Folyamatosan csökken a szomszédos államokban élő magyarok száma - ez is jelzi a magyarországi politikai erők kudarcát, hisz ha másban nem is, abban egyetértenek, hogy támogatni kell a szülőföldön való boldogulást.

Az Antall József néhai miniszterelnök által sokat emlegetett 15 milliónyi magyar már a múlté. A Kárpát-medencében jelenleg mintegy 12,5 millió a valós adat, bár a magyar politika az elmúlt 15 évben számos kísérletet tett a szomszédos országokban élők helyzetének - a népességfogyást is mérséklő - rendezésére. Különösebb eredmények nélkül. Pedig az idő kevés: a (mai) határokon túl élő magyarok lélekszámának csökkenése az utóbbi száz évben egymillió főt tett ki, s az 1990 utáni változások sem fordították meg a trendet. A 2000-2002-ben lezajlott népszámlálások további komoly veszteségeket mutattak a tíz évvel korábbi állapothoz képest, amiből az a következtetés vonható le, hogy hiába a magyar külpolitika egyik kitüntetett feladata a határon túli magyarokkal való törődés, érdemben ez sem tudta befolyásolni a kedvezőtlen folyamatokat.

A határon túli magyarok többsége még a fejlettnek nehezen nevezhető szomszédos országokban is a társadalom alsóbb rétegeihez tartozik. Falvakban vagy kisvárosokban élnek, emiatt munkanélküliségi adataik rosszabbak az ottani átlagnál, a felsőfokú végzettek körében pedig arányuk fele az ottani országos átlagnak. Akik viszont tovább tanulnak, azok jó része elhagyja a szülőföldjét. Az adminisztratív akadályok ellenére 1990 óta Magyarország komoly szívóerőt gyakorol a határon túliakra, bár a szülőföldön való boldogulás támogatásában minden jelentősebb párt egyetért.

A szomszédos országok népszámlálási adatainak elemzésekor az is kiderül, hogy a népességszám csökkenésében nem az elvándorlás a legnagyobb probléma, sokkal inkább az, hogy kevés gyermek születik. A határon túl ugyanis még az egyébként nagyon alacsony magyarországinál is kisebb - Európában a legrosszabb - a gyerekszületési arány. Nagy az asszimilációs veszteség is, a vegyes házasságból származó gyermekek háromnegyedét a többségi nemzethez tartozó házastárs nyelvén oktató iskolába adják. Az asszimiláció fő terepei a szórványvidékek és a városok, Erdélyben például a magyarok által is lakott városok nagy többségében 15-20 százalékponttal csökkent az arányuk 1990 óta.

A magyarországi politika a határon túli társadalmi folyamatokra szinte semmilyen hatást nem képes gyakorolni. Igazán csak egy utat választhat a mindenkori kormány: olyan intézményrendszer kialakítását elősegíteni, amely nemcsak magyar identitásuk megőrzésében segítheti az ott élőket, hanem abban is, hogy megtalálják helyüket a munkaerőpiacon, bárhol is telepedjenek le. E keretek kialakításának van egy szimbolikus és egy gyakorlati síkja. Az előbbihez volt sorolható az, amikor Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, vagy amikor a magyarigazolványok kiadása megkezdődött. Ezeknek a gesztusoknak komoly identitásőrző szerepük volt. Segíthet Budapest azoknak a kereteknek a kialakításánál is, amelyek valamiféle autonómia megteremtését célozzák. Mind az MSZP, mind a Fidesz elkötelezte magát az autonómiák támogatása mellett. A szocialisták szerint azonban alapvetően a jelenlegi kisebbségi magyar politikai eliteken múlik, milyen autonómiát látnak megvalósíthatónak, s ők - ígérik - amellé majd odaállnak. Részben ezekre a határon túli politikusokra hagyják a szocialisták azt is, hogy saját országukban elfogadtassák autonómiaelképzelésüket. A Fidesz viszont inkább a nemzetközi fellépésben hisz, és úgy véli, a magyar külpolitikának szorgalmaznia kell az EU kisebbségvédelmi politikájának kialakítását. Az ellenzéki párt ugyanakkor továbbra is támogatja az autonómia eszméjével némiképpen ellentmondásban lévő kettős állampolgárságot, s időről időre felröppen az is, főleg Orbán Viktortól és Matolcsy Györgytől, hogy a határon túliak Magyarország munkaerő-tartalékának számítanak. Lényegében ezen az úton jár a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ is, amelynek egyik fő célkitűzése a bevándorláspolitika további liberalizálása. Emellett nagy hangsúlyt helyeznek a támogatáspolitika reformjára. A másik kis parlamenti párt, az MDF viszont egyértelműen az autonómia támogatójának számít.

A konszenzus - annak ellenére, hogy a fő célban gyakorlatilag egyetértés van a magyar pártok között - nagyon távolinak tűnik az MSZP és a Fidesz közötti elmérgesedett légkör miatt. A megegyezést az is nehezíti, hogy míg a Fidesznek Németh Zsolt és Kövér László személyében egyértelműen megvannak a párt nemzetpolitikáját kézben tartó emberei, a szocialistáknál nem látszanak tisztán az erővonalak. Több gazdája is van az ügynek: a nemzetpolitikai tagozat vezetője, Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatalban felügyeli a területet, ugyanakkor Avarkeszi Dezső miniszteri biztosként szintén ezekkel az ügyekkel foglalkozik (HVG, 2005. május 21.).

A két nagy párt külpolitikai vonalvezetésében is alapvető különbségek vannak. A szocialisták, mint a nemzeti vízum bevezetése is jelzi, a kis lépések politikáját követik, állandó figyelemmel arra, hogyan reagálnak a szomszédos államok a magyar külpolitika egyes döntéseire. A Fidesz viszont hajlik arra, hogy - akárcsak kormányzása idején - egyoldalú lépéseket tegyen, kisebbségvédelmi külpolitikájának célját a szomszéd államok véleményétől függetlenül határozza meg. Kormányra kerülése esetén a pártnak azonban sokkal körültekintőbben kell majd eljárnia, mint például a státustörvény kapcsán, a nemzetközi közösség megértése és támogatása nélkül ugyanis nem érhet célt.

A spanyol nagykövet visszautasította Szájer József állításait

A spanyol nagykövet visszautasította Szájer József állításait

Gond van a nyáron bemutatott 13 colos MacBook Próval, mutatjuk, hogyan lehet megjavítani

Gond van a nyáron bemutatott 13 colos MacBook Próval, mutatjuk, hogyan lehet megjavítani

Átírnák a törvényt, hogy a 22 éves egyetemistából helyettes államtitkár lehessen

Átírnák a törvényt, hogy a 22 éves egyetemistából helyettes államtitkár lehessen

Borús, ködös lesz a csütörtök

Borús, ködös lesz a csütörtök

MTVA: Jó döntés volt, hogy nem megyünk az Eurovízióra, máris rekordot döntött A Dal 2020

MTVA: Jó döntés volt, hogy nem megyünk az Eurovízióra, máris rekordot döntött A Dal 2020

A Disney kihagyja a karácsonyt az év cukiságával, a kamu játékokat viszik, mint a cukrot

A Disney kihagyja a karácsonyt az év cukiságával, a kamu játékokat viszik, mint a cukrot