A Szentendrei-sziget északi csúcsán Kisoroszi lakói már hozzászoktak, hogy árvízkor elönti egyetlen közúti összeköttetésüket a Duna. Ahhoz már kevésbé, hogy a mélyebben fekvő házakat is elárasztja a víz, de 2002-ben hiába védekeztek. Azóta a kritikus szakaszon gátépítésbe kezdett saját forrásaiból az önkormányzat - mondta a HVG-nek Molnár Csaba polgármester -, a befejezésre azonban már nem futotta, így most nagy kérdés, ellenállnak-e a tetejére rakott homokzsákok a víz nyomásának. Szokatlanabb, hogy mintegy tízezer embert - Tahitótfalu, Pócsmegyer és Szigetmonostor lakosságát - a 11-es úton egy mindössze 80-100 centiméter magas vízzel borított, 150 méter hosszú szakasz zár el a külvilágtól. A szigetről így személyautón nincs menekvés: a váci komp megközelíthetetlen, a 11-es út pedig a másik irányban is víz alatt áll Dunabogdány közelében. A leányfalui szakaszt sem tartja védhetőnek a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht., ráadásul - mint területi igazgatója, Duma Viktor elmondta - a gátépítés itt önkormányzati feladat lenne.

"Senki se halmozzon fel élelmiszert, a magas felépítményű kocsik, teherautók vagy, mint Kisoroszi esetében, a helikopterek mindennap hoznak utánpótlást" - igyekezett eloszlatni a bezártság miatti rossz érzéseket Németh Miklós pócsmegyeri polgármester a hétfőre összehívott falugyűlésen. Persze addigra már nagyjából "kifosztották" a kisboltot, igaz, áruhiány nem volt, hiszen a településhez tartozó Surány üdülőtelepen még este is akadt tej, a kenyérellátás pedig Tahitótfaluról folyamatos volt. Nem nyugtatta meg a kedélyeket, hogy a keddre, a hétfői vízállásnál 15-20 centiméterrel magasabbra várt tetőzés előtt már csak alig fél méter látszott ki a Szigetmonostor alatti töltésből, amire a biztonság kedvéért két sor homokzsákot raktak a pócsmegyeri lapátolók. Őket még hétfőn délelőtt osztotta be tízfős brigádokba a védelmet irányító pócsmegyeri polgármester, aki magára vállalta a Kis-Duna felőli védelmet, míg szigetmonostori kollégája a nagy ág menti gátakat erősíttette. Sajátos módon Pócsmegyernél már fél méterrel magasabbra épült - másfél évtizede, még a vízügyi igazgatóság kivitelezésében - a gát, Tahitótfalu mellett pedig további fél métert emelkedik. Ezek a különböző időben épült töltések nem állami, hanem önkormányzati kezelésben vannak, mint a legtöbb olyan gát, amely egy vagy két települést véd csupán.

A soha nem látott méretű árvíz hatására hétfő délután árvízvédelmi veszélyhelyzetet hirdetett a kormány a Duna Komárom és Tass közötti, valamint az Ipoly Ipolytölgyes alatti szakaszára. Ettől kezdve a védekezést a központi költségvetés finanszírozza, bárki is az adott védmű tulajdonosa. A döntés súlyát jelzi, hogy a vasárnapi védekezés költsége egymaga megközelítette a 250 millió forintot. Emellett bizonyos többletjogosítványokat kaptak a polgármesterek, a közgyűlési elnökök és a főpolgármester is. A képviselő-testület, illetve a közgyűlés helyett saját hatáskörükben dönthetnek kitelepítésekről - ilyenkor a hátrahagyott értékek védelméről is nekik kell gondoskodniuk -, közlekedési korlátozásokról, elrendelhetik bármely mentésre alkalmas jármű és gép igénybevételét. S mint Pócsmegyeren már ezt megelőzően zokszó nélkül elfogadták, kihirdethetik a folyamatos polgári védelmi szolgálatot is. Más kérdés, hogy a háromszor nyolcórás szolgálat idején kieső keresetet csak részben, a hiányzó vállalkozói bevételt pedig gyakorlatilag nem pótolja az állam.

A gyülekezési jog korlátozására, netán kijárási tilalom elrendelésére ugyanakkor nem szól a kormányzati felhatalmazás. Gyurcsány Ferenc kormányfő indoklása szerint a politikai helyzetre tekintettel, a visszaéléseket elkerülendő döntöttek így. A választási kampány miatti óvatossággal magyarázható, hogy vasárnap még nem hirdettek veszélyhelyzetet, noha azt többen is kezdeményezték, például Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint azonban akkor még nem ismerte a kabinet a következő napok időjárásáról szóló előrejelzéseket, s az sem látszott, hogy a mostani egészen biztosan veszélyesebb áradás lesz, mint a 2002-es volt.

Az áradat mértékét jelzi, hogy Esztergom és Baja között a valaha mért legmagasabb szint - Budapest fölött a 2002-es, alatta az 1965-ös nagy árvíz szintje - fölött tetőzik vagy tetőzött a Duna, s olyan helyeken is felbukkan a víz, ahol egyébként állnak a védművek. A fővárosi Batthyány tér metrólejáratába lapzártánkig nem, de a HÉV alagútjába már befolyt a víz, s szivattyúzni kell az onnan induló villamosok sínjeire szivárgó vizet is. A Margit híd budai hídfője alatt fakadó ér felszakította az aszfaltot. Hasonló, aggasztóbb következményekkel járó jelenség történt Visegrádon is, ahol a mentett oldalon tört fel, egy utat elmosva, a talajon átszivárgó Duna. Ezek ellen az egyre szaporodó "árvízi jelenségek", buzgárok ellen ideig-óráig homokzsákokkal lehet védekezni. Biztató, hogy az előrejelzések szerint a - korábbi maximum fölött 12 centiméterrel, 860 centiméteren Budapesten kedd este tetőző - Dunán lassú apadás kezdődik, viszont a következő tíz napra a vízgyűjtőn várt csapadék hatására ezt újabb szintemelkedés követheti, amelynek mértéke a szakemberek várakozása szerint nem éri el a mostani maximumot.

Ha nem lesz gátszakadás, a helyi árvízkárok 10-30 milliárd forintra rúghatnak - jelentette be kedden Gyurcsány, aki a kormány 12 pontos árvízvédelmi cselekvési programjáról is beszámolt. Egyebek között 300 millió forintos gyorssegély-keretet nyitnak azoknak, akiket kiűzött otthonukból a víz, a helyreállításra 40 milliárdos, kedvezményes kamatozású hitelkeret áll majd rendelkezésre, az önkormányzatok 10 százalékos önrésszel pályázhatnak helyreállítási segélyekre. "Kismaroson és Nagymaroson beszélgetve érzékeltük: a gazdáknak hátrányos volt a korábbi szabályozás, ezért a területalapú támogatásokat az ár- vagy belvízzel borított területeken gazdálkodóknak is kifizetjük" - mondta a miniszterelnök, 13 milliárd forintos árvízi közmunkaprogramot is meghirdetve. Előző nap Kismaroson a homoklapátolásba is beszálló kormányfő 150 katonát is ígért a védekezéshez. A múlt héten elöntött önkormányzati gátért felelős Poldauf Gábor polgármester arcán látszott is némi megkönnyebbülés a veszélyhelyzet elrendelése hallatán, bár ez a fáradtság jele is lehetett. A község első embere ugyanis öt órát aludt a három nap alatt. A homokzsákokból hétfőig emelt, a normánál jóval magasabb, egy-másfél méteres második védvonal mögött már a csatornákból is feltört a víz. A parthoz legközelebb, az ártérre eső házaknak így esélyük sem volt, a szemköztiek viszont még megúszhatják. Már ha kibírják a homokzsákok. Bár - mint a lapátolók megjegyezték - abból a pénzből, amennyit az elmúlt 23 évben homokzsákra költöttek, biztos gátat is lehetett volna építeni. Nagymaroson egyébként Gyurcsány pechjére néhány órával korábban Harrach Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője helyi hívei körében terepszemlét tartott. Így az itt is lapátot ragadó kormányfőt zúgolódás és "Hajrá, Magyarország!" felkiáltás fogadta.

A szeszes ital árusítását hétfőn egyébként megtiltotta Edöcsény András nagymarosi polgármester. Mint a HVG-nek elmondta, azután döntött így, hogy két részeg férfi kis híján belefulladt az áradó folyóba. A település független polgármestere szerint érkezett segítség a kormánytól. Lamperth Mónika belügyminiszter közbenjárására például ingyen kapnak homokzsákokat a katasztrófavédelemtől. Holott a múlt héten - amikor még nem tűnt ilyen komolynak a helyzet - akadt vállalkozó, aki darabjáért eleinte 50, később 100 forintot is elkért az önkormányzattól.

PÁLMAI ERIKA - SZABÓ GÁBOR