Tetszett a cikk?

A pártatlanságnak és feddhetetlenségnek a látszatára is ügyelniük kell a bíráknak - áll az ítélkezők etikai kódexének tervezetében, amelyről valószínűleg két hét múlva dönt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. A viszonylag rövid szöveg ugyanakkor nem szabályozza például az ajándékok elfogadását.

"A bíró a munkáját felkészülten, szorgalmasan, kellő önbizalommal, de elbizakodottság nélkül végzi (...) A bíró folyamatosan bővíti a szakmai munkájához szükséges ismereteit (...) A bírótársa által hozott döntéseket a bíró nem bírálja" - a Bírák Etikai Kódexének tervezete helyenként didaktikus megfogalmazásaival sok ítélkezőt is hitbéli parancsolatokra emlékeztet. A rövid, mindössze három oldal terjedelmű munka szakmai súlyát ugyanakkor jelzi, hogy több mint egy évtizedes előkészítő munka és elszánt kompromisszumkeresés eredménye, s részleteiről pontonként szavazott az előkészítő Magyar Bírói Egyesület (MBE) választmánya.

A kódex célja a jogszabályok (például a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997-es törvény) és az ítélkezők lelkiismerete diktálta erkölcsi normák közti összeköttetés megteremtése, s hogy megerősítse az igazságszolgáltatás némileg megtépázott tekintélyét. A tervezet négy részre oszlik, s - az előkészítés során figyelembe vett néhány külföldi példával ellentétben - mellőzi a patetikus hangnemet. A bevezető részben általános elvként leszögezi, hogy a bírák nem kívülről várják a követendő magatartási szabályok, etikai elvek meghatározását, hanem azokat maguk alkotják meg, "abban a biztos tudatban, hogy azokat a bírák belső meggyőződésük és bírói esküjük alapján követik".

Uttó György
© Fazekas István
A tervezetről és egyúttal az önszabályozás módjáról várhatóan az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) dönt április 14-ei ülésén. Egyaránt szólnak ugyanis érvek amellett, hogy a kódexet maga az OIT fogadja el az összes ítélkezőre kötelező hatályú határozatként, s amellett is, hogy az maradjon a különböző bírói egyesületek dokumentuma, hiszen magát a tervezetet is a közel 2600 bíró majdnem kétharmadát tömörítő MBE dolgozta ki a kisebb szakmai szervezetek - ilyen a gazdasági- és cégbíráké, valamint a munkaügyi, illetve a közigazgatási perekben ítélkezőké - közreműködésével. Uttó György legfelsőbb bírósági tanácselnök, az MBE elnöke úgy véli: nem feltétlenül szükséges az OIT-döntés, az önkéntes egyesületeken keresztül is érvényesíteni lehet olyan etikai szabályokat, amelyek minden ítélkezőre vonatkoznak.

A második rész a bírói hivatás gyakorlása során, a harmadik az azon kívül - a magán- és a közéletben - elvárható magatartással foglalkozik. A negyedik, legkurtább fejezet pedig mindössze négy sorban azt írja elő, hogy etikai vitákban a később felállítandó Országos Bírói Etikai Tanács dönt majd, illetve hogy a kódex hatását 2007-ben tervezik vizsgálni, s az első tapasztalatok alapján ekkor végeznék el a szükséges kiigazításokat.

Második oldal (Oldaltörés)

Az ítélkezési tevékenységgel kapcsolatban a tervezet a legnagyobb súlyt a függetlenség és pártatlanság hangsúlyozására fekteti, de majdnem ugyanilyen határozottan leszögezi, hogy a pártatlanság látszatát is védeni kell. Előírja például, hogy az ítélkező indulatait, érzelmeit fojtsa magába, nehogy azok alapján bárki részrehajlónak gondolhassa. A kódextervezet a nyilvánosság kérdésében szembeszáll az utóbbi két-három év törvényhozási trendjével - a legdrasztikusabb változtatás a büntetőperek irataiba való újságírói és kutatói betekintés lehetőségének a megszüntetése volt, ami érezhetően ártott a tudósítások pontosságának - és a bírói társadalom jelentős hányadának beállítottságával. Kategorikusan megkövetelné ugyanis, hogy "a bíró a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében minden segítséget megadjon a bíróság munkájáról vagy egy-egy döntésről a tájékoztatási kötelezettségét teljesítő munkatárs részére". Egy másik pontjában pedig - közvetve a vélemény- és sajtószabadságot védve - leszögezi, hogy a jogalkalmazó tevékenységet nem befolyásolja a közvélemény vagy a média kritikája.

A legkeményebb feladatnak a tárgyalótermen kívüli viselkedés szabályozása, a "bírói hivatáshoz méltó, feddhetetlen" magatartás előírása bizonyult. A kódex előkészítői - az OIT elé kerülő szöveg Uttó szerint csak a legutóbbi fél évben is immár a "sokadik" változat - végül lemondtak a "hivatás méltóságának és tekintélyének", illetve az említett feddhetetlenségnek a pontos meghatározásáról, s csak olyan részletekkel írták mindezt körül, hogy például a bíró viselkedésében, a külsőségekben köteles tartózkodni a szélsőségektől, hivatali ügyekben eljárva nem utalhat bírói tisztségére, és semmiféle kapcsolatot nem tarthat fenn törvényellenes vagy diszkriminatív szervezetekkel, csoportosulásokkal. A politikai tevékenység tilalmát kibontva viszont - a konkrét esetet nem említve, de nyilvánvalóan utalva arra a tavaly december 2-ai esetre, amikor Kecskeméten a volt kisgazda képviselő és államtitkár Boda Ilona megyei bírósági bíróként Orbán Viktor társaságában jelent meg egy kampánygyűlés emelvényén - a tervezet leszögezi, hogy bírónak a "pártpolitikai gyűléseken vagy egyéb ilyen jellegű rendezvényeken" egyáltalán nem szabad részt vennie.

Az egyeztetés során kimaradt viszont a tervezetből olyan követelmények rögzítése, mint az, hogy miként öltözködjenek a bírák - pedig a talár alól kilátszó rikító ing vagy ósdi ruha meglehetősen komikus hatást kelthet -, vagy hogy határozataikat, nyilatkozataikat nyelvtanilag szabatosan és tömören fogalmazzák meg. Nem került be a kódexbe az ajándékok vagy ajándékszerű előnyök, szolgáltatások, például a bírói társadalomra különben kevéssé jellemzőnek tartott vadászati meghívások elfogadásának rendje sem. De nem ezek az egyedüli etikai kérdéseket is felvető dilemmák, amelyekről a szöveg nem szól, miközben például Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és egyúttal az OIT elnöke már nyilvánosan is állást foglalt róluk. A HVG kérdésére az LB-elnök megerősítette, hogy közlekedési szabálysértések gyanújánál nem lenne szabad - például a szondázást megtagadva - a mentelmi joggal visszaélni, valamint hogy a bírák nyilatkozattételi tilalmát jelenlegi formájában alapvető alkotmányos jog indokolatlan korlátozásának tartja, azt viszont el tudná képzelni, hogy több EU-tagállam példáját követve a szükséges önkorlátozást az etikai kódexben szabályozzák. Az elnök szerint egy ilyen útmutató támpontot nyújthatna a fegyelmi eljárások során is, s emlékeztetett arra az eset, amikor egy bíró olyan személy tulajdonában álló panzióban szállt meg, aki részese volt egy általa tárgyalt pernek.

FAHIDI GERGELY

5,3 GHz lett, maradhat? Bemutatta az Intel az eddigi legerősebb laptopos processzorait

5,3 GHz lett, maradhat? Bemutatta az Intel az eddigi legerősebb laptopos processzorait

Nem látszik még a világjárvány vége: 80 ezer újabb fertőzés egyetlen nap alatt

Nem látszik még a világjárvány vége: 80 ezer újabb fertőzés egyetlen nap alatt

Nagyon menő lett a négyajtós Ford Mustang – videón, ahogy készült

Nagyon menő lett a négyajtós Ford Mustang – videón, ahogy készült