Ittas vezetés, bolti lopás, súlyos testi sértés - e bűncselekmények esetén éltek leginkább a gyorsított büntetőeljárás lehetőségével tavaly a hatóságok. A gyorsbíráskodás Somogyban és Zalában megy a legolajozottabban. 2005-ben közel tízezer vádlott a bűntett elkövetése után 15 napon belül bíróság elé került.

A büntetőeljárások gyakran két-három évig is elhúzódnak Magyarországon. Számos ügyben azonban egy-két héttel a bűntett elkövetése után ítéletet hirdetnek újabban a bíróságok. A múlt évben minden 11. terhelt 15 napon belül a vádlottak padjára került, s gyakran még ugyanazon a napon meghozták az elsőfokú ítéletet is. Egy évtizeddel ezelőtt még csak minden 61. elkövetőt állították így a bírák elé.
A gyorsbíráskodás a fővárosban vagy Pest megyében továbbra sem gyakori. Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében viszont tavaly már minden 8., Zalában minden 6., Somogyban minden 4. vádlottal szemben alkalmazták a büntető perrendtartás 516. paragrafusát. A bűntetteket követő mielőbbi állami felelősségre vonást már a modern büntetőjog atyja, Cesare Beccaria is sürgette az 1700-as években. „A bűncselekménynek és a büntetésnek a közelsége (...) a legnagyobb fontossággal bír, ha azt akarjuk, hogy a durva, közönséges lelkekben valamely haszonnal kecsegtető bűncselekmény képével kapcsolatban tüstént felmerüljön a büntetésnek hozzá társult képzete" - magyarázta az olasz jogtudós.
A gyorsított büntetőeljárásokat már az 1973-as büntetőeljárási törvény is lehetővé tette, az ilyen ügyek száma azonban csak az 1990-es évek végén kezdett felfutni. Újabb lökést adott a gyorsbíráskodásnak a 2002. évi I. törvény, amely a korábbi öt év helyett a nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetében is engedélyezte a bíróság elé állítást az elkövetéstől számított 15 napon belül (korábban nyolc nap volt a határidő).
A büntető törvénykönyvben szereplő mintegy háromszáz bűncselekmény többségében így ma már nincs akadálya a „villámperek" lefolytatásának, ha a bizonyítékok rendelkezésre állnak, s a tettes is elismeri a bűntett elkövetését. Tettenérés esetén pedig az ügyészek kifejezetten kötelesek gyorsított eljárást indítani, ha annak egyéb feltételei fennállnak. Az ilyen procedúrát csak mintegy félszáz kiemelt jelentőségű bűncselekmény - például az állam és az emberiség elleni bűntettek - esetén zárja ki a törvény. Nem alkalmazható az 516. paragrafus a pénzhamisítás, az emberkereskedelem, az államtitoksértés, a fogolyzendülés, a pénzmosás és a tőkebefektetési csalás esetén sem, vagyis amikor az eljárásra eleve a megyei (s nem a városi) bíróságok jogosultak.
Soron kívül hozott ítéletre a legnagyobb arányban a közlekedési bűncselekmények elkövetői számíthatnak jelenleg Magyarországon. Somogyban tavaly az ilyen ügyek 46 százalékában tizenöt napon belül bíróság elé állították a vádlottakat. Lopás, garázdaság, súlyos testi sértés miatt ugyancsak egyre gyakoribb itthon a „gyorsbíráskodás". „Egy professzorom az egyetemen arra tanított, hogy a kicsi ügyeket minél előbb be kell fejezni, hogy a bonyolult, nagy bűnügyekre több idő jusson" - jelentette ki a HVG-nek a relatíve legtöbb vádlottat soron kívül bíróság elé állító Somogy megye főügyésze. Horváth Szilárd szerint az ilyen perek magas száma a balatoni idegenforgalommal is összefügg: „Debrecenből, Miskolcról, Budapestről vagy pláne külföldről sokkal nehezebb volna hónapokkal később összeszedni a gyanúsítottakat és a tanúkat." Az ítélkezés tempója azonban nem egyedül a gyorsan elbírálható esetekre kifejezetten vadászó ügyészeken múlik - tette hozzá a főügyész. „Somogyban soha nem mondják a bíróságok, hogy nincs ember az ilyen ügyek letárgyalására" - közölte Horváth.
A gyorsított eljárások lehetőségével a somogyiaknál hétszerte ritkábban élő Komárom-Esztergom megyében a törvényházakban felhalmozódott ügyhátralékkal indokolják a bíróság elé állítások alacsony számát. „Ugrásra készen állunk, hogy több ilyen pert kezdeményezzünk, ahogy sikerül feldolgozni a bíráságokon a restanciát" - fogalmazott Horváthné Varga Erzsébet főügyészhelyettes. Az elmúlt évek nehézségeiről szólva kijelentette: „időnként amolyan operett-tárgyaláson érezzük magunkat", ahol az egyik legfőbb cél kipipálni egy-egy szakállas ügyet. A főügyészhelyettes szerint egyébként a soron kívüli eljárások esetében gyakran komolyabb ítéletek születnek, mint más ügyekben, amikor az elkövetés és a felelősségre vonás között eltelt jelentős időre tekintettel az indokoltnál esetleg eleve enyhébb büntetést szab ki a bíróság.
Társadalom

Koronagyanúk

A budapesti Nagymező utcában igazi maffiafőnöknek kijáró külsőségek közepette fogták el múlt pénteken Tanyi Györgyöt...

Reménytelen harcot vívott ez a néhány autós a jeges feljáróval – videó

Reménytelen harcot vívott ez a néhány autós a jeges feljáróval – videó

Bezárják a hírhedt vucjaki menekülttábort

Bezárják a hírhedt vucjaki menekülttábort

Adventi mesenaptár - december 9.

Adventi mesenaptár - december 9.

Hiába tiltakozott az Apple, folytatódik a csoportos per a pillangóbillentyűzet miatt

Hiába tiltakozott az Apple, folytatódik a csoportos per a pillangóbillentyűzet miatt

Van pénz a magyar egészségügyben, és most a 4iG kap belőle

Van pénz a magyar egészségügyben, és most a 4iG kap belőle

Szinte az összes fideszes tartózkodott, így nem emelik a bírák és az ügyészek fizetését

Szinte az összes fideszes tartózkodott, így nem emelik a bírák és az ügyészek fizetését