Tetszett a cikk?

Közös külképviseletek nyitásával is próbál enyhíteni anyagi gondjain a magyar külügy, a múlt héten éppen Montenegróban avattak közös magyar-osztrák irodát. Néhány követség és konzulátus azonban még így sem kerülheti el a bezárást.

Nagyon a bögyében lehet a szocialista külpolitikusoknak a limai magyar nagykövetség, hiszen 1995 után most másodszor döntenek a bezárásáról. Akkor is éppen úgy költségvetési okokra hivatkozva zárták be, mint ahogy most tervezik. A Fidesz-kormány alatt határoztak az újranyitásról, ám az akkori külügyi vezetők sem támogatták teljes szívből az ötletet, hiszen lényegében azért nyitották újra a perui magyar képviseletet, hogy helyet találjanak Kraft Péter helyettes államtitkárnak, akit éppen kitettek a gazdasági tárcától. Nem mellesleg akkor az is szempont lehetett, hogy ott a magyar állam tulajdonában volt a nagykövetség épülete, így nem kellett túl sokat költeni az új állomáshely kiépítésére. A helyzet furcsasága, hogy a limai nagykövetséget már a Medgyessy-kormány idején avatták fel.

A jövő évi büdzsé tervezetét látva - amelyben a Külügyminisztériumnak mintegy tíz százalékkal kevesebb jut, mint idén - úgy látszik, újra Peru ugrott be elsőnek a külügyi tárca vezetőinél. Ez azonban most kevés volt, ezért további két követség bezárásáról született döntés, s szó van a konzulátusi hálózat ritkításáról is. A megszüntetésre ítélt nagykövetségek közül az egyik Mongóliában, a másik, Peruhoz hasonlóan, Dél-Amerikában van: Kolumbiáról ítélték úgy a minisztériumban, hogy nem sok vizet zavar, ha bezárják az ottani képviseletet. Ahhoz képest, hogy az Orbán-kormány idején még arról volt szó, hogy a perui mellett esetleg megnyitják a szintén 1995-ben bezárt venezuelai nagykövetséget is, szinte kivonulásnak látszik a mostani lépés. Összesen három országban - Argentínában, Brazíliában, Chilében - marad ugyanis ezentúl azon a földrészen nagykövetség.

Néhány esetben nem kis szükség lenne működő magyar képviseletre ezekben az országokban. A legnagyobb gondot a dél-amerikai börtönökben ülő magyar állampolgárok jelentik, hiszen például Venezuelában egy idős ottani tiszteletbeli konzul tartja velük a kapcsolatot, míg Ecuadorban Iványi Gábor lelkész, egykori szabaddemokrata országgyűlési képviselő járt náluk. Erre a feladatra persze nem biztos, hogy külön nagykövetséget kell működtetni, de a nagyobb külügyi figyelemre mindenképpen szükség volna.

Az ilyen helyzetekre megoldást hozhat az a tervezett szolgálat, amelyet a tárca vezetői laptop-diplomáciának neveztek el. Ez lényegében azt jelentené, hogy egy-egy utazó diplomata menne azokba az országokba, ahol nincs magyar képviselet, de éppen van valamilyen sürgős elintéznivaló, s ehhez valamelyik ott követséget működtető "baráti" ország infrastruktúráját venné igénybe. A magyar diplomata irodája ebben az esetben a laptopja lenne, s más költséget nem is kellene viselnie, mert az összefogó országok viszonossági alapon működtetnék ezt a rendszert. Egyes információk szerint Magyarország már tárgyalásokat folytatott erről Szlovákiával.

Nem csupán a követségbezárások zajlanak, de vannak olyan helyek is, ahol éppen megteremtik a magyar képviseletet. Montenegróban például éppen a múlt héten nyílt meg a közös osztrák-magyar iroda. A podgoricai képviselet a két ország belgrádi nagykövetségének kihelyezett részlege, ám osztrák részről egy új, önálló vezetőt neveztek ki oda, míg a magyar fél a belgrádi követség személyzetéből delegált valakit. Az irodanyitás beleillik azokba az uniós törekvésekbe, amelyek szerint anyagi okokból megfontolandó közös külképviseletek nyitása. Bár hosszú távon a cél az, hogy a közös követség több uniós ország képviseletét lássa el, a közösködés azonban egyelőre azt jelenti, hogy az épület közös. (Ilyen ingatlanban működik például öt észak-európai ország berlini követsége, a német-francia-brit követség Kazahsztánban vagy éppen Montenegróban a francia-német képviselet.)

Egyelőre a podgoricai magyar-osztrák iroda is főként az épületen való közösséget jelenti, bár a létrejöttéről szóló megállapodás azt is tartalmazza, hogy közös jelentéseket is készíthetnek, az információikat pedig megoszthatják egymással. Arról is tárgyalt már a két ország, hogy egymás nagykövetségein helyet biztosítanának a másik fél diplomatáinak.

A kezdeményezés tehát illeszkedik az európai trendbe, a gond ebben az esetben inkább a helyszínnel van. Egyrészt Montenegró egyre erősebben kinyilvánítja függetlenségi törekvéseit, ami a belgrádi vezetésnek nyilván nem tetszik. A magyar-osztrák lépés pedig mintha már afelé mutatna, hogy a két ország jó előre készül Montenegró függetlenné válására, s tulajdonképpen a leendő nagykövetség megalapozása történt most. Másrészt problémát jelenthet a közös iroda magyar részről azért is, mert a Balkánon a két ország sok tekintetben versenytárs, s nem biztos, hogy magyar érdek az osztrák Balkán-politikát támogatni, míg ez az aggály mondjuk egy limai közös képviselet esetében aligha merülne fel. Napirenden van egyébként egy újabb balkáni magyar iroda megnyitása is, ezúttal Koszovóban, bár korábban arról volt szó, hogy az osztrákok adnak majd helyet a magyar diplomatáknak, ám végül a magyar fél az önálló képviselet mellett döntött.

RIBA ISTVÁN

670 delfintetemet mosott partra a víz, a halászokat okolják a történtek miatt

670 delfintetemet mosott partra a víz, a halászokat okolják a történtek miatt

Itt a teljesen macskaszerű hátizsák

Itt a teljesen macskaszerű hátizsák

Itt a 2020-as nagy nyárigumi-teszt

Itt a 2020-as nagy nyárigumi-teszt