol rekordidő, két nap alatt vezették át a változást, miközben a "halandók" ebben az időben hónapokat, éveket vártak a tulajdonbejegyzésre. A rapid ügyintézésnek azért volt különös jelentősége, mert 1989. június 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben a földtörvény módosítása, amely június 30-ával bezárta azt a jogi kiskaput, amely korábban lehetővé tette, hogy egy állami tulajdonban lévő ingatlant annak kezelője - mintha csak a sajátja volna - eladjon vagy elajándékozzon. Csillebérc esetében pedig pontosan ez volt a konstrukció. Amikor viszont a honatya a földhivatal akkori vezetőjénél rákérdezett a szokatlanul gyors ügyintézés okára, a parlamenti jegyzőkönyv szerint azt a választ kapta: a hivatal első emberének joga volt a sürgősség engedélyezésére, s ő ezt meg is tette.

Az ajándékozási szerződés valójában nem is egy, hanem két ingatlanról szólt. A nagyobbik, a mostani per tárgyát képező, 46,5 hektáros úttörőtábor mellett ugyanis a MÚSZ-hoz került egy külön helyrajzi számon szereplő 8 hektáros telek is a rajta lévő egykori KISZ-óvoda épületével együtt. Ezen a kisebbik szerzeményen az úttörők rövid úton túl is adtak: a vevő, a Vector Kereskedelmi Kft. 1990. június 8-án 180 millió forintot adott érte. A szerződéskötés időpontja ez esetben sem volt mellékes: a Vectorral kötött adásvételt követően lépett ugyanis hatályba az a rendelkezés, amelyik az elmúlt rendszerhez kötődő szervezetek ingatlanainak eladását a vagyonelszámoltatásuk lezárásáig megtiltotta (HVG, 1990. június 9.). Az adásvételt ezért - illetve a sérelmesnek tartott ár miatt - a Fővárosi Ügyészség perben támadta meg, de a Fővárosi Bíróság jogszerűnek minősítette a MÚSZ és a Vector kötött született adásvételt.

Egészen más jogi alapból kiindulva támadta meg a Demisz-MÚSZ szerződést négy évvel ezelőtt a Deutsch Tamás vezette ifjúsági tárca (s mivel a pert a Gyurcsány Ferenc vezette minisztérium is továbbvitte, az a furcsa helyzet állt elő, hogy a mai Gyurcsány szembekerült az egykori Gyurcsánnyal, hiszen 1989-ben ő volt a Demisz alelnöke). A magyar állam nevében felperesként fellépő minisztérium - illetve a per során hozzá csatlakozott Kincstári Vagyoni Igazgatóság - arra alapozta érvelését, hogy az 1989. június 23-án létrejött Demisz nem tekinthető a KISZ jogutódának (lásd Születési rendellenességek című írásunkat), következésképp nem rendelkezhetett annak vagyonáról sem. Ennek kivizsgálására a bíróság az utolsó KISZ-kongresszus több mint 112 órányi hanganyagát tartalmazó kazettákat is bekérte, ami utóbb döntő momentumnak bizonyult a per kimenetele szempontjából. Nagy Imre, aki a KISZ utolsó első titkárából lett a Demisz elnöke - és akit elmondása szerint a bíróság a konkrét ügyben nem kérdezett -, viszont azt mondta a HVG-nek: épp azért született két azonos tartalmú szerződés az ajándékozásról (az egyikben a KISZ, másikban a Demisz szerepelt ajándékozóként), mert biztosra akartak menni. "A KISZ átalakulási kongresszusa után voltunk, vártuk a jogutód szervezet bejegyzését, amit elvileg visszamenőleges hatállyal jegyeztek be, ezért a jogászaink azt javasolták, hogy mind a jogelőd, mind a jogutód szervezet nevében írjuk alá az ajándékozási szerződést" - közölte a HVG-vel Nagy, hangoztatva, "a KISZ nem megszűnt, hanem jogutódlással átalakult".

A MÚSZ egyébként maga hívta ki a sorsot maga ellen azzal, hogy 1999-ben úgy döntött, anyagi problémái megoldására eladja a csillebérci ingatlant. A vételárat az 1948-tól 1990-ig állami támogatásból működő tábor további fenntartása, illetve a korábban felvett hitelek (a MÚSZ 1997-ben az OTP Bank Rt.-től 1,4 millió dolláros kölcsönt kapott, 1998-ban pedig a Konzumbank Rt.-től vett fel 1,64 millió dolláros hitelt) miatt keletkezett 250 millió forintos adóssága törlesztésére, illetve a szervezet működtetésére kívánták volna fordítani. Akadt is egy jelentkező az akkoriban 2,5-3 milliárd forint közötti értékűre becsült ingatlanra: az amerikai Mobilber Ingatlanforgalmazó Kft. ifjúsági pihenő- és turistaközpontot akart kialakítani a tábor helyén. A 2000 januárjában megkötött opciós szerződés értelmében a társaság az idén szerezte volna meg a terület százszázalékos tulajdonjogát.

A politika azonban keresztülhúzta a MÚSZ számításait. A Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezete aktivistái tüntetést szerveztek a privatizáció ellen (HVG, 2000. március 18.), azt sejtetve, hogy az úttörőszövetség - amelyik nem sokkal korábban csatlakozott a Baloldali Ifjúsági Társulás által létrehozott Fiatal Baloldalhoz - a pénzt végül az MSZP-nek, illetve a szocialistákhoz közel álló személyeknek, csoportoknak akarja átjátszani. A tiltakozó akciókkal annyit már az első körben sikerült elérni, hogy a jobboldali többség által irányított fővárosi XII. kerületi önkormányzat négy évre szóló építési, bontási és változtatási tilalmat rendelt el a tábor területére, ellehetetlenítve ezzel az értékesítést (az ingatlant jelenleg a MÚSZ egyszemélyes vállalkozása, a Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ Szolgáltató Kft. működteti, s adja bérbe különböző táborozó csoportoknak, iskoláknak).

Az ítélőtábla döntésével - amelyik egyébként az érvénytelenség tekintetében a Fővárosi Bíróság hasonló értelmű korábbi döntésének megerősítése (HVG, 2004. március 6.) - a tábor visszaállamosítása még korántsem lefutott ügy. A döntés jogkövetkezményeit az ítélőtábla álláspontja szerint új eljárásban kell tisztázni. Ebben reménykedik Rácz Péter MÚSZ-elnök is, aki úgy véli, még ha érvénytelen is az ajándékozási szerződés, az úttörők már csak a több mint egy évtizedes jóhiszemű használat okán is birtokon belül maradhatnak. (Rácznak egyébként október 6-án kell ismét a bíróság elé állnia a csillebérci úttörőtáborból korábban kikanyarított és a Fővárosi Főügyészség szerint 1999-ben jóval áron alul - 96,8 millió forint helyett 14,2 millió forintért - eladott vadászház miatt, amelyet az utóbb Rácz unokatestvére érdekeltségébe került Bau-bérc Kft. vett meg - HVG, 2003. július 19.) A gesztenyét kikaparó Fidelitas viszont az ítélőtábla döntése után azt követeli Gyurcsánytól, szerezze vissza az államnak Csillebércet: nem kell olyan gyorsan, ahogy 1989-ben túladtak rajta, adnak rá Gyurcsánynak egy teljes évet.

DOBSZAY JÁNOS

Megfertőződött négy ember a borsodnádasdi idősotthonban

Megfertőződött négy ember a borsodnádasdi idősotthonban

Teljesen meggyógyult a magyar kislány, akit koronavírus-fertőzéssel kezeltek

Teljesen meggyógyult a magyar kislány, akit koronavírus-fertőzéssel kezeltek

Különleges kiállítás a karantén napjaira – zsidó kiválóságok

Különleges kiállítás a karantén napjaira – zsidó kiválóságok