Egyfajta politikai csodaszerként alkalmazzák újabban a pártok a névváltoztatást. A hét végén a Munkáspárt cserélte le a régi cégért, korábban az SZDSZ neve esett át kisebb kozmetikai beavatkozáson, a Fidesz esetében pedig szinte már követhetetlen, melyik is az éppen hivatalos elnevezés.

Orbán Viktor.
Az egyik névadó szülő
© Vörös Szilárd
Pártszakadáshoz vezetett, hogy a magát a Kádár-féle Magyar Szocialista Munkáspárt politikai utódszervezetének valló - s 1993-ig ezen a néven is futó - Munkáspárt a hét végén Magyar Kommunista Munkáspártra változtatta a nevét. A Thürmer Gyula vezette szervezet antikapitalista jellegét kifejezni hivatott névváltoztatást a tagság döntő többsége támogatta, annyi mellékhatással, hogy egy kisebb csoport - Vajnai Attila korábbi alelnök vezetésével - máris elhatározta, a korábbi néven újjászervezi az 1989-ben alakult utódpártot. Hogy a kommunista jelző használatával nőtt vagy romlott az esélye a 2002-ig a legnagyobb, azóta (a MIÉP és a Centrum Párt mögött) a harmadik legnagyobb parlamenten kívüli politikai erőnek, a jövő évi választásokon dől majd el. A névváltoztatás azonban arra utal, hogy már nem csupán az Országgyűlésben képviselt pártok remélik a politikai marketing e sajátos eszközétől "piacképességük" javulását.

Ám míg a nagy - különösen a néppárti jellegű - politikai szerveződések érdeke azt diktálja, hogy nevükkel is kifejezésre juttassák a szervezet befogadó jellegét, a kis pártok parlamentbe jutásának (illetve bent maradásának) egyik legfőbb záloga, hogy a többiekétől eltérő karakterjegyeket mutassanak fel már a névválasztással is. A Munkáspárt például azt, hogy már nem akar versengeni a baloldal egészét megszólítani akaró MSZP-vel: az új névben megjelenő üzenettel egy szűkebb, de annál célzottabb választói csoporthoz kívánnak szólni.

Más politikai előjellel, de hasonló megfontolások vezérelték korábban a szabaddemokratákat is, akik a márciusi kongresszusukon az SZDSZ névhez illesztett "a Magyar Liberális Párt" toldalékkal kívánták még egyértelműbbé tenni a párt szabadelvű hitvallását. Az erre az üzenetre épülő választási kampány pedig - mint azt már a liberális hétvége eseménysorozat is jelezte (HVG, 2005. október 22.) - a párt és a liberális szavazók egymásra találását hivatott szolgálni, minél többeket próbálva rávezetni, hogy felismerjék a bensőjükben szunnyadó liberálist.

Komolyan gondolkodtak egy "csatolmánynév" felvételén korábban az MDF-ben is. Ehhez a Magyar Demokrata Néppárttal történő tavaszi újraegyesülés adta volna meg a nagy alkalmat (HVG, 2005. április 9.). Az akkoriban futó variációk között szerepelt például az MDF - a Konzervatív Párt, míg a pártból azóta kiszorított Lezsák Sándor a Keresztényszociális Unió, illetve a Kereszténykonzervatív Párt formulát szorgalmazta. Végül győzött a politikai racionalitás: az ideológiai tartalommal telítődött jelzők megosztó jellege miatt maradt az MDF középre tartását jobban segítő eredeti, toldalékok nélküli szerkezet.

A pártnévmódosítások rendszerváltás utáni hagyományát megteremtő Fidesz is még kis pártként - 4-7 százalékos támogatás birtokában - lépett erre az útra. És bár a példa azóta ragadósnak bizonyult, e műfajban ma is Orbán Viktor pártja a csúcstartó. A Fidesz-vezérkar már 1993-ban kacérkodott a módosítás gondolatával. Az akkori névvariációk - például Fiatal Demokrácia Szövetsége - mögött azonban még nem volt különösebb ideológiai tartalom: elsősorban a generációs jelleg eltüntetésének a szándéka vezérelte az ötletelést. A párt életében bekövetkezett politikai átzsilipelésnek azonban már döntő szerepe volt abban, hogy az 1995 áprilisában megtartott VII. kongresszus megszavazta a Magyar Polgári Párt kiegészítést. A Fideszt már egyértelműen a jobboldalon pozicionáló névválasztás sikerességét utóbb visszaigazolta az 1998-as választási győzelem is. De ugyanezen okokból vált terhessé is a név a négy évvel későbbi választási vereséget követően: 2003-ban maga a "párt" megjelölés került indexre, mivel útjában állt a Fideszt több irányzatot tömörítő mozgalomként megfogalmazó orbáni üzenetnek. Így lett a pártelnök útmutatása nyomán végrehajtott szervezeti átalakítás mintegy betetőzéseként a pártból Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (HVG, 2003. április 24.). S ezen csavart még egyet a november elején megtartott második szövetségi gyűlés, hogy a megújulás képességét is kifejezni hivatott "Fidesz - a jövő szövetsége" logó alá gyűjtse a 2006-os kormányváltás híveit. Az új elnevezés ugyanakkor már csak azért sem tekinthető hivatalosnak, mert a szövetségi gyűlés ilyen döntést nem hozott, nem is hozhatott; a pártalkotmány ilyen döntéshozó szervet nem ismer.

A szocialisták, ahogy korábban, úgy most sem léptek az újabb Fidesz-név "bonmot-ra". Bár az MSZP-ben tavaly még komoly viták folytak a névváltoztatásról - amelynek során többen is felvetették, hogy a szocialista jelzőt "szociáldemokratára" kellene cserélni (Hiller István pártelnök például egyenesen elkerülhetetlennek nevezte a tartalmi megújulást jelző névváltoztatást) -, a téma mostanra lekerült a napirendről. Újra felbukkant viszont az ugyancsak szimbolikus értékkel bíró Köztársaság téri pártszékház lecserélésének ügye: mint bejelentették, még a választások előtt egy "fiatalosabb, modernebb" székházba költöznének, miközben a cégér maradna a régi.

DOBSZAY JÁNOS

Az ember már akkor beszennyezte a Himaláját, mikor még el sem jutott oda

Az ember már akkor beszennyezte a Himaláját, mikor még el sem jutott oda

Lehet, hogy most vasárnap zajlik le a 2022-es választás főpróbája

Lehet, hogy most vasárnap zajlik le a 2022-es választás főpróbája

Öt betegből négyet már 24 órán belül hazaküldenek a sebészetről a műtét után

Öt betegből négyet már 24 órán belül hazaküldenek a sebészetről a műtét után

Jane Fonda lemondott a plasztikai műtétekről

Jane Fonda lemondott a plasztikai műtétekről

Hármas karambol történt a 10-es úton

Hármas karambol történt a 10-es úton

Kisfiukkal menekültek a tűz elől, lakhatatlanná vált a család otthona

Kisfiukkal menekültek a tűz elől, lakhatatlanná vált a család otthona