Újra divatba jöttek Magyarországon a zarándoklatok. A korábban a népi jámborság kategóriájába sorolt műfaj értelmiségi körökben is hódít. A vallási tartalomhoz olykor "nemzeti üzenetek" társulnak.

Katolikus hívek ezrei kerekednek fel ezekben a napokban Magyarországon, hogy meglátogassanak egy-egy nevezetes búcsújáró helyet. A legtöbben - Nagyboldogasszony ünnepére (augusztus 15.) tekintettel - általában valamelyik hazai Mária-kegyhelyet veszik célba, de megélénkül augusztus 20. táján a magyar szent királyok (Szent István, László) tiszteletére emelt búcsújáró helyek látogatottsága is.

Gyerekek, fiatalok száznál is többen, sátrakkal, hálózsákkal felszerelkezve vágtak neki e hét elején például annak az immáron tizenkettedik alkalommal megszervezett gyalogos zarándoklatnak, amely Esztergomból indul a Mátra lábánál fekvő Szentkútra. A csoport - napi 25-30 kilométeres túra után - a hét végére érkezik meg Mátraverebély határába, ahol a hagyomány szerint Szent László király 1092-ben megmenekült kun üldözőitől, s ahol - így a legenda - a király lova patájának nyomából csodás erejű kút fakadt. De zarándokok tömegeit várják ezekben a napokban az idén 150 éves esztergomi bazilikába is. Mellettük még vagy száz kisebb-nagyobb látogatottságnak örvendő katolikus búcsújáró helyet tart nyilván a nem hivatalos statisztika, ahol ezekben a napokban az átlagosnál is nagyobb forgalom várható.

A szervezők - többnyire egyházközségi hittancsoportok, lelkiségi mozgalmak és szerzetesrendek, s újabban olykor már protestáns gyülekezetek, illetve a szintén reneszánszukat élő "természetvallások" képviselői is - leginkább saját fórumaikon: nyomtatott, fénymásolt hírleveleikben, illetve az interneten hirdetik meg az általában tavasztól őszig tartó szezonban megrendezett zarándoklataikat. A kínálatban a keményebb fizikai megpróbáltatást kívánó gyalogos, hátizsákos túráktól kezdve a puhább változatokig - a célpont közeléig busszal vagy vonattal utazva, de a hétköznapinál zordabb körülmények érdekében például egy iskola tornatermében megaludva - szinte minden megtalálható. A magyarországi és a már klasszikusnak számító erdélyi, illetve olaszországi célállomások mellett - például Csíksomlyó, Róma, Assisi - újabban kezd népszerűvé válni a spanyolországi El Camino. A 800 kilométeres zarándoklatot egyben vagy többévi részletekben már több száz magyar járta végig.

A magyarországi zarándokmozgalom az elmúlt évtizedekben közel sem volt olyan intenzív, mint mostanában. A fordulat valamikor a rendszerváltás idején kezdődött. Korábban - az úgynevezett szocializmus éveiben - a vallásgyakorlás e sajátos formájának még egyfajta leértékelődése ment végbe. Gyakran a hívek - kivált a városiak - körében is némi megmosolygás kísérte a búcsújárókat. A "máriás" zarándoklatok inkább a vallási néphagyományokat ápoló "sokszoknyás asszonyok" tiszteletet ébresztő, ámde idejétmúlt foglalatosságának tűntek. Hozzájárult a leértékelődéshez, hogy a második vatikáni zsinat is inkább a kor kihívásaihoz igazodó új vallásgyakorlási formákat szorgalmazta.

Ám történt valami a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején, ami új "minőséget" adott, s ezáltal új életet lehelt a kihűlőben lévő formákba. A zarándoklatok az együvé tartozásnak egy új dimenzióját nyitották meg azzal, hogy a közös együttlétek a vallásin túl egyfajta politikai tiltakozás jellegét is öltötték. Nem nyíltan, nem hangosan - erre a szervezők különösen vigyáztak. Amikor például az 1981-es hajósi búcsún egy fiatal - a Bulányi György nevével jelzett Bokor bázisközösséghez tartozó - pap a hatalommal "kollaboráló" püspökök ellen lázított, az Állami Egyházügyi Hivatal pedig kilátásba helyezte az 1982-es búcsú betiltását, Paskai László akkori kalocsai koadjutor érsek járta ki, hogy a zömmel városi értelmiségi családból származó fiatalok összejövetelét megtarthassák.

Nem pusztán lelki jellegük miatt maradtak emlékezetesek a nyolcvanas években nagy népszerűségnek örvendő nagymarosi ifjúsági zarándoktalálkozók sem. Egy-egy ilyen összejövetel - mint az Kamarás István szociológus Lelkierőmű Nagymaroson című könyvéből is kiderül - a fennálló rendszer elleni néma tüntetésnek is beillett, bár direkt politikai tartalom sem a prédikációkban, sem a kiscsoportos beszélgetésekben nem kapott, kaphatott teret. De nem lehetett "nem arra gondolni" a Mindszenty József ausztriai mariazelli sírjához szervezett zarándoklatok kapcsán sem. A hercegprímás átmeneti nyughelyét meglátogató hívek egyfajta politikai vélemény-nyilvánításának tárgyi bizonyítékai - nemzeti színű szalaggal átkötött koszorúk, koronás-címeres magyar zászlók - is jelezték, nem csak a vallási tartalom vezette a stájer városkába a zarándok magyarokat. Amikor pedig Mindszenty földi maradványait 1991-ben nagyszabású ünnepség keretében elhelyezték a magyar egyházfők ősi temetkezési helyén, az esztergomi bazilikában, az ország minden részéről gyalog, illetve autókkal és buszokkal odazarándokolók újfent nyilvánvalóvá tették, nem csak az esemény vallási jelentősége vezette lépteiket: a tömegben ismét feltűntek a magyar zászlók.

Bár a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990/IV. törvény elfogadásával, Mindszenty újratemetésével és az egyházi kártalanítás megkezdésével a hívek számára is kézzelfoghatóvá vált, hogy a politikai változások már nem fordíthatók vissza, a zarándoklatok egy része utóbb sem nélkülözött valamifajta politikai demonstrációs jelleget.

Évek óta zarándoklatok tucatjai választják fő- vagy melléküzenetként a "nemzeti" gondolatot. Gyakoriak "a magyar nemzet erkölcsi megújulásáért" szervezett utak (legutóbb például a lengyelországi Sandomierzbe indult ilyen), s például a székesfehérvári egyházmegye szeptember elejére meghirdetett bodajki zarándokprogramjának célkitűzése is "a nemzet lelki megújulásáért való engesztelés". De gyakoriak a Don-kanyarba, a 2. magyar hadsereg pusztulásának helyszínére szervezett "vallási-történelmi" zarándoklatok is; a múlt héten például a hivatalos katolikus hetilapban, az Új Emberben jelent meg egész oldalas úti beszámoló ilyenről.

A "kettős jelentésű" zarándoklatok száma leginkább a szocialista-szabaddemokrata koalíciós kormányok regnálása idején - 1994-1998 között, illetve 2002 óta - szaporodik meg. Voltak, vannak persze ezek között is valóban csöndes, "befelé és fölfelé" forduló megmozdulások, mint ahogyan nagydobra vert, már-már a politikai píár kategóriájába tartozók is. Az El Caminót is megjárt Bencsik János, Tatabánya fideszes polgármestere például a 2004. december 5-ei népszavazást követően vágott neki a csíksomlyói gyalogos zarándoklatnak, hogy "engeszteljen" a kettős állampolgárság elutasítása miatt. Gyurcsány Ferenc még sportminiszterként tett elhíresült kiszólása után - "Lehet, hogy valaki azt gondolja, ez Mária országa, de ahogy látom, Mária a kezét mindenképpen levette róla, és csak mi vagyunk itt, mi tudjuk formálni" - is sokan gondolták úgy, hogy a Szűzanya védelme nem múlt el ugyan, de szükséges, hogy időről időre kérjék azt egy-egy nevezetes búcsújáró helyen.

A zarándoklatok vallási tartalmának és "nemzeti" jellegének közeledése ugyanakkor, úgy tűnik, a püspöki kar szándékától sem áll távol. A mátraverebély-szentkúti búcsújáró helyet például ez év márciusában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nemzeti kegyhellyé nyilvánította; a döntés ünnepélyes kihirdetésére pedig múlt szombaton, az Erdő Péter bíboros által celebrált déli mise keretében került sor. Ezzel a népszerű zarándokhely Magyarország második kiemelt búcsújáró helye lett a tavaly hasonló címmel megkülönböztetett - főként a görög katolikusok által látogatott - máriapócsi után. Ugyanakkor az, hogy pontosan milyen különleges tartalommal vagy jogokkal ruházza fel a "nemzeti kegyhely" cím annak birtokosát, sem az Erdő Péter által aláírt adományozó határozatból, sem az egyházi híradásokból nem derül ki.

DOBSZAY JÁNOS

Társadalom

Hosszú menetelés

A zarándoklat mint a vallási gyakorlatok egyik legősibb formája felekezetközi találmány: a zsidó, a keresztény, a...

Marabu Féknyúz: Még hogy válságban a súlyemelés!

Marabu Féknyúz: Még hogy válságban a súlyemelés!

Itt a Pénzügyminisztérium magyarázata, miért kell változtatni az egészségügyi ellátáson

Itt a Pénzügyminisztérium magyarázata, miért kell változtatni az egészségügyi ellátáson

Eddig 600 milliárd forintba került a családvédelmi akcióterv

Eddig 600 milliárd forintba került a családvédelmi akcióterv

Hét kameráról álmodik a Xiaomi, és mind a keretből bújna elő

Hét kameráról álmodik a Xiaomi, és mind a keretből bújna elő

640 ezer forintot keresnek átlagosan a TEK-esek

640 ezer forintot keresnek átlagosan a TEK-esek

Hol volt, hol nem volt egy állam, amelynek a maga Trianonja vetett véget

Hol volt, hol nem volt egy állam, amelynek a maga Trianonja vetett véget