A három-öt éves önkéntes katonáskodás megbecsült állássá vált, a jelentkezők sokszor évekig várnak a beöltözésre. Az ingatlaneladásokból is pénzt remélő, az év végére 29 ezer fősre fogyatkozó hadsereg tagjai számára az anyagi gyarapodás, előrelépés legkecsegtetőbb módját a külföldi missziók jelentik.

Mozgalmas napja volt a Magyar Honvédségnek a hétfői. E napon vonult be a szentendrei kiképzőközpontba 82 új szerződéses katona, s ugyanekkor indult el Debrecenből egy 129 fős, ugyancsak főként szerződéses állományú század Koszovóba békefenntartó feladatok ellátására. Arató Judit hadnagy, a szentendrei bázis sajtótisztje három éve szerződéses katona, s ezalatt ez már a harmadik állomáshelye, mivel két laktanyát (a szombathelyit, majd a tapolcait) közben kiszerveztek alóla. Igaz, a főiskolai és egyetemi végzettséggel is rendelkező művelődésszervező-píármenedzser még így is viszonylag jól járt az egyenruhás szolgálattal, biztos munkahelyet talált magának.

A most bevonultakat is főként ez motiválta. A 34 éves Szabó Zsolt például egy nehéz helyzetű villamosipari cégnél középvezetői állást - mint mondta, nagy felelősséget és alacsony fizetést - hagyott ott azért, hogy lakóhelyén, Kaposvárott ismét szakaszvezetőként szolgálhasson. Ő még sorozott katonaként lehúzott egy évet, az ugyancsak kaposvári, 29 éves Nemes Vitéz viszont életében most bújt először egyenruhába. Mindketten egy-egy évet kényszerültek várni a bevonulás lehetőségére, alátámasztva a hivatásos toborzók azon állítását, hogy a hadsereg immár válogathat a jelentkezők közül. A szentesi Király Csilla Noémi környezetvédelmi felsőfokú végzettségével csak úgy tudott volna munkát találni, ha jogosítvánnyal és nyelvvizsgával is rendelkezne, munkahely hiányában viszont nem tudta volna miből kifizetni a további tanfolyamok költségeit. A kaposváriakkal ellentétben ő kénytelen lesz költözni, Hódmezővásárhelyen várja távírászi munkakör.

Nem ő az egyetlen, aki felsőfokú végzettséggel is vállalja, hogy akár legénységi beosztásban is katonáskodjon. Ocsovai János mérnök ezredes, a toborzószervezet vezetője, a Honvédelmi Minisztérium (HM) osztályvezetője a HVG kérdésére elmondta: a legénységi állományú bevonuló szerződéses katonáknak 2004-ben 4 százaléka, tavaly pedig már 5 százaléka végzett egyetemet, főiskolát, ugyanekkor a csak alapfokú végzettségűek aránya 22-ről 13 százalékra csökkent. A meglehetősen bonyolult illetményrendszerben egy próbaidős honvéd bruttó 101,3 ezer forintot kap havonta, egy szakaszvezető pedig 124,6 ezret.

"Ami hadseregreform címén történik, ahhoz képest a trianoni békeszerződés fegyverkezési program volt" - vallja Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere. Szerinte a jelenlegi politikai döntéshozók rövidlátó módon, felszámolóbiztosként tevékenykednek. Nem lenne szabad úgy tenni, mintha "örök és megbonthatatlan" katonai szövetségnek lenne Magyarország a tagja, minden katonai döntést ennek rendelve alá, elkótyavetyélve azokat a kiképzőközpontokat, amelyek egy majdani, ugyancsak önkéntes alapon szerveződő nemzetőrség felállítását tennék lehetővé - magyarázta Kósa.

Tény, a haderőreform keretében számos korábbi honvédségi központ kényszerült megválni alakulataitól, a megszüntetett szombathelyi, tapolcai kiképzőközpont mellett eltűntek a katonák Nyíregyházáról vagy éppen Taszárról. A szocialisták a haderőreform során valóban egy lapra tesznek fel mindent. Arra, hogy hagyományos katonai fenyegetéssel nem kell számolnia Magyarországnak, s ha netán mégis bekövetkezne ilyen veszély, azt nem saját erőből kell majd elhárítani. "Bizonyára hallott már arról, hogy 1999 óta a NATO tagjai vagyunk" - válaszolta Keleti György szocialista képviselő, a parlament honvédelmi bizottságának elnöke egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a külföldi missziók mellett a hadsereg a hagyományos értelemben vett honvédelemre is képes lenne-e. A volt honvédelmi miniszter sommás válaszát kiegészítette azzal, hogy például a magyar légtér védelméhez nincs elég repülőgép, de érdemi veszély esetén, a koszovói beavatkozás időszakához hasonlóan, közös légtérvédelem működne a NATO-n belül, a veszprémi harcálláspont az észak-atlanti struktúra integrált része, a pápai bázisrepülőtér pedig tudná fogadni a szükséges külföldi gépeket.

Így, noha kimondatlanul, de a legfontosabb katonai feladat annak demonstrálása, hogy a NATO-ban Magyarország nem élősködő potyautas, hanem érdemben hozzá tud járulni a közös feladatok, alapvetően a külföldi békefenntartó missziók sikeréhez. Ezért presztízskérdés is a svéd Gripenek hadrendbe állítása és felkészítése arra, hogy nemzetközi akciókban szerepet vállalhassanak. Csakhogy a fejlesztési források döntő hányadát a repülőgép-beszerzésekre kellett fordítani, így némi leegyszerűsítéssel ugyan, de a svéd vadászgépek miatt kellett elhalasztani a külön téli és nyári bakancsok rendszeresítését az ócska surranók helyett.

A nemzetközi missziókra vezényelt katonáknak, mint például a most Koszovóba kiküldött századnak - az összes magyar település közül jelenleg Debrecen ad otthont a legtöbb, csapatnál szolgáló katonának - persze az átlagosnál lényegesen jobb a felszereltsége. De csak a külföldi szolgálat idejére, mivel a korszerűbb felszerelési tárgyakat hazatéréskor le kell adni. A fő vonzerő persze a rendkívüli jövedelem: a tapasztalatok szerint fél év alatt - az itthoni fizetés mellett - még a legénységi állományúak is 1-1,3 millió forintot takaríthatnak meg. Jellemző, hogy a kötelező katonai szolgálat idején bevett gyakorlattal szemben, amikor minden sorkatona a "legnyugisabb", irodai beosztásban lévőket irigyelte, most egy hölgy a jogi osztály kényelmes ügyintézői munkakörét hagyja ott, hogy immár másodszor szolgálhasson legénységi állományú lövészként Koszovóban.

A debreceni Bocskai Lövészdandárnál - Szücs András tábornok dandárparancsnok szerint - szabályos várólista van a szerződéses katonai beosztásokra. Ez részben azzal magyarázható, hogy eleve innen, a kelet-magyarországi térségből akarnak a legtöbben katonák lenni - 2004-2005-ben együttesen Kelet-Magyarországról 3180-an jelentkeztek, többen, mint Nyugat-Magyarországról (1612), valamint Budapestről és Pest megyéből (637) összesen -, másrészt azzal, hogy a korábban becsültnél sokkal kevesebben bontják fel szerződésüket. Pár évvel ezelőtt ugyanis gyakori volt, hogy az ősszel bevonulók a hideg időszak átvészelése után, a nyári mezőgazdasági munkák kezdetére már ott is hagyták a hadsereget. Most a féléves próbaidő letelte után járó, kéthavi alapilletménynek megfelelő toborzási pénzzel, a vállalt szolgálat befejeztekor fizetett leszerelési segéllyel - öt év után további hathavi távolléti díjjal - is ösztönzik a szerződéseseket idejük kitöltésére.

FAHIDI GERGELY

Társadalom

Centiről centire

Korábban nem tapasztalt aktivitással lép az idén az ingatlanpiacra a Honvédelmi Minisztérium (HM): mintegy hatvan...

A tájfun idején a hajléktalanokat nem engedték be a tokiói óvóhelyekre

A tájfun idején a hajléktalanokat nem engedték be a tokiói óvóhelyekre

Ahol nyert, ott mindent vitt az ellenzék

Ahol nyert, ott mindent vitt az ellenzék

Török Gábor: 2006 óta ez az első választás, amit a Fidesz nem nyert meg

Török Gábor: 2006 óta ez az első választás, amit a Fidesz nem nyert meg

Szombathelyen is az ellenzéki jelölt nyert

Szombathelyen is az ellenzéki jelölt nyert

Varga Judit: Elfogadhatatlan az uniós költségvetés tervezete

Varga Judit: Elfogadhatatlan az uniós költségvetés tervezete

Legalább 3300 éves sírt találtak Egyiptomban

Legalább 3300 éves sírt találtak Egyiptomban