A sajtószabadság körülbástyázása helyett a tévék-rádiók rendszabályozására és szankcionálására helyezi a hangsúlyt az Országos Rádió és Televízió Testület megrendelésére kidolgozott új médiatörvény-tervezet. A szabályozásban és a számonkérésben is kulcsszerepben maradnának a pártdelegáltakból álló grémiumok.

Paragrafusonként csaknem 1 millió forintot költ az idén egy vadonatúj médiatörvény-tervezet kidolgoztatására az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A 149 cikkelyből álló szöveg a napokban készült el az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetben, melyet idén májusban alapított az ORTT, és 2005-re egyetlen kutatási feladataként a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény általános felülvizsgálatát határozta meg. S ehhez nem sajnált pénzt, paripát, fegyvert: az intézet működésére december 31-éig hajszál híján 140 millió forintot irányzott elő, melyből testvériesen megosztva 70 millió jut "intézményi költségekre", ezen belül 35 millió személyi juttatásokra, a másik 70 millió pedig a testület által ugyancsak májusban felállított tíztagú törvény-előkészítő szakértői bizottság kiadásaira. S már az ORTT asztalán van az az előterjesztés, amely legalább a következő fél évre meghosszabbítani javasolja a nagyvonalú finanszírozást.

Rejtély, miért érzi feladatának a médiahatóság a mégoly kudarcos hatályos jogszabály teljes revízióját. Kovács György ORTT-elnök a buzgóságot korábban azzal indokolta, hogy a hatóság naprakész a médiakutatások és a nemzetközi szabályozás terén, továbbá kifejtette: ha a testület pártok által delegált tagjai konszenzusra jutnak a tervezetről, nagyobb lehet az esély a parlamenti megegyezésre is. A magyarázatot azonban a bizottság névsora nemigen támasztja alá. Ahhoz túl sok a politikában, a médiaháborúban exponálódott személy van benne, hogy szakmainak lehessen tekinteni, ugyanakkor nincs formális politikai, pláne négypárti felhatalmazása, így a kétharmados parlamenti jóváhagyás követelményére figyelemmel sem lehet igazán komolyan venni.

A bizottság elnöke Bogdán Tibor, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda vezetője, aki például a Sláger Rádió elleni perben képviselte az ORTT-t, s a tagjai között van Pokol Béla politológiaprofesszor, aki 1998-ban még kisgazdaként kidolgozta a vélemény helyreigazíthatóságát iniciáló első szájkosártörvény-tervezetet. A csapatot erősíti még Hajdú István többszörös rádió-, illetve ORTT-exelnök, Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana Katolikus Egyesület elnöke, az ORTT panaszbizottságának tagja, Tellér Gyula, aki az SZDSZ-es parlamenti padsorból indulva két ciklussal később Orbán Viktor tanácsadói között kötött ki, és Rományi Béla, aki 1994-ben önálló médiatörvény-tervezetet dolgozott ki a KDNP számára, tavaly pedig az MSZP favoritja volt a Duna Televízió élére.

A sajtószabadság problematikája a jelek szerint mindenesetre nem okozhatott sok fejtörést a tervezet kidolgozóinak. A plurális médiarendszert - a szöveg alapján - olyan képződménynek tekintik, amit drákói szigorral és félelmetes megtorlásokkal kell kordában tartani. Mint a bevezetőben írják, azt próbálják meg egyértelművé tenni, hogy "mit nem szabad", s ehhez kívánnak "hatékony szankciórendszert" kapcsolni. A purifikátori indíttatásra jellemző például, hogy a tervezet nemcsak azt szögezi le, hogy az emberi méltóság megsértéséért a médiumokat felelősség terheli, hanem azt is, hogy a "sértett" jogait akarata ellenére is megvédenék: akkor is, ha beleegyezett a "jogsértésbe", illetve ha tartózkodni akar jogai érvényesítésétől.

Miközben a hatályos jogszabály általánosságban fogalmazza meg a sokoldalú, tényszerű, kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, az új elképzelés komoly megkülönböztetéseket alkalmazna. A közszolgálati médiumoknak minden egyes műsorban, illetve a szerkesztésben is pártatlannak kell lenniük. Minden más "számottevő közönségarányt elérő" műsorszolgáltatásnak már csak kiegyensúlyozottságot ír elő a tervezet, a piac egészére pedig azt, hogy a különböző vélemények "társadalmi súlyuknak megfelelően kapjanak nyilvánosságot". A bizottsági anyag rátesz egy lapáttal a hatályos törvényre, s nemcsak a média intézményrendszerébe, hanem a szabályozás elvárásrendszerébe is bebetonozza a politikát, s szabad utat enged a "mindkét nagy pártnak legyen saját tévéje-rádiója" logikájú, a politikusok egy részétől korántsem idegen gondolatoknak.

Kétségkívül attraktív eleme a tervezetnek, legalábbis első ránézésre, hogy valamelyest ritkítaná a médiakuratóriumokat, főként azok népes civil függelékeit. A jelenlegi három különálló helyett egyetlen, az Országos Közszolgálati Műsorszolgáltatási Közalapítvány felügyelné a közmédiumokat, melyek felett a tulajdonosi jogokat egy 12 tagból és hat póttagból álló kuratórium gyakorolná. Ugyanakkor ez az anyag sem szakít a hatályos médiatörvény rendkívül aggályos megoldásával, amely a kormányzati befolyásolást a többi politikai szereplő azonos helyzetbe hozásával próbálja megakadályozni. Noha ma már a napnál világosabb, hogy ez maga az intézményesített többpárti befolyás, változás iránti igénynek nyoma sincs. Sőt mintha a hatályos szabályozás paródiáját olvasnánk: a kuratórium négy-négy tagját a kormánypártok, illetve az ellenzék jelölnék, további négyet pedig a két politikai oldal által létrehozott jelölőbizottság állítana a történelmi egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, a határon túli magyar szervezetek, illetve az országos szakmai képviseletek ajánlásai alapján. Hasonló, borítékolható viszálykodást keltő metódussal jelölnék a póttagokat is, s a 18 "mázlistát" az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná meg.

A közszolgálati médiumok, csakúgy, mint eddig, egyszemélyes részvénytársaságként működnének, ám ezek mindegyikébe 15 főt - öt-öt tagú igazgatóságot, felügyelőbizottságot, továbbá programtanácsot - nevezne ki a kuratórium. A programtanács afféle belső elhárítás lenne: az egyetértésére lenne szükség az éves programterv elkészítéséhez, melynek betartásán is őrködne, és megsértését jelezné a kuratóriumnak. Amint nem pozíciókat kell osztani, elhárítóvá válik a tervezet. Megkerüli az egyik legkényesebb kérdést, nevezetesen azt, konkrétan hány közszolgálati médium működhetne, s hány csatornával. Ezt a javaslat szerint hatévenként külön törvényben kellene szabályoznia az Országgyűlésnek, beleértve az állami költségvetés hat évre szóló finanszírozási kötelezettségvállalását, továbbá az üzemben tartási díj megállapítását.

Hogy az eddigieknél is több, legalább államtitkári javadalmazással járó hely jusson a kiszolgált pártpolitikusoknak, arról az ORTT átalakításával is gondoskodna a törvény-előkészítő bizottság. Létrejönne az Országos Rádió és Televízió Felügyelet, amely közigazgatási hatósági szerepet töltene be. A továbbra is a pártok delegáltjaiból felálló, legalább hétfős grémium által vezetett ORTT feladata pedig a médiaszabályozás és a pályázatok lebonyolítása maradna. A panaszbizottságot egy obskúrus új fórum, a Pártatlanságot és Kiegyensúlyozottságot Felügyelő Tanács váltaná fel. Ebbe 12-12 tagot jelölhetnének a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok, s közülük 6-6 főt nevezne ki a köztársasági elnök. A kiválasztott 12 tag közül sorsolással döntenék el, ki lesz az a négy-négy többé vagy kevésbé szerencsés nyertes, akinek a mandátuma három, hat, illetve kilenc évre szólna.

Ostort is kapnának az új szervezetek. Egészen hátborzongató például a pártatlanságfelügyelő tanács megtorlási rendszere, amit a jogsértést elkövető műsor felelős szerkesztőjével, a műsorban közreműködő munkavállalóval, illetve a műsorszolgáltató felelős vezetőjével szemben is alkalmazhatna. Egyebek közt korlátlan alkalommal akár 5 millió forintra is megbírságolhatná a vétkesnek talált delikvenst, sőt akár tíz évre eltilthatná a közszolgálati médiumokban való közreműködéstől. Nem tudni, hogy a számos jogászt felvonultató bizottság feledékenységének tudható-e be, de a jogkövetkezményeket taglaló fejezetben szó sem esik a bírósági jogorvoslat lehetőségéről.

JAKUS IBOLYA

Videó: Hogyan ismerjük fel a kamuprofilokat?

Videó: Hogyan ismerjük fel a kamuprofilokat?

Elfogadták az EU-tagországok vezetői a Brexitről szóló új megállapodást

Elfogadták az EU-tagországok vezetői a Brexitről szóló új megállapodást

Egyesülhet az eMag és az Edigital

Egyesülhet az eMag és az Edigital

Agüero autóbalesetet szenvedett

Agüero autóbalesetet szenvedett

Betépve vezette a kamiont a tatabányai férfi

Betépve vezette a kamiont a tatabányai férfi

A nap fotói: a legstílusosabb hazai villanyautó-töltőhely

A nap fotói: a legstílusosabb hazai villanyautó-töltőhely