Előadódhat-e olyan helyzet, hogy akár egyetlen parlamenti képviselő "megválaszthatja" a köztársasági elnököt az esetleges harmadik fordulóban? - ez az egyik kérdés, ami miatt előfordulhat, hogy az alkotmánybíráknak kell értelmezniük az elnökválasztási előírásokat, miután a pártok között vita támadt róluk.

"Politikai megoldás fog születni, időben el fog dőlni, hogy ki számíthat annyi szavazatra, ami a köztársasági elnökké választáshoz szükséges" - jósolta a HVG kérdésére Répássy Róbert. A Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese arra utalt ezzel, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően simán lezajlik majd a voksolás. Az MDF és az SZDSZ szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet: a két párt a hiányos, pontatlan jogi szabályokra hivatkozva olyan alkotmányjogi kérdéseket vetett fel, amelyek megválaszolatlansága szerintük akár az államfőválasztás kudarcához is vezethet.

A vitás pontok az esetleges harmadik fordulóval kapcsolatosak, amikor már nem szükséges az összes képviselő kétharmadának támogatása a sikeres választáshoz. Dávid Ibolya MDF-elnök, volt igazságügy-miniszter szerint csak alkotmánybírói jogértelmezéssel lehet eldönteni, vajon a harmadik fordulós egyszerű többség pontosan mit takar. Az alkotmányból szerinte nem derül ki egyértelműen, hogy az összes képviselő felét plusz egy főt vagy az éppen szavazó törvényhozók többségét kell-e ezen érteni (más jogászok azt hangsúlyozzák, bármiféle határozatot érvényesen csak a képviselők többségének részvételével hozhat a T. Ház). Ráadásul az utóbbi esetben felmerül egy abszurdnak tűnő kérdés is: dönthet-e akár egyetlen voksoló is? Az alaptörvény ugyanis leszögezi: a harmadik fordulóban a többséget a szavazásban részt vevők számára tekintet nélkül kell számítani. Az MDF további kérdései arra az esetre vonatkoznak, ha a harmadik nekifutás is sikertelen, például mert a két jelölt közt döntetlen eredményt hoz. Mi a teendő ilyenkor, ha közben lejár a hivatalban lévő elnök mandátuma, illetve felfogható-e ez a helyzet olyan esetként, amikor a köztársasági elnök akadályoztatása címén ideiglenesen a házelnök veszi át az államfői teendőket? - tette fel a kérdést Dávid. Ezt a lehetőséget az teszi pikánssá, hogy a jelenlegi közjogi felállásban éppen azt a Szili Katalint mint házelnököt emelné - ha csak átmenetileg is - az államfői méltóságba, aki most a vezető kormánypárt jelöltje.

Ésszerűnek tűnik tehát, hogy az Alkotmánybíróság (AB) még a júniusra tervezett titkos parlamenti voksolás előtt értelmezze az alaptörvény vitatott pontjait. Dávid Ibolya azonban képviselőként vagy pártelnökként nem kérhet alkotmányértelmezést az AB-től, ezt csak közvetve, például az Országgyűlés alkotmányjogi bizottságának közbeiktatásával tehetné meg. A Donáti utcai útmutatásra várók azonban lassan kifutnak az időből. A HVG információi szerint az előadó bíró kijelölése, a beadvány elemzése, összevetése az AB korábbi, az államfőválasztással kapcsolatos döntéseivel, majd a határozat meghozatala még a testület viszonylagos konszenzusa esetén sem vezethetne egy-két hónapon belüli "ítélethirdetéshez". Ezért lehet mentő ötlet az SZDSZ-nek az a felvetése, hogy a szabályokról az Országgyűlés alkotmányügyi vagy ügyrendi bizottsága tárgyaljon.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője a HVG kérdésére nem tartotta kizártnak, hogy az alkotmányügyi bizottság megkeresése nyomán az AB - kérdéseiket soron kívül tárgyalva - időben érdemi döntést hozzon. Ugyanakkor ő is hangsúlyozta, hogy pártja inkább egy újabb döntési lehetőséget adna a törvényhozásnak, amely korábban bizottsági szinten már lesöpörte az MDF alkotmánymódosítási javaslatát. Az elvérzett indítvány lényege az volt, hogy a harmadik fordulóban is kétharmados többséget követeljenek meg, de ne az összes képviselő, hanem az érvényesen szavazók száma alapján. Ez a változat azonban aligha nyeri el a kormánypártok tetszését.

Az államfőválasztásokat egyébként semmiféle értelmezési probléma sem nehezítette eddig. Az MSZP politikusai főként erre hivatkoznak mostanában, s többnyire úgy nyilatkoztak, hogy a harmadik fordulóban nem kell vizsgálni a határozatképességet, míg az SZDSZ az általános szabály alapján erre hajlik. Répássy egyébként egyenesen úgy fogalmazott, hogy az MDF és az SZDSZ jogi aggályoskodása "legalábbis álságos". A közvélemény-kutatások szerint még a liberálisoknál is nagyobb gondban lévő MDF, amelynek ráadásul mind több volt politikusa a Fidesz-MPSZ-hez szegődik, már korábban is próbálkozott a jelenlegi realitásokat teljességgel figyelmen kívül hagyó javaslatokkal előállni. Ilyen volt szerinte a "működésképtelenné" vált parlament feloszlatásának vagy a "rendszerváltó" párttrió közös államfőjelölésének az ötlete; az MDF ezzel mintha igyekezne erősíteni a látszatot, hogy képes felülemelkedni a pártacsarkodásokon. Az SZDSZ számára a tét nagyobb: az értelmezés eredményétől az is függhet, mi módon szegülhetnek szembe a Szilit támogatókkal. Könnyen lehet azonban, hogy az egész vita függőben marad május 15-éig, akkor hirdetnek ugyanis eredményt a Fidesz-MPSZ "szimpátiaszavazásán", s állítólag annak eredménye alapján alakítják ki a nagyobbik ellenzéki párt elnökválasztási stratégiáját.

FAHIDI GERGELY

Megjött a Google új mobilja, amelyet érintés nélkül is lehet használni

Megjött a Google új mobilja, amelyet érintés nélkül is lehet használni

Fucsovics Márton visszalépett a stockholmi tenisztornán

Fucsovics Márton visszalépett a stockholmi tenisztornán

Ha ez igaz, 150 ezer forintos iPhone jön jövőre

Ha ez igaz, 150 ezer forintos iPhone jön jövőre

Vekerdy Tamás utolsó tanácsa a Nők Lapjában: egyik gyerek sem hülye

Vekerdy Tamás utolsó tanácsa a Nők Lapjában: egyik gyerek sem hülye

Jól érzi, hogy hőség van, majdnem rekordmeleget mértek

Jól érzi, hogy hőség van, majdnem rekordmeleget mértek

Luke Evans máris törzsvendég egy budapesti étteremben

Luke Evans máris törzsvendég egy budapesti étteremben