Szigorúan tiltottá vagy éppen teljesen szabaddá vált a családtervezési célú sterilizálás? - egyebek mellett erről vitatkoztak egy múlt heti konferencián a július 1-jétől hatályos új szabályok kapcsán.

,,Ha egy embernek joga van ahhoz, hogy sterilizáltassa magát, akkor ehhez mindenkinek joga van. Vagyis az államnak közre kell működnie állampolgárai kiirtásában" - ezzel a gondolatmenettel próbálta érzékeltetni Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, miért tartja veszélyesnek a művi meddővé tétel liberalizálását. A jogászprofesszor - 1998-ban még a KDNP képviselőjelöltje - erről a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány és a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány múlt heti konferenciáján beszélt, amelynek nem titkolt távlati célja olyan törvénymódosítás kikényszerítése, amely korlátokat szab a családtervezési célú sterilizációnak. Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly novemberi határozatából ugyanis a liberalizáció következik: a bírák június 30-ai hatállyal megsemmisítették az 1997-es egészségügyi törvény korlátozó előírásait. Ahhoz tehát, hogy ne választhassa bármely 18 év feletti nő vagy férfi fogamzásgátló módszernek a sterilizálást - mint Jobbágyiék szeretnék -, a nyárig döntenie kellene az új szabályokról az Országgyűlésnek.

Jelenleg egészségügyi okból és családtervezési célból is lehetséges a művi meddővé tétel. Utóbbinak azonban két feltétele van: csak legalább 35 éves vagy már háromgyermekes személyeknél végezhető el (csak a név szerinti gyermekek számítanak, és a kérelmezőknek rendelkezniük kell magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel). A mélyaltatással járó műtétet - amelynek során elzárják a pete-, illetve a spermavezetéket - írásban kell kérni, s ahhoz szakorvosnak is hozzá kell járulnia. A jelentkezőt minden esetben fel kell világosítani arról, hogy vannak más fogamzásgátló módszerek is, és tudatni kell vele azt is, hogy a sterilizálás majdnem biztosan visszafordíthatatlan következménnyel jár. A gondolkodásra sok időt hagynak: a kérelemtől számítva legalább három hónapnak kell eltelnie a műtétig, amiért ma intézettől függően 20-80 ezer forintot kérnek. A pécsi szülészeti klinikán tavaly például a jelentkezők fele meg is gondolta magát. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2004 szeptembere és 2005 októbere között összesen kilenc férfit és 1227 nőt sterilizáltak (633 esetben a páciens kérésére, míg a többi egészségügyi műtét volt).

Egyik legrégebbi ügye végére tett pontot novemberi döntésével az AB. A művi meddővé tételről szóló régi népjóléti miniszteri rendeletet ugyanis először 1992-ben támadta meg egy pécsi orvos, egyrészt formai okból, másrészt mert önkényesen tesz különbséget emberek között életkor és gyermekszám szerint. A jogszabály időközben megváltozott, így az indítvány is módosult, a kezdetektől fogva kifogásolt korlátozás viszont megmaradt. Az AB pedig egyetértett a kifogással. Abból indult ki ugyanis, hogy "az alkotmányban biztosított, az emberi méltósághoz való jog széles körű védelemben részesíti a szabad, tájékozott és felelősségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát". Az önrendelkezéshez való jog alapján az emberek szabadon dönthetnek a családi élet, a házasság, a gyerekvállalás kérdésében - hangsúlyozta a testület. A felelősségteljes döntésre képes embernek nem tilthatja meg az állam, hogy művi meddővé tétellel akadályozza meg, hogy gyermeke szülessen. "Az alkotmány senkinek nem biztosítja az öncsonkításhoz való jogot, ám a sterilizáció során jellemzően nem is erről van szó" - mondta ki a testület.

A kérdés az AB-t is megosztotta, s a többségi döntéssel szemben hárman is markáns különvéleményt fogalmaztak meg. Tersztyánszkyné Vasadi Éva, Harmathy Attila, valamint Kovács Péter alkotmánybírák szerint ugyanis nem önkényes, így nem is alkotmányellenes az életkorra vagy a gyerekszámra utaló korlátozás. Az AB hét hónapnyi gondolkodási időt hagyott a jogalkotóknak arra, hogy mérlegeljék, hol húzzák meg az alkotmánybírósági határozatban emlegetett "döntésképesség" határát. A határozat külföldi példákat is említ: Ausztriában és Dániában például 25 évesen, az Egyesült Államokban 21 évesen lehet sterilizálást kérni. Európában egyébként Magyarország mellett csak Fehéroroszországban és Szlovéniában teszik az életkor mellett valamilyen más körülménytől függővé a családtervezési célú meddővé tételt.

Nem mindenki érett felnőtt, aki betöltötte 18. életévét, s a beavatkozást sem szabad bagatellizálni, a műtétnek ugyanis súlyos szövődményei lehetnek, akár maradandó károsodást is okozhat - állítja Szabó István, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke. Szabó ezért nem érti, miért kellene ezt a "veszélyes fogamzásgátló módszert" támogatni. A kollégiumi elnök egyébként azt tapasztalja, hogy megváltozott családi körülményei miatt sok nő meggondolja magát a sterilizáció után, ekkor viszont nagy valószínűséggel már csak költséges lombikprogram révén vállalhatnak gyermeket. Korlátozó törvénymódosításban bízik a Magyar Orvosi Kamara is, amely pillanatnyilag a szakmai kollégiumok és az etikai tanács véleményére vár hivatalos állásfoglalásának megfogalmazásához. A módosítás szükségességével egyetért a Fidesz szakpolitikusa is - Gógl Árpád szerint a személyi szabadság nem terjedhet ki az öncsonkításra, egy tévé-vitában például úgy érvelt: hiába fordulunk orvoshoz, hogy vágja le az ujjunkat, mert az nem tetszik...

Még szélsőségesebb példákkal igyekezett hallgatóságát meggyőzni Jobbágyi is. Mint mondta, tulajdonképpen az is az önrendelkezési jog korlátozása, hogy részegen nem szabad senkit elgázolni, vagy éppen, hogy büntetendő a nemi erőszak. A jogászprofesszor az AB döntéséből egyébként azt olvasta ki, hogy júliustól kizárólag egészségügyi okból szabad sterilizálni, hiszen az egészségügyi törvénynek a családtervezési célú sterilizációról szóló részét június 30-ai hatállyal megsemmisítette a bíróság. Ezért úgy vélte, minden más esetben maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértésről van szó, amelyet háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget a büntető törvénykönyv.

Az egészségügyi tárca nem érzi magát lépéskényszerben, így jelenleg nem is készül törvénymódosítási tervezet. "Ha a 18 évesek szavazati jogot kaphatnak, ha a műtéti beleegyezésről dönthetnek, miért ne tehetnék ugyanezt a meddővé tételről is" - mondta a HVG-nek Vojnik Mária (MSZP), az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. A sterilizációs eljárásokra vonatkozó szabályok szerinte elegendő garanciát nyújtanak ahhoz, hogy az érintettek felelős döntést hozhassanak. Az államtitkár szerint az AB-határozat egyértelműen állást foglalt a korlátok eltörlése mellett, a családtervezési célú sterilizáció lehetőségét viszont nem zárta ki, ezért - mint fogalmazott - nekik már nincs tennivalójuk.

PÁLMAI ERIKA

Fotókon a Gyermekvasút csodásan felújított téli kocsija

Fotókon a Gyermekvasút csodásan felújított téli kocsija

Négy és fél év alatt harmadszor választanak ma a britek

Négy és fél év alatt harmadszor választanak ma a britek

Meghalt egy ember a Hajógyári szigeten, amikor kigyulladt egy viskó

Meghalt egy ember a Hajógyári szigeten, amikor kigyulladt egy viskó

Így búcsúzik el a világ a fehér decemberektől

Így búcsúzik el a világ a fehér decemberektől

1800+ km-re is látni az ausztrál bozóttűz nyomait

1800+ km-re is látni az ausztrál bozóttűz nyomait

A Napoli kirúgta az edzőjét, miután továbbjutottak a BL-ben

A Napoli kirúgta az edzőjét, miután továbbjutottak a BL-ben