Egységes bolognai rendszerű képzés ide vagy oda, ugyanarra az alapképzésre az idén is nehezebb volt bekerülni egy egyetemre, mint egy főiskolára.

HVG
Az idén, ha valaki nagyon szeretett volna jogi karra bekerülni, nem kellett túlságosan megerőltetnie magát: már 78 ponttal is megtehette. Ennyit kellett ugyanis elérnie annak, aki a Szegedi Tudományegyetem jogi karának levelező alapképzésére felvételizett. Igaz, ez költségtérítéses szak, ám nem tartozik a legdrágább képzések közé: félévenként 110 ezer forintért éri meg a szegedi egyetemnek ilyen felkészültségű hallgatókkal bíbelődni.

Az egyetemi-főiskolai felvételhez szükséges minimális 78 pont nem a világ: 40-44 százalék közötti eredményt szükséges az érettségin elérni hozzá a felvételi tárgyakból. Az új rendszerben ugyanis már csak a szaktárgyak érettségi eredményét veszik figyelembe, tehát azok a diákok, akik ilyen feltételek mellett a jogi karra a minimumpontokkal bejutottak, a felvételi tárgyaikból - magyarból és történelemből - érték el a közepesnél gyengébb teljesítményt. Hogy a többiből hogyan muzsikáltak, azt jótékony homály fedi. Ráadásul ezek a diákok nincsenek is kevesen: a szegedi és kecskeméti székhelyű képzésen összesen többen lesznek a 78 pontosok, mint az államilag finanszírozott nappali alapképzésre jóval magasabb pontokkal (126) felvett hallgatók. Az ELTE jogi karán pedig a diplomás levelező költségtérítéses diákok száma lesz kimagasló: 348 diákot vettek fel ide, s itt is úgy, hogy a felvételi eredmény csak egy ponttal haladta meg a minimumot. Ezt a képzést egyébként tradicionálisan túlnyomórészt rendőrök töltik fel, akik főiskolás diplomájukat itt fejelik meg egy jogival.

Az oktatási tárca korábban azt kommunikálta, az idén nem támogatja annyi jogász felvételét, mint amennyit az egyetemek oktatni szeretnének. A felvételi tájékoztatóba ugyanakkor az egyetemek kívánságai kerültek be, s az új, Hiller István vezette minisztérium így csak a múlt heti ponthatárhúzó értekezleten tudta érvényesíteni akaratát. Ez többé-kevésbé sikerült is, hiszen minden államilag finanszírozott nappali alapképzés esetében kevesebb diák került be a jogi karokra, mint amennyi hely elvileg fenn volt tartva számukra.

Ezzel ellentétben, a tárca bővítette a helyek számát az orvosi karokra, ám hiába volt erős túljelentkezés, e helyeket végül is - a szegediek kivételével - nem sikerült betölteni. Pedig már rövid távon orvoshiányt prognosztizálnak a szakmai szervezetek, amit csak a képzés felfuttatásával lehetne kompenzálni. Ugyanakkor magasak voltak az orvosi ponthatárok is: Pécsre például tavaly 129 pont kellett a felvételhez, az idén már öttel több, ennek megfelelően jóval kevesebb diákot sikerült felvenni. Szegeden viszont jó lehetett a felhozatal, mert tavaly 130 ponttal is közel ötven diákkal kevesebbet tudtak felvenni, mint az idén 134 ponttal.

Bár az oktatási tárca szerette volna, a kommunikációs szakok előretörését nem lehetett megállítani. Még annak árán sem, hogy az államilag finanszírozott képzésbe az idén csak hihetetlen magas pontszámokkal lehetett bekerülni: a négy maximumpontos (144) szak közül kettő kommunikáció-médiatudomány volt. E szakhoz legalább 15-20 pluszpontot kellett szerezni akkor, ha valaki a sima érettségin elérhető 120 pontot abszolválta. Vagyis legalább egy emelt szintű érettségi vagy nyelvvizsga, illetve ezek kombinációja kellett a sikerhez.

Több helyen 138-139 pont kellett a bejutáshoz, ami azt jelenti, hogy a 7-7 pontot érő emelt szintű vizsgából vagy középfokú nyelvvizsgából legalább hármat abszolválni kellett. Ha tehát valakinek csak egy 10 pontot érő felsőfokú nyelvvizsgája volt, azzal aligha boldogult: a felvételhez kellett még magával hoznia egy középfokú nyelvvizsgát és egy emelt szintű matúrát is. Kommunikációból mindössze egyetlen helyen, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán alacsonyabb 120 pontnál a felvételi követelmény, az is igaz viszont, hogy oda vették fel erre a szakra a legtöbb elsőst. Kimagasló pontszámokat értek el a pszichológia és a különböző nemzetközi szakok is.

Továbbra is jellemző, hogy az azonos szakok esetében az egyetemi és a főiskolai pontszámok jócskán eltérnek egymástól. Annak ellenére, hogy az idei évtől a bolognai rendszerű képzést vezették be a magyar felsőoktatásban, ami egyebek között azt jelenti, hogy elvileg megszűnt az egyetemi és a főiskolai képzés közötti különbség. Mindegyik intézménytípusban hároméves alapképzést kell kapniuk a diákoknak, mégpedig úgy, hogy azzal főiskoláról éppen úgy, mint egyetemről tovább lehessen lépni a kétéves mesterképzésre. Ennek ellenére az intézményrendszer dualitása fennmaradt, s a felvételi pontok azt mutatják, hogy az egyetemi alapképzésre általában magasabb pontszám kell, mint a főiskolaira.

Kivételek persze vannak, mint a kommunikációs képzés esetében a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF), ahol három diákot tudtak csak felvenni az államilag finanszírozott nappali képzésre 144 ponttal, s azért nem tudták kitölteni a 12 fős keretet, mert 143 pontja további mintegy hetven jelentkezőnek volt. A költségtérítéses képzésben viszont sokkal kevesebb pont is elegendő volt a bejutáshoz. A ZSKF-en például a kommunikációra nappali alapképzésben 92, levelezőn pedig már csak 80 pont volt a küszöb. Ennek megfelelően a levelezőn már közel kétszáz diák tanulhat majd ezen a szakon, ami lényegében megegyezik az általános tendenciákkal: levelező, költségtérítéses szakon - mint táblázatunk is mutatja - minden intézmény sokkal lejjebb teszi a mércét.

RIBA ISTVÁN

Varju László: "Ez koncepciós eljárás"

Varju László: "Ez koncepciós eljárás"

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Öntudatlanul fetrengő emberek Miskolcon

Újabb milliárdokat hozott ide a pápai húskombinát körül feltűnő tajvani üzletember

Újabb milliárdokat hozott ide a pápai húskombinát körül feltűnő tajvani üzletember

Magyarország EU-s kizárásával fenyegetnek a német kormánypártok

Magyarország EU-s kizárásával fenyegetnek a német kormánypártok

A megvádolt Simonka a hvg.hu-nak: Ártatlan vagyok

A megvádolt Simonka a hvg.hu-nak: Ártatlan vagyok