Balatonboglár, Soltvadkert és Szécsény bizonyult tavaly a bűnügyi szempontból relatíve legfertőzöttebb kisvárosnak. A legtöbb erőszakos bűntényt Ózd lakossága kényszerült elviselni.

HVG
Egy távoli, északkeleti törpeváros, az alig több mint 2 ezer lakosú Gönc bizonyult a relatíve (vagyis a helység lélekszámához viszonyítva) "legveszedelmesebb" településnek tavaly Magyarországon - legalábbis a legfrissebb bűnügyi statisztika adatai szerint. A történelmi Abaúj megye hajdani központjában 2005-ben ezer lakosra 12 garázdaság és más agresszív bűncselekmény jutott, miközben Mátészalkán például 7, Gyálon 4, Pápán és Kalocsán 2-2. Gönc nemcsak tavaly tartozott a veszélyes helyek közé: a városka az erőszakos bűntények száma alapján már 2004-ben is az ötödik legfertőzöttebb településnek minősült a két és fél száz hazai kisváros között - derül ki a Legfőbb Ügyészség adatai alapján a HVG által összeállított 2005-ös bűnügyi toplistából. A megyei joggal nem rendelkező nagyobb városok közül Esztergomban (ahol két emberölés is történt) és Gyöngyösön követték el 2005-ben fajlagosan a legtöbb ismertté vált rablást, szemérem elleni erőszakot, zsarolást, garázdaságot és testi sértést - ilyen ügyekből ott 6, illetve 5 jutott ezer-ezer főre. Az utcai támadások és egyéb attakok számát tekintve Keszthely, Paks, Százhalombatta ugyanakkor a béke szigetének bizonyult az elmúlt évben - e városokban csupán 1-1 agresszív bűntényt regisztráltak ezer lakosra számítva. A legtöbb atrocitást viszont Ózd lakossága kényszerült tavaly elviselni: a 38 ezres kohászvárosban összesen 195 erőszakos bűncselekmény miatt indult nyomozás, míg a hasonló nagyságú Baján például csak 68 alkalommal.

Az agresszív bűnözés súlypontja Magyarországon hagyományosan a "távol-keleti" térség (Hajdú, Borsod, Szabolcs), miközben a vagyontárgyak elleni támadásokat nagyobbrészt Budapesten és a gazdagabb dunántúli körzetekben hajtják végre. Tavaly relatíve a legtöbb lopást és más, tulajdon elleni deliktumot történetesen egy kis nyugat-magyarországi városban, a három és fél ezer lakosú Lengyeltótiban regisztrálták az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika, az ERÜBS szerint. A somogyi településen - s a tőle csak tizedszázalékokkal lemaradt ezüstérmes Badacsonytomajon - 77-77 vagyon elleni bűncselekményt követtek el ezer főre vetítve. Az ilyen deliktumok által leginkább sújtott húsz hazai település között 2005-ben különben összesen 14 nyugat-magyarországi település akadt, miközben csak 6 kelet-magyarországi.

Az összesített kriminálstatisztikai toplistán (melyen a közlekedési, a gazdasági és a közrend elleni deliktumokat is figyelembe veszik) a korábbi első helyezett Visegrádtól Balatonboglár vette át tavaly a vezetést. A 6 ezer lakosú üdülőhelyen 2005-ben 138 bűncselekmény jutott ezer helybelire, igaz, ezek jelentős része pornográf képekkel való visszaélés volt (lásd Forró Balaton című írásunkat). A másik két dobogós helyen a múlt évben Soltvadkert és Szécsény osztozott, ahol tömeges okirat-hamisítások dobták meg a statisztikát. Hosszabb időtávot, fél évtizedes periódust számítva ugyanakkor a kisvárosok feketelistáját továbbra is Visegrád vezeti, Siófok és Balatonföldvár előtt - derül ki az ERÜBS-ből.

A bűnügyi statisztikákat az utóbbi időben egyre gyakrabban éri bírálat - legtöbbször épp a legfőbb adatközlő, a rendőrség részéről. Amikor a sajtó a múlt évben először hozta nyilvánosságra a városok 2004-es bűnügyi mutatóit (HVG, 2005. november 19.), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egyenesen félrevezetőnek minősítette az olyan közleményeket, "amelyek egyéves statisztikai adatok alapján vonnak le messzemenő következtetéseket". E kemény hangú állásfoglalás már csak azért is feltűnő volt, mert a legutóbbi időkig minden évben elsőként éppen az ORFK prezentálta a közvéleménynek - nagy hírverés közepette - az előző egy esztendő országos összbűnözési adatait, olykor (például 2001-ben) egyenesen a hivatalban lévő miniszterelnök jelenlétében.

Tagadhatatlanul a politika szolgálólányává látszott válni Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben a kriminálstatisztika. Máig emlékezetes például, hogy hivatalba kerülése évében Pintér Sándor belügyminiszter pénzt és energiát nem kímélve az utolsó szálig kinyomoztatott egy 80 ezer rendbeli bagatell bűncselekmény-sorozatot (egy cég illegálisan óránként 50 forintos parkolási díjat szedett a budapesti Városligetben), hogy az így feltupírozott összbűnözési statisztikát a kormányzati ciklus következő éveiben látványosan lehessen csökkenteni. A bűnügyi számmisztika eszközével az egyes rendőrségi vezetők is éltek, ami megint csak hozzájárult a tényadatok kompromittálásához. Néhány kapitányságon mindmáig szívesen spájzolnak be például ismeretlen tetteses ügyként olyan sokrendbeli bagatell bűncselekmény-sorozatokat, ahol később produkálni lehet az elkövetőket - így ugyanis látványosan javítható az úgynevezett felderítési mutató.

A különféle művi korrekciók miatt kétségkívül nem árt bizonyos fenntartással kezelni a különféle kriminálstatisztikai mutatókat. Egy-egy település bűnügyi fertőzöttségét s az ország bűnözési térképén elfoglalt helyét azonban alighanem még mindig a hatóságok által regisztrált bűnügyek száma fejezheti ki a legpontosabban, főként ha a törvénysértéseket egyszer társadalmi veszélyességüknek megfelelően is súlyozni fogják a bűnügyi szakértők. A kriminálstatisztikákkal kapcsolatos különféle machinációk megszüntetése érdekében a Horn-adminisztráció egyébként már az 1027/1998-as kormányhatározattal elrendelte, hogy az ERÜBS a belügyi tárca felügyelete alól kerüljön át a Központi Statisztikai Hivatalhoz - e döntést azonban mindmáig nem sikerült végrehajtani.

A bűnügyi fertőzöttséget nem csupán az jelzi, hány bűncselekmény válik ismertté az adott településen. A közbiztonsági helyzet fontos mutatója lehet az is, hány bűnelkövető él az adott településen. Az ERÜBS legfrissebb adatai szerint 2005-ben relatíve a legtöbb bűnöző két kelet-magyarországi kisvárosból, a szabolcsi Dombrádból és a nyírségi Nyírbátorból származott. E településeken tavaly ezer főre 42, illetve 32 bűnelkövető jutott, miközben a Pest megyei Szobon például csak 3, a baranyai Bólyon 4. A nagyobb városok közül az északkeleti depressziós övezethez tartozó Ózdról, valamint Esztergomból került ki relatíve a legtöbb gyanúsított (21, illetve 19 fő ezer-ezer lakosra számítva), míg a legkevesebb bűnözőt tavaly éppenséggel Keszthely (7) adta.

Több bűnügyi mutató alapján a legnyugalmasabb településeknek végül is Szob, Bóly, Herend és Zirc volt minősíthető 2005-ben Magyarországon. A négy kisvárosban nemcsak a bűncselekmények száma volt meglehetősen alacsony, de bűnelkövetőket is csak elhanyagolható arányban exportáltak az ország más vidékeire.

BABUS ENDRE

Itthon

Forró Balaton - bűnözés a tó partján

A Balaton-part bűnözési szempontból még mindig az ország legforróbb tájai közé tartozik: a deliktumok számát a lakossághoz viszonyítva a nem megyei jogú városok rangsorában az első tíz között négy, a második tízes csoportban további két balatoni település található.

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Orbánt éltette Sorossal szemben Matteo Salvini Rómában

Orbánt éltette Sorossal szemben Matteo Salvini Rómában

Ez az ingyen letölthető 66 oldalas kisokos segíthet, hogy tudatosabban használja a Facebookot

Ez az ingyen letölthető 66 oldalas kisokos segíthet, hogy tudatosabban használja a Facebookot

Rájöttek a tudósok, miért alszanak egyre rosszabbul a fiatalok

Rájöttek a tudósok, miért alszanak egyre rosszabbul a fiatalok

Karácsony Gergely kitette a kurd zászlót a Városházára

Karácsony Gergely kitette a kurd zászlót a Városházára

Napenergiában erősít a MOL, Paksról várja a megtérülést

Napenergiában erősít a MOL, Paksról várja a megtérülést