Tetszett a cikk?

Átkeresztelt KISZ vagy teljesen új társadalmi szervezet a Demisz?

Átkeresztelt KISZ vagy teljesen új társadalmi szervezet a Demisz? A Csillebérc-perben felmerült kérdés 1989 óta kérdés, s a válasz nem csupán az úttörőtábor sorsa miatt lényeges. A Fővárosi Ítélőtábla múlt heti ítélete - amely nem tekintette jogutódnak a Demiszt - ugyanis fordulatot jelent. Eddig az 1989-1992-es vitákban született különböző - bírósági, ügyészségi, számvevőszéki - vélemények, döntések nyomán tulajdonképpen elfogadottnak számított, hogy az ifjúsági szövetség egy 1989. április 22-ei döntéssel nevének vezérszavát kommunistáról demokratikusra cserélte ugyan, de ugyanannak az átigazított szervezetnek a továbbéléséről van szó.

Így találta ezt annak idején a Fővárosi Bíróság (FB) is: 1989. június 23-án törölte a társadalmi szervezetek közül a KISZ-t, s ugyanabban a határozatban - hangsúlyozottan jogutódjaként - bejegyezte a Demiszt, amelynek első elnöke a KISZ utolsó első titkára, Nagy Imre lett. Vagyis az FB valamiféle átalakulásnak tekintette a változást, s nem egy szervezet megszűnésének és egy attól jogilag független új megalakulásának, noha az egyesülési törvény a megszűnés esetei között nem sorolja fel az átalakulást vagy a jogutódlást. A bírósági gyakorlatban ez nem meglepő gondolatmenet: a törvénybeli listát az ítélkezési praxis kiegészítette, például elfogadta a szétválással történő megszűnést is, noha az sincs felsorolva a jogszabályban. Másrészt előfordult, hogy arra hivatkozott a bíróság, a nyilatkozatokat nem "alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint" kell figyelembe venni. Kutatni kell tehát a döntéshozó szándékát, valóban végleges megszűnést kívántak-e, netán "csak" átnevezés, átalakulás szándéka vezette-e őket (ami ez esetben aligha kérdés: nyilvánvalóan a szervezet és a vagyon átmentése volt a cél). A jogutódlás-átalakulás egyébként ismerős a speciális társadalmi szervezetnek minősülő pártok világából is, nem csupán mondjuk az MSZMP-MSZP esetéből vagy a Fidesz-MPP "szövetséggé" alakulásából, de azért is, mert kifejezetten megengedett, hogy akár egy egyesület is párttá alakulhat pusztán azzal, hogy a bíróságnak bejelenti, elfogadja a párttörvény szabályait, s benyújtja alapszabályát. Sőt egy pártból is lehet automatikusan "egyszerű" társadalmi szervezet, ha például a bíróság azért állapítja meg megszűnését, mert két egymást követő általános választáson nem állított jelöltet.

A KISZ-Demisz jogfolytonosság az 1990-es országgyűlési választás után nyomban megkérdőjeleződött. Már akkor felmerült: a Demisz még nem is létezett, amikor - 1989. június 22-én - 950 millió forintért elpasszolta "öröksége" egyik legértékesebb darabját, a KISZ-kb egykori székházát a Magyar Hitel Bank Rt.-nek. A mozgalmári sietség magyarázata az volt, hogy az állam tulajdonában és a KISZ kezelésében lévő ingatlant a ifjúsági szervezet június 30-áig még eladhatta. Az ügyletről már 1990 júniusában érdeklődött Becker Pál (MDF) országgyűlési képviselő Nyíri Sándor megbízott legfőbb ügyésznél, aki jogszerűnek minősítette az adásvételt. Az ügyben vizsgálatot indított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is, s szeptember 7-én lezárt jelentésük tényként fogadta el a jogutódlást. Hagelmayer István ÁSZ-elnök aggodalmait Györgyi Kálmán legfőbb ügyész oszlatta el. A főszámvevő 1990. augusztus 1-jén levelében így kérlelte Györgyit, "megköszönném, ha álláspontod kifejtenéd, és az ügy lezárásához segítséget adnál", s felhívta a legfőbb ügyész figyelmét arra, hogy a "megítélés következményei nem közömbösek, azok az ügylet esetleges semmisségét helyezik kilátásba". A három hét múlva megszületett válasz szerint az adásvételi szerződést "úgy kell kezelni, hogy azt eladóként a megújult elnevezésű KISZ kötötte meg". Györgyi tulajdonképpen az FB döntésére alapozta álláspontját, tehát úgy tekintette, hogy a KISZ 1989. június 23-án szűnt meg, hiszen csak a Demisz bejegyzésével együtt törölték. Ezek után az ÁSZ-jelentés már úgy fogalmaz: a szövetség jogutód voltához nem fér kétség. Később a Demisz ennek alapján adott be vagyonelszámolást mint az "elmúlt rendszerhez kötődő" KISZ-jogutód szervezet. (Ezt "összességében" nem fogadta el hitelesnek az ÁSZ.)

A Demisz nemcsak a Duna-parti székházat és a csillebérci tábort kapta meg, hanem például vállalkozásokat is, s a Csillebérc-ítélet felveti: vajon ezek milyen alapon szálltak át rá? Nem elhanyagolható cégekről volt szó - például az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalatról (ILK) és a Hotel Ifjúság Szálloda és Étterem Vállalatról (HVG, 1996. március 9.) -, ezek ügyében azonban a tisztánlátást az is nehezíti, hogy a Demisz szövetségként, 44 szervezet összefogójaként "üzemelt". Közéjük tartozott a vállalkozásokat továbbvivő Demisz Gazdasági Iroda nevű egység - ennek vagyonelszámolását második nekifutásra 1992 áprilisában fenntartásokkal elfogadták a számvevők -, amely a KISZ központi bizottsága jogutódjaként működött (az egyesülési törvény megengedte, hogy a tagszervezetek jogi személyiséggel rendelkezzenek). A vállalategyüttes fokozatosan megszűnt. Az iroda - amit Karl Imre akkori MSZP-képviselő vezetett, s egyre inkább egymaga jelentette a Demiszt a nyilvánosság előtt - az akkor már Hotel Panoráma Rt. néven futó szállodacéget 1998-ban például eladta az Autó Danubia Kft.-nek (HVG, 1998. szeptember 19.), az ILK-ból lett InfoGroup Rt.-t pedig egyszerűen hagyták kimúlni: a társaságot a cégbíróság hivatalból törölte 2002-ben. Vagyis ha jogilag nem is, ténylegesen hasonló sorsra jutott, mint maga a Demisz, amely 1990 őszéig még állami támogatást is kapott az Országgyűléstől, aztán a vagyon elcsorgásával párhuzamosan felszívódással tűnt el a magyar politikai életből.

JUHÁSZ GÁBOR

Társadalom

Mókus minta

Érvénytelennek nyilvánította a csillebérci tábor ajándékba adásáról szóló 1989-es szerződést a Fővárosi Ítélőtábla, megfosztva ezzel az úttörőket a terület tulajdonjogától. A bírósági döntés nyomán elképzelhető, hogy újra kezdődnek a viták az egykori KISZ- és Demisz-vagyon sorsáról.

Mentőautót borított fel egy rendszám nélkül hajtó audis

Mentőautót borított fel egy rendszám nélkül hajtó audis

Digitális oktatás: a családi otthonok gyarmatosítása

Digitális oktatás: a családi otthonok gyarmatosítása

Trump fenyegetőzött a maláriaellenes gyógyszer miatt, India beadta a derekát

Trump fenyegetőzött a maláriaellenes gyógyszer miatt, India beadta a derekát