Tetszett a cikk?

Az 1990 előtti iratok mintegy egyharmadát visszatartották a nemzetbiztonsági szolgálatok - derül ki az akták levéltári átadását felügyelő Gálszécsy-bizottság múlt heti jelentéséből.

"Törvénymódosítást kezdeményezek, (...) hogy a III/III-as belügyminisztériumi ügyosztály teljes névsorát hozzuk nyilvánosságra, (...) hogy a hírszerzés, kémelhárítás, katonai elhárítás terén azokat az anyagokat, amelyek személyekkel foglalkoznak, tegyük kutathatóvá" - Medgyessy Péter miniszterelnök 2002. nyári parlamenti beszédével kezdődött a titkosszolgálati múlt feltárásának újabb fejezete, amely a múlt héten zárult le, amikor az iratátadást felügyelő bizottság eljuttatta jelentését az Országgyűlés elnökének. Az ígéret nem vált valóra: az egykori belső elhárítás dolgozóinak, ügynökeinek névsora még megközelítőleg pontosan sem ismerhető meg, a többi részlegről pedig eddig csak töredékes információk láttak napvilágot. Nem kizárt, hogy ez így is marad. A Gálszécsy András egykori titokminiszter által vezetett felügyelőbizottság jelentéséből ugyanis kiderül, a szolgálatok 1990 előtti dokumentumaik mintegy egyharmadát továbbra is megtartották, s nem adták át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A legmakacsabban a hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal őrzi titkait: a tételek számából kiindulva iratai 41 százalékát tartotta meg.

Az átadást felügyelő testületet abból a célból hozták létre, hogy civil kontrollt gyakoroljon a szolgálatok felett, ugyanis a törvény szerint azok maguk dönthették el, milyen dokumentumokat tartanak vissza. A testületben a Medgyessy által delegált Gálszécsyn kívül két történész van: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Vida Istvánt, míg a Magyar Történelmi Társulat Sipos Leventét delegálta. A bizottság jogosítványai eléggé szűk körűek, a jogszabályok szerint a visszatartani szándékozott iratok esetében csak javasolhatták, hogy azok közül egyeseket a levéltárban helyezzenek el, a döntés azonban a titokgazdáé maradt, azaz az adott titkosszolgálat vezetője határozhatott.

A gyakorlat még ennél is rosszabb volt. A testület tagjai nem ismerhették meg a szolgálatok irattárát, nem tekinthették át, mit, hogyan őriznek. A visszatartani szándékozott anyagok egy részéről kaptak egy listát, amelyen röviden meg volt jelölve, miről szólnak. A dokumentumok olyan nagy részét tartották azonban viszsza, hogy a listáról a testület tagjai csak szúrópróbaszerűen tudtak válogatni, végül egyharmadnyit vizsgáltak meg tételesen. A legtöbb esetben egyetértettek a szolgálatok döntésével, mindössze nyolcszázaléknyi irat levéltárba helyezését támogatták.

A törvény sok kibúvót hagy a titkosszolgálatoknak, összesen tizenhárom bekezdésben sorolva fel, mire hivatkozva lehet egy dokumentumot megtartani. A testület jelentése szerint "a szolgálatok túlságosan is éltek azzal a lehetőséggel", hogy fenntarthatták annak az államtitoknak a minősítését, amely olyan személyekkel kapcsolatos, akik 1990. február 14. után - ha csak néhány hónapig is - állományban voltak, vagy titkosan együttműködtek velük. "A visszatartás indoklásánál ezt a pontot tüntették fel a leggyakrabban, itt mérlegelés helyett az automatizmus érvényesült, amelyet ritkán sikerült megtörni" - áll a Gálszécsy-bizottság jelentésében.

Hasonló történt a Belügyminisztérium Személyügyi Főosztályának anyagával is, amelyben úgynevezett állományparancsként lefűzték a szigorúan titkos tisztek kinevezési, előléptetési, jutalmazási dokumentumait is. A főosztály úgy döntött, hogy ezeket az aktákat szétszedi, majd elküldi az egyes titokgazdáknak az iratlapokat, s amit azok államtitoknak minősítenek, azt nem adja át a levéltárnak. Ez az irategyüttesek végleges szétszabdalását jelentette volna, amit a bizottság helytelenített. Ezért olyan öszvér megoldást találtak ki, hogy zárt borítékban hiteles másolatot illesztenének az eredeti iratlapok helyére, s így adnák át a levéltárnak, amely azonban csak az eredetit hajlandó fogadni, így ezek az akták csonkán kerülnek majd át.

RIBA ISTVÁN

Ököllel ütöttek meg két fiút egy bevásárlóközpontban

Ököllel ütöttek meg két fiút egy bevásárlóközpontban

650 lóerős villanyautóként támad a BMW i7

650 lóerős villanyautóként támad a BMW i7

Még karácsony előtt mesterséges ember érkezhet a Galaxy telefonokra

Még karácsony előtt mesterséges ember érkezhet a Galaxy telefonokra