Az Orbán-kormány idején hatályosnál is szigorúbb büntetőszabályok bevezetését javasolja a Fidesz, elsősorban a szocialistákat leginkább támogató nyugdíjas korosztályok körében remélve új szavazókat.

Egy sor bűncselekmény az eddiginél lényegesen szigorúbban legyen büntetendő, ha gyerek vagy 65 évesnél idősebb személy sérelmére követik el, s a büntetéskiszabás során a bírák legyenek kötelesek az úgynevezett középmértékből kiindulni. Ez a két legfontosabb eleme a Deutsch Tamás és Répássy Róbert Fidesz-képviselők által beterjesztett javaslatnak, amely a büntető törvénykönyvet (Btk.) módosítaná. Mindezt kiegészíti még, hogy a gyermekek vagy idősek ellen elkövetett bűncselekmények miatt elítélt felnőttkorúak ténylegesen rács mögé is kerüljenek, és onnan kedvezménnyel - például feltételes szabadságra bocsátással - se kerülhessenek ki a teljes büntetés letöltése előtt. Az előterjesztők még a választások előtt szeretnék elfogadtatni javaslatukat, aligha függetlenül a kampánytól.

A HVG által megkérdezett szakértők többsége szerint egyrészt "szétzilálná" a büntető jogszabályok rendszerét az indítvány elfogadása, másrészt tovább távolítaná Magyarországot a szabadságvesztést lényegesen ritkábban és rövidebb időre kiszabó nyugat-európai gyakorlattól. A fideszes javaslat tíz olyan bűncselekménytípust említ, ahol önálló minősítő körülményként jelenne meg a gyerek-, illetve az időskorúak sérelmére való elkövetés. Eddig is súlyosabb elbírálás alá esett, ha emberölést 14, illetve erőszakos közösülést, szemérem elleni erőszakot 12 évesnél fiatalabb személy sérelmére követtek el; a javaslat szerint ezeken kívül is különösen fontossá válna a sértett kora testi sértés, kényszerítés, emberrablás, csalás, rablás, kifosztás és zsarolás megítélésekor.

"A legirritálóbb bűncselekmények visszaszorítása a célunk, ezt a javaslatot szakmailag és elméletileg is vállalhatónak tartom" - mondta a HVG-nek Répássy. Szerinte mindmáig eldöntetlen tudományos vita, hogy a bűnözés tényleges visszaszorítását mi szolgálja jobban, a szigorú büntetéskiszabási gyakorlat vagy az enyhítés, a szabadságvesztés helyett gyakrabban alkalmazott alternatív büntetések elterjesztése. "Ha már kísérletezünk, én a szigorúbb modellt próbálnám ki, ne szaladgáljanak szabadon például visszaeső bűnözők" - tette hozzá a fideszes képviselő, hangsúlyozva azt is, hogy mostani elképzeléseik egy része nem újdonság.

Való igaz, az Orbán-kormány idején a Btk.-ban előírták a törvényszékek számára a "középmértéket", vagyis hogy például 1-3 évvel szankcionálható bűncselekménynél alapesetben, ha se súlyosító, se enyhítő körülményeket nem tud figyelembe venni a bíró, akkor 2 évet szabjon ki. Azzal is próbálkoztak, hogy a többszörös és a különös visszaesőket kizárják a lehetséges kedvezmények, főként a feltételes szabadulás lehetőségének köréből, ám a 2002-es kormányváltás után enyhültek a Btk.-szabályok. Vadonatúj gondolat viszont az idősek kiemelt védelme, amit nem is tudományos eredményekkel, például látványos kriminálstatisztikai változásokkal indokolnak - ilyenek a szakértők szerint nincsenek -, hanem a Fidesz konzultációin felmerült igénnyel.

"A bűncselekmények sértettjeinek, akárcsak az elkövetőinek a többsége a fiatal felnőtt, illetve a középkorú férfiak köréből kerül ki" - hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Gönczöl Katalin kriminológusprofesszor, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnöke. A veszélyeztetettség érzése ugyanakkor ellentmond a számoknak: közhely, hogy az idősebbek jobban tartanak az áldozattá válástól, mint az aktív korúak, de ez Gönczöl szerint aligha indokolhatja kiemelt büntetőjogi védelmüket. Rendkívül fontosnak tartja viszont az áldozatvédelmet, az áldozattá válás megelőzését, a bűncselekmények sértettjeinek nyújtható állami kárenyhítést (HVG, 2005. október 22.).

A javaslat kapcsán óvatosságra int a gyakorlat: például a gyerekkorúak, de a fiatalkorúak sérelmére elkövetett rablások többsége is fenyegetéssel elkövetett mobiltelefon- vagy zenelejátszó-"szerzés". Akár egy iskolán belüli diákbalhénak érzett ilyen bűncselekménynél is előfordulhatna, hogy egy 18. életévét éppen csak betöltött, első bűntényes fiatal is elkerülhetetlenül és enyhíthetetlenül 5-10 éves börtönbüntetés letöltésére kényszerül.

Az Igazságügyi Minisztérium jelenlegi koncepciója ezzel ellentétes irányú: az ott elkészített átfogó Btk.-reform a szabadságvesztés-büntetés visszaszorítását célozza, a legsúlyosabb bűnözőkön kívül lehetővé próbálná tenni alternatív büntetések kiszabását. Enyhébb deliktumok esetében olyan büntetések is elképzelhetőek lennének, amikor maga az elkövető próbálja enyhíteni, például munkavégzéssel, a sértett kárát. A tárcánál kidolgozott új büntetőkódex-tervezetet azonban Petrétei József igazságügy-miniszter szerint éppúgy nem terjesztik már elő a választások előtt, mint az új alkotmányét.

FAHIDI GERGELY

A Telekom nagyon beletrollkodott a békés családi idillbe

A Telekom nagyon beletrollkodott a békés családi idillbe

Orbán levélben gratulált Boris Johnsonnak

Orbán levélben gratulált Boris Johnsonnak

Villamossal keresték egy kissrác elveszett szüleit – videó

Villamossal keresték egy kissrác elveszett szüleit – videó

Mintha lángokban állna az EU központja – akciózik a Greenpeace

Mintha lángokban állna az EU központja – akciózik a Greenpeace

Négyes karambol után teljes útzár az M5-ösön

Négyes karambol után teljes útzár az M5-ösön

Ilyen a mamutagyar-vadászat sötét oldala

Ilyen a mamutagyar-vadászat sötét oldala