Általában nem sok jóra számíthatnak, akik kiteregetik a munkahelyi szennyest.

Általában nem sok jóra számíthatnak, akik kiteregetik a munkahelyi szennyest. Angol elnevezéssel whistle-blowereknek, "sípfújóknak" nevezik azokat, akik erre a rendszerint hálátlan szerepre vállalkoznak. A fogalmat az 1970-es évek botrányai kapcsán kezdték használni az Egyesült Államokban. Olyan alkalmazottakat illetnek vele, akik a munkahelyükön tapasztalt visszásságokat - jellemzően csalást, korrupciót, egészségvédelmi, biztonsági intézkedés megtételének elmulasztását - nyilvánosság elé tárják. Az USA-ban 1989 óta, illetve Nagy-Britanniában 1998 óta külön törvény védi a sípfújókat.

Magyarországon azonban ilyen nem lévén, a "mondj igazat, betörik a fejed" áldozata lett a múlt héten a Pest megyei Dány vakmerően törvénytisztelő jegyzője is. Pedig Oláh Tibor a saját megítélése szerint nem tett mást, mint ami hivatali kötelessége: szóvá tette a munkáltatója, a helyi képviselő-testület ténykedése kapcsán általa tapasztalt visszásságokat. Például azt, hogy egy befejezetlen - a papírok szerint mégis elkészült és átvett - út megépítéséért kifizették a vállalkozói díjat. A jegyző az önkormányzatnál feltárt visszásságokkal kapcsolatban - amelyek között volt közokirat-hamisítás, csalás, a számviteli fegyelem megsértése, hivatali hatalommal való visszaélés is - feljelentést tett a Pest Megyei Ügyészségen.

"Ha nem így járok el, a jogszabályok engem tesznek felelőssé, hiszen jegyzőként az a feladatom, hogy őrködjem a törvényes renden" - magyarázta a HVG-nek Oláh múlt pénteken, miközben irodájában éppen az ügyek átadás-átvétele zajlott. A közvetve a munkáltatóját is feljelentő jegyzőt ugyanis az időközben lezárult fegyelmi eljárás hivatalvesztéssel sújtotta. S mivel Oláh bírósági úton támadja meg a döntést - a procedúra akár több évig is eltarthat -, a három kisgyermeket nevelő jegyző a 22-es csapdájába került. A jogerős döntésig ugyanis a jogszabályok szerint semmilyen köztisztviselői munkát nem kaphat. Oláh szerint a jegyzők helyzete különösen abszurd, hiszen rendre a saját munkáltatójuk ellen kell(ene) törvényességi észrevételeket tenniük, csakhogy így a független ellenőrzésnek még a látszata is hiányzik. "Amíg ez a függelmi helyzet fennáll, a helyi önkormányzatok a korrupció melegágyai maradnak" - érvelt Oláh.

"Magyarországon semmilyen különleges szabály nem védi az úgynevezett sípfújókat" - erősítette meg a HVG-nek Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa. Hozzátéve: az 1992-es munka törvénykönyve az alapelvek között említi ugyan a munkavállalók védelmét, de a "saját portájukon söprögetők" speciális problémáira nem tér ki. Létezik ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának egy állásfoglalása - a 95. számú -, amely kimondja, hogy a munkáltatói felmondási jog gyakorlása jogellenessé válik, ha azt bizonyítottan rendeltetésével össze nem férő céllal, esetleg ártási szándékkal, bosszúból alkalmazták. Vagyis ha a bíróság meggyőződik arról, hogy a munkáltató olyan megnyilvánulásért mondott fel az alkalmazottjának, amely még bőven belefért volna a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadságába, netán éppen azt torolta meg, hogy az illető olyan visszásságot tárt az illetékes hatóságok elé, amit kötelessége is volt jelenteni, az emiatti felmondás jogellenes.

A bírói gyakorlat mindenesetre igen vegyes képet mutat az ilyen ügyekben - tájékoztat Hüttl, a negatív példák között említve azt az esetet, amikor az idézett kollégiumi állásfoglalással szemben mondták ki a felmondás jogosságát. Történt, hogy egy szakszervezeti lap főszerkesztője a munkaadóját - tehát a szakszervezet vezetőségét - illette kemény kritikával lapjában. A cikket azonban, a szokásoktól eltérően, a felelős szerkesztő megkerülésével közölte. Miután ezért eltávolították, a sajtószabadságra hivatkozva pert indított egykori munkaadója ellen. A bíróság ugyan kimondta, hogy az egykori főszerkesztő "gyakorolhatja a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát, munkáltatóját kritikával illetheti", ám "az a körülmény, hogy véleményének szabadon hangot adhat, nem jelenti azt, hogy ezt a jogát (...) a munkáltatója gazdasági és szervezeti érdekeivel ellentétesen, azt sértő, illetve veszélyeztető módon gyakorolhatja."

A magyar jog korábban ismerte a közérdekű bejelentés intézményét. Az erről szóló 1977-es törvény nagy része azonban a jogharmonizáció áldozata lett; maradványai csak elvétve - például a 2004. évi XXIX. törvényben - lelhetőek fel. Közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A bejelentést - amely javaslatot is tartalmazhat - kötelező 30 napon belül kivizsgálni, és a szükséges intézkedéseket megtenni. Ugyanakkor nem kapcsolódik semmilyen szankció ahhoz, ha az arra illetékes szerv nem intézkedik. Vagyis ez a jogintézmény ma leginkább az állami szervekkel való szívélyes levelezésre ajánlott - fogalmaz ironikusan Hüttl Tivadar.

Társadalom

Iktatáspolitika

Bírálta munkahelyét, majd távozni kényszerült az Egyenlő Bánásmód Hatóság vezető tanácsosa, Inkei-Farkas Márton. A hatóság a statisztikák alapján sóhivatalnak tűnik.

Kubatov szólt Borkainak, hogy van róla egy szexvideó

Kubatov szólt Borkainak, hogy van róla egy szexvideó

Tudja, mi történt 2,2 milliárd éve?

Tudja, mi történt 2,2 milliárd éve?

Óriási robbanás rázta meg Houstont

Óriási robbanás rázta meg Houstont

Harminc éve nem házasodtak ilyen sokan, csak gyereket nem akarnak vállalni

Harminc éve nem házasodtak ilyen sokan, csak gyereket nem akarnak vállalni

Az amerikai kormányzat megszigorítja a terhes külföldi állampolgárok beutazását

Az amerikai kormányzat megszigorítja a terhes külföldi állampolgárok beutazását

Meghalt George Herbert Walker volt amerikai nagykövet

Meghalt George Herbert Walker volt amerikai nagykövet