Kihátrálni látszik az önálló Bolyai Egyetem terve mögül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az erdélyi magyar értelmiség egy része azonban ragaszkodik ahhoz, hogy állítsák vissza az 1959-ben megszüntetett intézményt, s a közeljövőben - első lépésként - önálló magyar karok alakulhassanak.

"Ha a Babes-Bolyai Egyetem szenátusa nem dönt az önálló magyar karok létrehozásáról, januártól polgári engedetlenséggel fogjuk megbénítani az oktatást" - jelezte a HVG-nek terveiket Hantz Péter adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A radikalizálódás oka, hogy az 1959-ben megszüntetett önálló kolozsvári Bolyai Egyetem az 1989-es rendszerváltozás ellenére mindmáig nem nyerte vissza függetlenségét, noha Ceausescu bukását követően az erdélyi magyarság egyik első kérése ez volt. A hatalomra jutó Ion Iliescu azonban azzal utasította el az igényt, hogy "a Bolyai az 1956-os ellenforradalom után a reakció fészke lett". A magyar és a román egyetem összevonásával született állami Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) oktató magyar tanárok és más értelmiségiek hiába gyűjtöttek az elkövetkező években több százezer aláírást, az ügy zátonyra futott.

A BKB mostani kezdeményezése visszafogottabb: önálló magyar karok felállítását kéri. Ez 179 főállású oktatót érintene, közülük 149-en támogatják a tervet, s csak ketten ellenzik, míg a többiek nem nyilvánítottak véleményt. Ennek ellenére Hantz úgy véli, a karok felállításának jelentős belső ellenzéke is van. "2004-ben a diákok manipulálásával, néhány tanárnak tett felelőtlen ígérgetéssel sikerült elérni, hogy ne azok a személyek kerüljenek magyar rektorhelyettesi pozíciókba, akik támogatták volna e karok létrehozását" - állítja a BKB alelnöke. A Hantz által támadott egyik rektorhelyettes, Salat-Zakariás Levente a HVG-nek nyilatkozva annak számlájára írta a BKB radikalizálódását, hogy "felhalmozódóban van a romániai magyarságban egy 15 éves kudarc", mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) látványos politikai teljesítménye ellenére számos nagy célból semmit sem sikerült elérni, holott az RMDSZ 1996 óta valamilyen formában hatalmon volt. A leválással egyébként Salat sem ért egyet, szerinte a Babes-Bolyain belül "paritásos elv alapján kellene létrehozni a többé-kevésbé önálló magyar egyetemet".

A BKB egyik vezéregyénisége, Kovács Lehel adjunktus a fiatal román kollégák támogatásában is reménykedik. A HVG-nek elmagyarázta, a BBTE-n jelenleg 21 kar létezik dékánnal, dékánhelyettessel, adminisztrációval. A külföldön járt román tanárok a fizika, kémia, matematika karokat egyetlen természettudományi kar alá vonnák össze, s ehhez a tervhez bizonyos értelemben a magyarokat használnák faltörő kosnak. A bolyaisok ugyanis a lehetőségekhez, tanári gárdához igazodva, első körben csupán három önálló magyar kart - természettudományit, bölcsészettudományit és társadalomtudományit - akarnak megalakítani, a teljes leválás, az önálló Bolyai Egyetem a második lépés lenne.

S miközben az október 20-i román-magyar közös kormányülésen hivatalosan meg sem említették a BBTE-ügyét, a két miniszterelnök bejelentette, hogy Bukarest állami támogatásban részesíti a szintén kolozsvári székhelyű Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely eddig kizárólag a magyar állam évente csökkenő finanszírozására számíthatott. Úgy tűnik azonban, a Sapientia mint a "román állam által támogatandó önálló magyar felsőoktatási intézmény" megnevezés egyelőre inkább politikai kampányfogás, mint realitás, hisz a magánegyetem végleges akkreditáció hiányában nem kaphat költségvetési támogatást.

Szilágyi Pál rektor a HVG-nek elmondta, a Sapientia egyelőre csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, a végleges akkreditációra még minimum két esztendőt várni kell, amíg három végzős évfolyam legalább fele sikeresen államvizsgázik. Vagyis az egyetem - feltéve, hogy nem születik külön kormányrendelet - állami finanszírozása csak a 2006-os romániai parlamenti választások után kerülhet a költségvetésbe, s kérdés, az RMDSZ kormányzati tényező marad-e. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke már a vészharangot is megkongatta, amikor felhívta a figyelmet, hogy a Budapestről az idén kapott 1,65 milliárd forint csak a fenntartáshoz elegendő, a fejlesztéshez már kevés, pedig az akkreditációhoz a bevételek negyedét erre kellene fordítani.

Mindez megerősíti, hogy hiányzik az egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia, egyelőre senki nem tudja, hogy felsőoktatás terén mire van szüksége a romániai magyarságnak. A Bolyai-Sapientia konkurenciáról, a Sapientiát támogató, úgynevezett székely lobbiról csak magánbeszélgetéseken nyilatkozó szakemberek attól is tartanak, hogy az RMDSZ-nek az lenne a legkényelmesebb, ha a Sapientia megkapná a román állam támogatását, s ezzel a politikailag igen kényes Bolyai-kérdés végre lekerülne a napirendről, ami a román pártoknak is jól jönne. Hantz szerint viszont ebbe nem egyezik bele az erdélyi magyar értelmiség, inkább valamiféle felsőoktatási konzorciumban gondolkodnának, ami a Sapientia bukaresti támogatását és az önálló Bolyait jelentené.

A Bolyaival kapcsolatban Markó Béla RMDSZ-elnök is kétértelműen fogalmazott. Miután igazat adott az állami magyar egyetemért már korábban is utcára vonuló fiataloknak, kijelentette, az önálló magyar egyetemre "nem megoldás a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása". Az elnök szavait tovább kuszálja Kötő József, a román oktatási tárca államtitkára, aki a HVG-nek elmondta: az RMDSZ programjában szerepel egy állami magyar egyetem, "ami lehet a Sapientia, vagy más is".

IRHÁZI JÁNOS / KOLOZSVÁR

Kósa: "Semmi extra" nem történt pénteken a lemondott Borkai-sajtótájékoztatónál

Kósa: "Semmi extra" nem történt pénteken a lemondott Borkai-sajtótájékoztatónál

Elhunyt Ráduly Margit rádiós

Elhunyt Ráduly Margit rádiós

„A Fideszre akarsz szavazni, ugye?” – kiabálta a szavazatszámláló

„A Fideszre akarsz szavazni, ugye?” – kiabálta a szavazatszámláló

Tarlós gratulált Karácsonynak

Tarlós gratulált Karácsonynak

Kifogást adott be a Momentum, mert a kormány tájékoztató kampánya olyan, mint egy Tarlós-plakát

Kifogást adott be a Momentum, mert a kormány tájékoztató kampánya olyan, mint egy Tarlós-plakát

Napsütésben szavazhat az ország

Napsütésben szavazhat az ország