Emberi test tiltott felhasználása miatt nyomoz a rendőrség, miután kiderült, a Debreceni Egyetem egyes hallgatói illegálisan "korrepetáltak"anatómiából. A boncmester az egyetem belső vizsgálatában elismerte, záróra után is beengedett hallgatókat, de cáfolta, hogy megvesztegették. A botrányt keltő eset megszokottnak mondható.

"Fejenként néhány száz forintot dobtunk össze alkalmanként. Egyik évfolyamtársunk gyűjtötte a pénzt, és adta át a boncmesternek, aki cserébe lehetővé tette, hogy korán reggel vagy az esti órákban is tanulmányozzuk a preparátumokat. Agyat, agyszeleteket kaptunk tőle" - mondta el a HVG-nek a Debreceni Egyetemen (DE) néhány éve végzett Takács András. A jelenleg Budapesten dolgozó fiatalember pszichológus - vagyis a cívis város egyetemének bölcsészkarán koptatta a padokat -, így, mint hangsúlyozta, neki és kollégáinak jóval kevesebb anatómiatudásról kellett számot adniuk, mint az orvostanhallgatóknak (akik két szemeszter alatt mintegy 2 ezer oldalt bifláznak be az elégségesért), de emlékei szerint ehhez a könnyített tudományhoz is jól jött némi különóra.

Utóbbi helyszíne az orvosi kar - jelenlegi nevén Orvos- és Egészségtudományi Centrum (OEC) - anatómiai intézete volt, amely a közelmúltban kirobbant szervfelhasználási botrány epicentrumává vált. A Takács évfolyamának annak idején segédkező boncmester ellen a múlt héten fegyelmi eljárás indult, miután egy norvég kereskedelmi televízió felvételén felismerhető volt, amint pénzért enged be diákokat az intézetbe. A riport szerint a Debrecenben tanuló norvég állampolgárságú hallgatók alkalomadtán a szállásukra is magukkal vittek preparált szerveket, s olykor a morbiditással határos módon tanulmányozták azokat. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság az eset nyomán ismeretlen tettes ellen emberi test tiltott felhasználása miatt rendelt el nyomozást. Az egyetem múlt hét végén lezárult belső vizsgálata szerint tény, hogy a boncmester nyitvatartási időn túl is beengedett diákokat, az ellenben nem bizonyosodott be, hogy pénzt kapott volna, s az sem, hogy bármilyen emberi eredetű preparátumot kivittek az intézetből.

Utóbbi esetre az egykori debreceni hallgató Takács sem említett példát a HVG-nek, de azt állítja, igenis fizettek - emlékei szerint a boncmester engedékenysége már a kilencvenes évek közepén szájhagyomány útján terjedt az egyetemvárosban. Igaz, ő semmiképpen sem érzi vesztegetésnek a történteket, hanem úgy fogalmaz: borravalót adtak, mivel túlórára vették rá a boncmestert. Nem tartják etikátlannak az esetet a HVG-nek nevük elhallgatását kérve nyilatkozó medikusok sem, s állítják, az ország minden egyes orvosi karán hasonlóképpen készülnek az egyik legkeményebb szigorlatra. A DE-n hétfőn tartott sajtótájékoztatón ellenben az OEC vezetése azt közölte: a norvég tévériport után elrendelt vizsgálat során "megütközéssel értesültek" a sajátos különórákról, amelyeket, úgymond, elítélnek. Paragh György dékán ugyanakkor sejteni engedte, elképzelhetőnek tartja, a norvég tévések manipulálták a felvételeket, míg Ramzi Azbarga, a Külföldi Orvostanhallgatók Egyesületének elnöke tovább ment, s azt hangsúlyozta: debreceni norvég hallgatók arról tájékoztatták, a stáb többeknek pénzt ajánlott, ha "rájátszanak" a szerepükre. Az oslói Tv2 hírigazgatója a Magyar Televíziónak nyilatkozva garanciát vállalt a riport hitelességéért, amelyet egyébként lapzártánkig jogi úton nem támadott meg a DE.

Anskar Gabrielsen norvég egészségügyi miniszter a múlt héten közleményben fejezte ki etikai aggályait, arra utalva, a leendő orvosoknak a holtakat is tiszteletben kell tartaniuk. Norvégiában kilátásba helyezték, felülvizsgálják, honosíthatják-e majdani diplomájukat a botrányban érintett hallgatók. Mintha erre a hírre csapott volna le a magyar orvoslobbi: Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára szerint elképzelhető, a botrány hátterében az áll, hogy Norvégia, kihátrálva az erre vonatkozó kétoldalú nemzetközi szerződésből, nem kíván magyar orvosokat alkalmazni, holott számos jelentkező akadna. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ugyanakkor bekérette a DE vizsgálatának eredményét, amelynek tanulmányozása után dönt, szükséges-e fellépnie az emberi méltóság alkotmányos joga védelmében, miközben az Oktatási Minisztérium a képzés felülvizsgálatát kérte az ország négy orvosi karától.

A tudomány oltárán (Oldaltörés)

Fogas jogi kérdés, hogy a tanulmányi célokra készült preparátumok sorsával kapcsolatban felvethetők-e egyáltalán emberi jogok. Tudományos célokra olyan ember teste használható fel, aki erről még életében rendelkezett; nevük elhallgatását kérő egyetemi források viszont állítják, kellő számú donor hiányában a tudomány oltárán végzik olyan elhunytak is, akiket a család nem akart eltemettetni, vagy akiknek a hozzátartozói nem lelhetőek fel.

Az anatómiai intézet ugyanakkor nem összekeverendő a kórbonctannal, illetve a klinikai patológiával, ahol azonosítható, nemrég elhunyt személyek holttesteit tárolják. Ha viszont az egyetemi vizsgálat helyesen állapította meg, s az intézeti leltár nem mutat hiányt, egyelőre talány, miképpen jutottak a norvég hallgatók a riportban bemutatott szervekhez, persze ha tényleg volt ilyen a birtokukban. A DE-n ezzel kapcsolatban a rendőrségre mutogatnak, azt azonban kizárják, hogy bármi kijutott volna a klinikai patológiáról, mondván, az anatómiavizsgára való felkészüléshez az ottani szervek nem használhatók.

Lapzártánkkor úgy tűnik, a DE a hallgatók által egyébként segítőkésznek, a vizsgadrukkban szenvedőkkel együtt érzőnek mondott boncmesterrel vitetné el a balhét. Az anatómiai intézet egyébként nemzetközi szaktekintélyként ismert vezetőjét, Antal Miklóst a múlt héten felfüggesztették ugyan az állásából, de hétfőn - aznap, amikor a professzor a Magyar Tudományos Akadémia díját vette át - visszahelyezték (úgy tudni, Antalt, az ő felelősségét is felvetve a botrányban, hétfőn a többi intézetigazgató előtt éles szavakkal bírálta az OEC elnöke, Fésüs László).

A hétfői sajtótájékoztatón az érintett diákokkal is engedékenyebbnek tűntek, mondván, ha bebizonyosodik bármelyikük érintettsége, az illető további sorsáról fegyelmi eljárás dönt majd, amelynek végeredményét "nem lehet megjósolni". A Debrecenben meglehetős jómódúnak ismert - a tanulmányokért évi 8 ezer dollárt fizető - norvég hallgatók a jelek szerint sejtenek valamit, úgy tudni például, a napokban Anonymus aláírással jegyzett, angol nyelvű elektronikus levélben tájékoztatták az egyetem vezetését: diáktársaik közül szerintük kik állnak a történtek hátterében - két olyan hallgató, akinek a neve inkább arab, mint norvég származásra utal, más hírek szerint pakisztáni születésűek.

A bűncselekményt, amely miatt a rendőrség nyomoz, elsősorban a diákok követhetik el; ők lehetnek azok, akik az emberi szerveket jogellenesen megszerezték (tettük, ha bebizonyosodik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő). A boncmester - akit egyébként az intézetigazgató idén áprilisban már kétszer figyelmeztetett a tiltott korrepetálások miatt - ebben az esetben bűnsegédként felel, tettesként csak akkor, ha sikerül bebizonyítani, hogy a szervekkel üzletelt. Igaz, az ő tette, lévén gyógyintézet alkalmazottja, súlyosabban minősül: akár öt évet is kaphat.

RÁDI ANTÓNIA

Furcsa jelenség: miért akarja velünk bekapcsoltatni a Facebook a Bluetooth-t?

Furcsa jelenség: miért akarja velünk bekapcsoltatni a Facebook a Bluetooth-t?

Patthelyzet az izraeli választás után, Netanjahu politikai jövője forog kockán

Patthelyzet az izraeli választás után, Netanjahu politikai jövője forog kockán

Összeütközhet két műhold, és ha megtörténik, abból csak nagyobb baj lesz

Összeütközhet két műhold, és ha megtörténik, abból csak nagyobb baj lesz

Fegyvert kapnak ismét az orosz űrhajósok

Fegyvert kapnak ismét az orosz űrhajósok

Felmentette a fukusimai atomerőmű vezetőit a bíróság

Felmentette a fukusimai atomerőmű vezetőit a bíróság

Azerbajdzsáni kitüntetést és ölelést kapott Szijjártó

Azerbajdzsáni kitüntetést és ölelést kapott Szijjártó