Csalás vádlottjaként, és ne sikkasztóként vigyék bíróság elé a lakásmaffiózókat - üzeni a bűnüldözőknek a Legfelsőbb Bíróság hétfői jogegységi határozata, amitől az eljárások gyorsulását várják.

Büntetőjogászok szűk szakmai körén kívül önmagában aligha érdekelne sok embert, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi tanácsa hétfőn kimondta: ingatlan nem lehet sikkasztás tárgya, s a termőfölddel, lakással, más épülettel kapcsolatos visszaélést általában csalásnak kell minősíteni. Az 1878-as Csemegi-kódexhez visszanyúló főbírói elemzés azonban a sok vihart kavaró lakásmaffiázásról szól, ami nem önálló bűncselekmény, hanem egy módszer, amellyel általában kiszolgáltatott, védtelen embereket fosztottak meg lakásuktól. A legújabb jogegységi döntés - egységes értelmezést adva - ezeknek a pereknek az elbírálását igyekszik megkönnyíteni.

A hétfői jogegységi döntés azonban nem csupán a jogi tartalma miatt lehet emlékezetes, hanem azért is, mert talán az utolsók közé tartozik. Azóta ugyanis, hogy a többéves alkudozást-egyeztetést "elfeledve" az Alkotmánybíróság (AB) az LB ellenkezése dacára saját hatáskörébe vonta a jogegységi döntések részleges alkotmányossági kontrollját (HVG, 2005. november 26.), az LB visszafogja magát, s lehetőség szerint kerüli ilyen határozatok meghozatalát. A lakásmaffiával kapcsolatos döntést is valószínűleg azért hirdették ki, mert az fő vonalaiban már az AB-verdikt előtt készen volt. A jogalkalmazási aggályokra elsősorban a Fővárosi Bíróság hívta fel a figyelmet. A HVG információi szerint felvetődött például, hogy a lakásügyekben elkövetett csalás mögött nemegyszer fenyegetést vagy - ahogy azt egy háttér-tájékoztatást adó főbíró a Keresztapa című filmre utalva megfogalmazta - "vissza nem utasítható ajánlatot" lehet sejteni, mindezt azonban az ítélkezés során nem tudták figyelembe venni.

Különös jogi helyzetet eredményezett az is, hogy a csalók gyakran több embert is átvertek. Elsőként az ingatlan eredeti tulajdonosát, majd még legalább egy másik jóhiszemű vevőt is, akinek a lakást eladták. Az eredeti tulajdonos, amikor rájön, hogy például tudta nélkül más személy nevére került az ingatlana, úgynevezett törlési pert indíthat, és visszaszerezheti lakását - ekkor azonban a jóhiszemű harmadik az, aki csak a csalótól kérhet kártérítést, nyilván eredménytelenül. Ha pedig az eredeti tulajdonos kicsúszik a határidőből (a földhivatali értesítést követő hatvan nap vagy annak hiányában a bejegyzéstől számított három év), óhatatlanul elveszti ingatlanát. A bírósági gyakorlat során felmerült, hogy ilyen esetben mindkettőjüket sértettnek minősíthessék, és kétrendbeli csalásban mondhassák ki bűnösnek az elkövetőt - ám ezt a jogegységi tanács végül leszavazta.

Annak a jelentősége, hogy sikkasztást nem lehet lakásmaffiaügynél megállapítani, a további nyomozások, ügyészi és bírósági eljárások gyorsításánál lesz érezhető. A főbírák szerint például Pécsett előfordult, hogy ebbe a jogi zsákutcába tévedtek bele az ítélkezők, s ennek az ügy elhúzódása lett a vége. Az ítéletkiszabás szempontjából egyébként szinte mindegy, hogy azonos elkövetési érték mellett a bíróság csalást, sikkasztást, netán hűtlen kezelést állapít-e meg, s annak is csekély a súlya, ha e mellé még magán- vagy közokirat-hamisítás bűncselekménye is sorolható (ez utóbbinak a lehetőségét a jogegységi döntés most megerősítette). Az eddigi tapasztalatok szerint olyan esetekben, ahol tényleges erőszakos cselekményekre nem került sor, a bíróságok aránylag enyhe ítéletet szabnak ki, általában másfél-két évnyi szabadságvesztést. A hitelt nyújtó s az adós lakására vételi jogot kikényszerítő csalárd "befektetési társaságoknál" többel, három-négy év hosszúságú börtönbüntetéssel sújtották a fő bűnösöket, de segítőik - például az ügyvédek - legfeljebb felfüggesztettet kaptak.

FAHIDI GERGELY

Társadalom

Bírák bírái?

Etikus-e, ha egy bíró internetes fórumon, név nélkül, ráadásul szakszerűtlenül bírálja egy kollégája döntését?

Bloomberg: a vereség jelzés a civileket elnyomó, a médiát uraló Orbán számára

Bloomberg: a vereség jelzés a civileket elnyomó, a médiát uraló Orbán számára

Kormányon marad a Jog és Igazságosság Lengyelországban

Kormányon marad a Jog és Igazságosság Lengyelországban

Borkai Zsolt nyert Győrben

Borkai Zsolt nyert Győrben

Gulyás Gergely nem kér bocsánatot, amiért „beteg kisgyereknek” nevezte Greta Thunberget

Gulyás Gergely nem kér bocsánatot, amiért „beteg kisgyereknek” nevezte Greta Thunberget

Tarlós soha, Demszky csak kétszer szerzett több szavazatot, mint Karácsony most

Tarlós soha, Demszky csak kétszer szerzett több szavazatot, mint Karácsony most

Tarlós: "Lehet sok mindent mondani, de nem érdemes mesélni"

Tarlós: "Lehet sok mindent mondani, de nem érdemes mesélni"