A külföldi ingatlantulajdonosok egyre inkább meghatározzák több, főként somogyi és zalai település összképét, ám van, ahol megjelenésük - noha szépítik a falut - feszültségeket is okoz.

A Balaton délnyugati csücskénél fekvő aprócska zsákfalu, Vörs nemcsak arról lehet híres, hogy 2001-ben gulyásfőzős kihelyezett kormányülésnek adott helyet, hanem arról is, hogy Magyarország egyik "legnémetebb" települése. Igaz, nem nemzetiségi értelemben,

HVG
hanem az ingatlantulajdonosok állampolgárság szerinti megoszlása alapján. Már az első szebb tavaszi napokon német rendszámú autókkal volt tele a feltűnően rendezett, jómódot sugalló kis falu, ahol az ingatlanokra is főként németül írták ki, hogy eladó.

A HVG gyűjtése szerint (lásd táblázatainkat) külföldi tulajdonosok legnagyobb arányban Zala megye Hévíz--Keszthely-Cserszegtomaj körzetében, valamint Külső-Somogyban rendelkeznek ingatlanokkal. A felhasznált belügyminisztériumi adatok szerint Vörs mellett Csákány is olyan község, amelynek a hivatalos statisztikák szerint nagyjából minden negyedik lakóháza külföldi tulajdonban van - a helyszínen ez az arány még többnek tűnik -, s jócskán akadnak olyan falvak, ahol az ingatlanok ötöde nem magyar állampolgáré.

Az abszolút számokat tekintve persze a legtöbb ingatlant, főként lakásokat Budapesten, valamint a nagyobb vidéki városokban vásároltak külföldiek, de 260-280 nem magyar tulajdonos nyilván sokkal kevésbé tűnik fel Szegeden, Sopronban vagy a VII. kerületben, mint a mindössze 2104 lakosú, Keszthely melletti Cserszegtomajon. A néhány száz fős kistelepülések faluképén már éppúgy nyomot hagytak a főként német vagy holland betelepülők, mint ahogy társadalmukat is átalakítja az új keletű migráció. Több szociológiai kutatás is cáfolta viszont azt a széles körben elterjedt véleményt, hogy alapvetően pihenni és gyógyfürdőzni vágyó nyugdíjasok vásárolnának ingatlanokat. A Balaton térségében a külföldi tulajdonosok kétharmada fizetővendégeket is fogad, magyar versenytársaiknál általában diszkrétebben, de sikeresebben folytatva a "zimmer frei" hagyományokat.

A Baranya megyei Varga, a Sásd kistérségi központ melletti mintegy 140 fős falucska viszont, úgy tűnik, a kudarc példája lesz. Néhány német és holland család megpróbálkozott itt hobbiingatlant vásárolni, lovardát álmodva a csendes, szép völgybe, de ezek a házak ma elhagyatottan, kitépett ablakokkal árválkodnak. Egy holland asszony az egyetlen, aki öt gyerekével és tenyésztésre szánt lovaival - még otthonról hozott húsz állatot - megpróbálta az egész életét itt berendezni ingázó, ugyancsak holland élettársa segítségével.

A két nagyobbik, 11 éves ikerlány már szinte akcentus nélkül beszél magyarul, s idézik fel azt, amit állítólag a falu polgármestere mondott nekik: "holland kurvák". Újságíróként aligha dönthető el, hogy valóban mondott-e bármi durvát nekik a település első embere, vagy esetleg a magyarul különben gyengébben beszélő szülők "tanították be" nekik, mit kell mondani, mindenesetre tény, hogy a falubeliek szerint mind a hollandok, mind a polgármester hosszan sorolhatnák sérelmeiket. Lorenz Haring, a holland családfő ezt meg is teszi, mondván, a faluban az ingatlanok jelentős része a polgármester egyik rokonának a tulajdonában van, ők is részben tőle vásároltak, mint utólag kiderült, a szokásosnál jóval magasabb áron. Igazán akkor mérgesedett el a helyzet - állítja -, amikor ez a rokon két évvel ezelőtt mindent vissza akart venni tőle, de csak féláron, amit persze nem fogadtak el. Pál Sándor János, aki 1990 óta Varga minden önkormányzati választásán győzedelmeskedni tudott, egyelőre nem kíván nyilatkozni, mivel rendőrségi eljárás folyik Haringgal szemben pontosan azzal a gyanúval, hogy bántalmazta a polgármestert.

A vargai egészen kirívó példa. Sokkal jellemzőbb, hogy a külföldiek többé-kevésbé gyökeret vernek a falvakban, néhányan állandó lakosok lesznek, és érezhetően hozzájárulnak a település rendezettebbé válásához. Más kérdés, hogy a kerti törpék vagy a műanyag gólyák mennyire tetszenek az őslakóknak, vagy az, hogy ami egyik oldalról, eladóként jól jön - az ingatlanok felértékelődése -, az a másik oldalról megnehezíti a magyar fiatalok számára az otthonteremtés lehetőségét, s hozzájárul az elvándorláshoz.

Tipikus Sylvia és Gerhard Wolf története, akik az 1990-es évek közepén többször nyaraltak Keszthelyen, s annyira megtetszett neki Magyarország, hogy pontosan egy évtizede megvették első házukat Somogyegresen, a Siófoktól délre lévő zsákfaluban. Noha Heidelberg melletti lakásukat is megtartották, gyakorlatilag a somogyi település állandó lakóivá váltak, akik idén ősszel már az önkormányzati választáson is leadhatják voksukat. Példájukat azóta 14-15 német család követte, akik közül három, hozzájuk hasonlóan, letelepült. Egyedül Wolfék tanultak viszont meg magyarul, a többiek egyfajta kulturális szigetet képeznek a településen.

A második "legnémetebb" faluban, a zalakarosi fürdőhöz közeli Csákányban Németh Endre polgármester az árnyoldalakat is említi. Itt például a még meglévő, olcsó önkormányzati telkeket féltik a külföldiektől - van olyan tulajdonos, aki 22 ingatlant vásárolt már össze -, s inkább a letelepülni akaró, kispénzű magyar családoknak szánnák.

Egy helyi, magyar származású, de német állampolgárságú ingatlanforgalmazó úgy látja, az elnéptelenedő kisfalvaknak viszont éppen a külföldi betelepülők jelentik az egyetlen túlélési esélyt. Szerinte a helyi munkalehetőség hiányában fogyó népességű falvak házait vagy a még nagyobb szabolcsi, borsodi szegénység elől menekülő roma családok foglalják el, akik főként a szociális ellátásból élnének, vagy a külföldiek veszik meg azokat. Utóbbiak kertészként, gondnokként megélhetést nyújtanak már ma is néhány helybelinek, s rájuk alapozva kisebb vállalkozások, fodrászatok, éttermek működhetnek. Ha pedig csak üdülőnek használják házaikat, általában kétszer annyi kommunális adót fizetnek, mint az állandó lakosok.

FAHIDI GERGELY

Bocsánatot kért Szájer József a spanyol nagykövettől

Bocsánatot kért Szájer József a spanyol nagykövettől

Fotón látszik, milyen óriási akkumulátor kerülhet a Galaxy S11+-ba

Fotón látszik, milyen óriási akkumulátor kerülhet a Galaxy S11+-ba

Indiában egyszerűbb agyonlőni a gyanúsítottat, mint megvédeni az áldozatot

Indiában egyszerűbb agyonlőni a gyanúsítottat, mint megvédeni az áldozatot

Nyissa meg a Wordöt vagy az Excelt a mobilján, nagyon meg fog lepődni

Nyissa meg a Wordöt vagy az Excelt a mobilján, nagyon meg fog lepődni

Szijjártó Péter: 400 japán tanul orvosnak Magyarországon

Szijjártó Péter: 400 japán tanul orvosnak Magyarországon

Ködös, nyálkás időnk lesz

Ködös, nyálkás időnk lesz